A paradicsom őse – Érdekességek a koktélparadicsom történetéről

Talán nem is gondolnánk, de a paradicsom története igen kalandos múltra tekint vissza.  Ma már több olyan fogás is gazdagítja étrendünket, amely elképzelhetetlen lenne paradicsom nélkül. A mediterrán nyár hangulatát idéző zöldség hosszú utat tett meg a népszerűvé válás útján. Cikkünkben számos érdekességgel ismerkedhetnek meg.

A Solanum lycopersicum, azaz a paradicsom őshazája Peru. Az akkor még feketeáfonya méretű, vadon élő növény termesztését elsőként Mexikóban kezdték meg.

A „modern” paradicsom méretét az évszázadok során bekövetkezett genetikai szelekciónak köszönheti. Azaz a manapság különlegesnek számító koktélparadicsom áll legközelebb – méretéből adódóan is – az azték területről származó paradicsomhoz.

Európai útjára a XVI. században indult. Spanyol hódítók útján került először Spanyolországba, majd Portugáliába, ezt követően Olasz- és Franciaországba.

A növényt ekkor még mérgezőnek tartották és díszbokorként termesztették. Ennek oka az volt, hogy egyes arisztokrata családokban paradicsomfogyasztást követően többen megbetegedtek, majd meg is haltak.  A paradicsom sorsa ezzel megbélyegződött, közel 200 éven át az emberek rettegtek a mérgezőnek hitt növénytől. A rejtélyes elhalálozások oka csak később derült ki. Az ón tányérból fogyasztott növény savtartalma ugyanis kioldotta a tálak ólom tartalmát, így valójában ólommérgezés okozta a tömeges megbetegedést, majd halált.

A Solanum fajok közé sorolható paradicsom Európában az alma elnevezést viselte évszázadokon át. Olaszországban „pomo d’oro”, azaz aranyalma néven vált ismertté. Az elnevezés oka az volt, hogy az újdonságnak számító paradicsom nem a mai klasszikus piros formájában, hanem annak sárga változatában terjedt el először.

A francia vidéken, Provence-ban, „pomme d’amour”, vagyis a szerelem almája elnevezéssel jelent meg. A köztudatban elterjedt, hogy a növény serkenti a nemi vágyat. Sokan úgy vélték, fogyasztása bódulatot okoz. Később ez a feltevés részben beigazolódott, a még nem teljesen érett, zöld növény fogyasztása magas szolanin tartalma miatt ugyanis valóban bódult állapotot idézhetett elő.

Magyar elnevezését az osztrák „Paradiseapfel”, azaz paradicsomalma rövidítéséből kapta. Hazánkban a paradicsom, mint jelentős táplálkozástani szereplő csak később, a XX. században jelent meg. A nyers növény fogyasztása azonban ekkor még nem volt népszerű, főként főzve fogyasztották. A paradicsom befőzése viszont gyorsan divatos tevékenységgé vált, mely főként a vidéki háztartásokba épült be, olyan tevékenységek mellé, mint a szilvalekvárfőzés, káposztasavanyítás vagy a disznóölés.

Ha kíváncsi koktélparadicsom terméktesztünk eredményeire,
kövesse velünk a Szupermentát!

Forrás: dr. Balázs Sándor – Zöldségtermesztők kézikönyve; Rácz János – Növénynevek enciklopédiája; balintgazda.hu

Tetszett? Oszd meg: Share on Facebook
Facebook