A legszaftosabb hungarikum

A debreceni páros kolbász négy éve hungarikum, azaz hazai specialitás. Azonban már jóval ezelőtt nagyon kedveltük ezt a szaftos, paprikás kolbászkát, amely mindig párban érkezik. Vajon mennyit falhatunk fel belőle?

Az egyre inkább trendivé váló streetfood-irányzat is felkapta a debrecenit, hiszen remekül fogyasztható buciban, kézben tartva, esetleg papírtányérról egy kis mustárral is. Igazából sosem merült feledésbe a hajdúsági főváros legismertebb terméke, legfeljebb a fénye kopott meg. Manapság azonban reneszánszát éli, kézműves műhelyekben is készítik és szinte nincs olyan – természetesen húsevő – magyar család, ahol többé-kevésbé rendszeresen ne kerülne az asztalra.

A debreceni ideális egy kiadós reggelire főzve vagy sütve, de a nyári grillpartik szereplője is lehet. Azonban jó tudni, hogy a hungarikumnak számító debreceni páros kolbász és a csemege debreceni húskészítmény között van különbség. A Magyar Élelmiszerkönyv „csemege debrecenire” vonatkozóelőírásainak legutóbbi szigorításakor a rá vonatkozó szabályok is változtak, amely magasabb hústartalmat, alacsonyabb sótartalmat szabott meg. Ráadásul a csontokról mechanikusan leválasztott húst (MSM) a debreceni esetében sem számítható be a hústartalomba.

Csemege debreceni, Debreceni páros kolbász – De mi a különbség? Cikkünkből kiderül!

Mindezzel együtt a csemege debrecenik (de persze a csípős ízű változatoké is) átlagos energiatartalma 280-400 kcal tíz dekánként, fehérjetartalma minimum 13 százalék, zsírtartalma maximum 32 százalék lehet. A csemege debreceni készülhet marha, sertés vagy baromfihúsból. A hungarikumnak választott debreceni páros kolbász pedig marha, sertés vagy mangalicahúst tartalmazhat.  Sőt a kóser táplálkozási elveknek megfelelő marha és bárányhús keverékéből is készülhet. Fontos tudni, hogy amennyiben a termék nem sertés- vagy marhahúsból készült, azt külön jelezni kell a címkén.

Mindezek azt jelentik, hogy a debreceni inkább a zsírosabb húskészítmények közé tartozik, tehát nem árt mértéket tartani a fogyasztásában. Erről beszélgettünk Antal Emese dietetikussal, szociológussal, aki egyben a táplálkozással, élelmiszerek szerepével sokat foglalkozó TÉT Platform Egyesület szakmai vezetője is.

„A hazai táplálkozási vizsgálatok alapján elmondható, hogy a szükségesnél több kalóriát fogyasztunk, a javasoltnál pedig jóval több zsírt tartalmaz az étrendünk. Ez utóbbihoz döntően éppen az állati eredetű élelmiszerek, így például a felvágottak fogyasztása járul hozzá, így elsőként azt tanácsolom, hogy igyekezzünk ezek mennyiségét mérsékelni. A debreceni, a többi húskészítménnyel, felvágottal együtt természetesen helyet kaphat a kiegyensúlyozott, vegyes étrendben, sőt hozzájárulhat annak változatossá tételéhez” – mondja Antal Emese.

A közelmúltban ismét elindult a közösségi hálón néhány olyan poszt, amely a felvágottfélék, sőt a vörös húsok fogyasztásának teljes elhagyását javasolja, arra hivatkozva, hogy nemrégiben azokat rákkeltőnek minősítették. Antal Emese szerint viszont nincs ok aggodalomra: „Az Egészségügyi Világszervezet 2016-ban tette közzé, hogy a vörös húsokat potenciálisan, a hústermékeket pedig bizonyítottan rákkeltő hatásúnak sorolja be. De gondoljuk csak végig: a kutatásban az áll, hogy napi 50 gramm feldolgozott hús fogyasztása 18 százalékkal növeli a vastagbélrák kockázatát. Ez csak társadalmi méretekben mérhető, az egyes emberek szintjén szinte felfoghatatlanul kismértékű a valós kockázat és annak növekedése. A tanulmány arra is felhívja a figyelmünket, hogy a húsok és húskészítmények értékes, az emberi szervezet számára fontos tápanyagokat, B-vitaminokat, értékes hem-kötésű vasat és cinket tartalmaznak, ezért a kockázatok figyelembevétele mellett továbbra is a kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozás részei maradhatnak.”

Tehát a szakértő szerint falatozhatunk néha debrecenit, főzve, sütve vagy éppen grillezve is. De ezt ne tegyük minden nap, és mindig kerüljön mellé sok zöldség is, hogy egyensúlyban tarthassuk az étrendünket.

Tetszett? Oszd meg: Share on Facebook
Facebook