Egyik, ha nem a legnépszerűbb tömény italunk a pálinka, mely a középkorban jelent meg Magyarországon. Először „Élet vize” néven Erzsébet királynő udvarában használták gyógyitalként, majd a XVII. században a már közismert megnevezéssel terjedt el hazánkban.
A pálinka előállításához szükséges gyümölcsök számára hazánk növénytermesztési adottságai megfelelőek, így minden adott volt ahhoz, hogy az idők folyamán a pálinka az egyik legnépszerűbb itallá nője ki magát.
Annak ellenére, hogy az alkohol tartalmú italok készítése évezredes múltra tekint vissza, a tartósítás csak jóval később jelent meg az alkimisták kísérleteinek köszönhetően.
Kezdetben a borokból készítették a gyümölcspárlatokat, ezekre legkorábbról a VIII. században találunk irodalmi hivatkozásokat. A desztillálással készített tömény szeszesitalokat előszeretettel használták a gyógyászatban. Erre vezethető vissza a középkorban megjelenő „Aqua Vitae”, azaz az „Élet vize” elnevezés is. Az „életet adó” italt egyébként a köszvény gyógyítására használta Károly Róbert felesége, Erzsébet királynő a XIV. században.
Ez is érdekelheti
Ezt követően jóval később, az 1630-as években jelent meg írásos emlékekben a pálinka megnevezés, melyet eleinte csak a gabonapárlatokra használtak, majd a a gyümölcstartalmú alkoholos termékekre is kiterjesztették.
A XVI-XVII. században a párlatfőzés a világon mindenütt elterjedt. A Kárpát-medencében az idő múlásával egyre népszerűbb lett a pálinka és a különböző gyümölcsös párlatok főzése és fogyasztása. Ebben az időszakban a szilvórium volt a legkedveltebb pálinkafajta.
Elsősorban kis főzdékben folyt a pálinkakészítés, melyből az állam is hasznot húzott, majd az ipari forradalom időszakában a gőz felhasználásával már a minőség és a mennyiség terén is komoly eredményeket mutatott fel az iparág.
Napjainkban a pálinka elképesztő népszerűségnek örvend. Igazi magyar sajátosságként tartja számon a világ. Nem hiába tartozik már 2013 óta a hungarikumok közé.
Amennyiben napjainkban valaki kedvet kap ahhoz, hogy saját pálinkát főzzön, érdemes tudnia, hogy Magyarországon 2010 óta egy család maximum 100 literes lepárló berendezést birtokolhat. Az itthoni pálinkafőzési piacot nézve elmondható, hogy a szeszfőzdék nagy része bérfőzéssel foglalkozik, míg a kereskedelmi főzdék száma elenyésző.
Forrás: Panyik Gáborné dr., a Pálinkafőzés technikája I., Budapesti Corvinus egyetemi jegyzet, Budapest 2013