A citromlevek jelölési hibái

Citromlé terméktesztünkön 13 terméket vizsgáltunk, melyek közül 8 esetében hatósági eljárás indult jelölési hibák miatt. Lássuk, melyek voltak a hiányosságok!

A jelölés ellenőrzése céljából bekértük a termékek specifikációját, illetve az egyes összetevők specifikációját is. Fontos ugyanis, hogy a termék csomagolásán feltüntetett információk összhangban legyenek a termékspecifikációban, illetve az összetevők specifikációjában szereplő adatokkal, hogy a vásárlókat pontosan tájékoztassák a termékről.

A citromlevek vizsgálatakor az alábbi főbb jelölési hibákat állapítottuk meg.

Ökológiai gazdálkodásból származó jelölések

A vizsgált termékek közül 5 termék ökológiai gazdálkodásból származó alapanyagból készült, amit a forgalmazóknak dokumentumokkal is igazolniuk kellett a hatósági ellenőrzés során. A forgalmazók mindegyike igazolta a termékek „ökológiai gazdálkodásból származó” eredetét.

Milyen kötelező jelölési elemeket kell betartani az ökológiai gazdálkodásból származó termékeken? Cikkünkből kiderül! 

Két terméken nem tüntették fel helyesen a termékek összetevőiként felhasznált alapanyagok termesztési helyét. A termékek jelölésén az „EU- és nem EU-mezőgazdaság” kifejezést tüntették fel, azonban a benyújtott dokumentumok alapján az egyik termék citrom alapanyagát csak az EU-ból szerezték be, a másik termék esetében pedig csak EU-n kívüli országokból származott. Továbbá az egyik termék esetében a nyersanyag termesztési helyére vonatkozó felirat csak idegen nyelven szerepelt a jelölésen, magyarul nem.

 

Megnevezés-problémák

Az egyik termék megnevezését kifogásoltuk, melynek oka, hogy a termék elülső oldalán a „citromlé” kifejezést tüntették fel, ami nem volt megfelelő, mert a termék sűrítményből készült. A Magyar Élelmiszerkönyv előírása értelmében a termékmegnevezéshez közel kell feltüntetni az előírt „sűrítményből készült” szókapcsolatot. Mindemellett a termékcímke hátulsó oldalán sem a pontos kifejezés szerepelt.

Egyéb jelölési hibák

Egy termék esetében megállapítottuk, hogy a magyar nyelvű termékcímkén egyáltalán nem tüntették fel a termék tápérték adatait, azt ugyanis csak az idegen nyelvű jelölés tartalmazta.

A jelölési rendelet értelmében a citromlevek esetében a tápértéktáblázat kötelező jelölési elem. Mindemellett a jelölési rendelet tartalmazza, hogy az élelmiszerekkel kapcsolatos kötelező tájékoztatást a forgalmazás helye szerinti tagállam fogyasztói által könnyen érthető nyelven kell megjeleníteni. Ennek értelmében a tápérték adatokat magyar nyelven is fel kell tüntetni.

Egy termék esetében feltártuk, hogy a magyar nyelvű pótcímkéjén egyes kötelező adatok betűmérete nem felel meg a jelölési rendeletben foglalt minimum betűnagyságnak. A vizsgált citromlé tárolóedényének legnagyobb felülete kisebb volt, mint 80 cm2, így a jelölési rendelet értelmében a betűméret x-magasságának min. 0,9 mm-nek kell lennie.

Kíváncsi, mekkora a minimum betűméret a címkén és hogyan kell palackok esetében meghatározni a „legnagyobb felületet”? Kattintson! 

Három esetben kifogásoltuk a termékek energiatartalmát. A jelölési rendeletben megadott átváltási együtthatókkal számolva a termékeken feltüntetett energiatartalmak nem feleltek meg a számolt értékeknek, mert a vállalkozók nem számoltak a termékek rost és szerves sav tartalmával az energiatartalom meghatározásakor.

Négy esetben állapítottuk meg, hogy a termék jelölésén feltüntetett tápérték adatokat nem táblázatos formában adták meg.

A tápérték adatokat a jelölési rendelet értelmében táblázatos formában és sorba igazított számokkal kell megadni, amennyiben a rendelkezésre álló hely ezt lehetővé teszi. A tápértékjelölés formájának meghatározása során nem a legnagyobb felületet kell figyelembe venni, hanem a „rendelkezésre álló helyet”, amely a termék jelölésre alkalmas összes felületét jelenti. A termékek csomagolásán önkéntesen feltüntetett helyek nem mehetnek a kötelező elemek rovására.

Egy terméken nem tüntették fel a termékspecifikációban megadott tárolási feltételt, ami azért szükséges, mert a termék e feltétel betartása mellett őrzi meg a minőségét a feltüntetett időpont végéig. Két terméken a feltüntetett tárolási feltételt nem a jelölési rendelet által előírt minőségmegőrzési időre való utalást követően tüntették fel.

Egy termék esetében megállapítottuk, hogy a termék csomagolásán feltüntetett energiaérték és egyes tápanyagok mennyisége nem egyezik meg a bekért termékspecifikációban megadott értékekkel.

Egy termék esetében kifogásoltuk a csomagoláson feltüntetett C-vitamin tartalomra vonatkozó NRV érték magyarázatát [„felnőttek számára ajánlott napi bevitel (2000 kcal-ás táplálkozás esetén) %-ban”, ami helyesen pl. „felnőttek számára ajánlott napi beviteli referenciaérték százaléka”], mert annak feltüntetési módja nem volt megfelelő.

A fenti kisebb súlyú jelölési hibák miatt a Nébih az élelmiszer-vállalkozókat figyelmeztetésben részesíti, és intézkedési terv benyújtása mellett kötelezi a hibák javítására.

Összefoglaló cikkünkben még többet olvashat citromlé terméktesztünk további eredményeiről! 

 

 

Tetszett? Oszd meg: Share on Facebook
Facebook