Az alma- és szőlőlé alapú alkoholmentes italok, valamint az alkoholmentes borból készült habzó italok jelölési hibái

A pezsgőre emlékeztető alkoholmentes italok terméktesztje alkalmával összesen 13 terméket vizsgáltunk meg, amelyek jelölés-ellenőrzése alkalmával 6 esetben találtunk kisebb hiányosságot.

A jelölés ellenőrzése céljából bekértük a termékek gyártmánylapját, illetve a termékekhez felhasznált aroma specifikációt. Fontos ugyanis, hogy a termék csomagolásán feltüntetett információk összhangban legyenek a gyártmánylapban és a specifikációban szereplő adatokkal, hogy a vásárlókat pontosan tájékoztassák a termékről.

Hibás megnevezések

4 termék jelölésén hibásan használták a pezsgőre utaló „pezsgőital” megnevezést. A köztudatban „gyerekpezsgőként” ismert italokat valójában nem nevezhetjük pezsgőnek, mert nem felelnek meg az alábbi fogalommeghatározásnak. A „gyerekpezsgők” csak az alkoholtartalmú pezsgő fogyasztásának illúzióját keltik.

A pezsgő definíciója

A pezsgő olyan termék, amelyet első vagy második alkoholos erjesztéssel nyernek friss szőlőből, szőlőmustból, vagy borból. A tárolóedény kinyitásakor kizárólag az erjedésből származó szén-dioxid szabadul fel; amelyben 20 °C-os hőmérsékleten, zárt tárolóedényekben tárolva 3 barnál nem kisebb túlnyomás uralkodik az oldott szén-dioxid jelenléte miatt; és amely esetében az előállítására szánt küvék összes alkoholtartalma nem lehet kisebb, mint 8,5 térfogatszázalék.

A megnevezéssel kapcsolatban előfordult olyan hiba is, hogy a csomagolás elülső és hátulsó oldalain különböző megnevezéseket tüntettek fel ugyanazon a terméken, ami megtévesztő lehet a vásárló számára.

Cukor és édesítőszer

Az almalé- és szőlőlé alapú termékek az „ízesített italok” termékkategóriába tartoznak, nagyobb részt vizet, cukrot (három termék esetében cukor helyett fruktóz-glükózszörpöt használtak fel, illetve édesítőszer hozzáadásával is előállíthatóak) és gyümölcslevet tartalmaznak. A főbb összetevők mellett azonban hozzáadásra kerül étkezési sav (amely általában citromsav, egy termék esetében borkősav került hozzáadásra), tartósítószerek (K-szorbát, Na-benzoát), aromaanyag és egyes termékek esetében antioxidáns és színezék is.

Két termék esetében a cukor mellett édesítőszer (Na-ciklamát, aceszulfám-K, aszpartám, illetve szukralóz) is felhasználásra került a termék energiatartalmának csökkentése céljából.

Az uniós jelölési rendelet alapján, azokon a termékeken, amelyek az adalékanyagokról szóló uniós rendelet szerint engedélyezett édesítőszert és cukrot is tartalmaznak, a terméken a „cukorral (cukrokkal) és édesítőszerrel (édesítőszerekkel)” kifejezést az élelmiszer nevéhez kapcsolódóan fel kell tüntetni.

Egyéb jelölési hibák

Több termék esetében a tápérték adatokat nem a rendeletben előírt táblázatos formában tüntették fel, annak ellenére, hogy a termékek csomagolásán elegendő hely állt rendelkezésre a táblázatos forma elhelyezésére.

Terméktesztünk során a laboratóriumban citromsavat és borkősavat is mértünk, mivel a termékek szerves savtartalmával a tápérték adatok számítása során számolni kell, így ezen mérés alapján ellenőriztük a termékek energiaértékeire vonatkozó adatokat.

Két termék jelölésén feltüntetett energiatartalom kJ-ra és kcal-ra vonatkoztatott értékei nem voltak pontosak, mert az energiatartalom számítása során a termékekben található szerves sav mennyiségével nem számoltak.

Egy termék esetében azonban jogszerűen nem kerültek feltüntetésre a tápérték adatok, mert a terméket 2016. december 13-a előtt állították elő. A jelölési rendelet értelmében a 2016. december 13-a után gyártott élelmiszerek jelölésén kötelező feltüntetni a tápérték adatokat.

Egy termék esetében az allergén anyag nem az összetevők között került feltüntetésre, hanem a termékcímke másik részén, külön feliratként. Az uniós jelölési rendelet értelmében az allergéneket az összetevők között kell feltüntetni. Az összetételi felsoroláson túl a jelölés egyéb részén ismétlésre kerülő, az allergén anyag jelenlétére való utalás sem megengedett. Ez a „kettőzött” allergén információ nem felel meg az allergénekre vonatkozó jelölési előírásoknak, amelyről a Bizottság 2017. július 13-án megjelent közleményében hívta fel a figyelmet. A közlemény szerint nem szabályos megismételni az allergénekre vonatkozó tájékoztatást az összetevők felsorolásán kívül, feltüntetni a „tartalmaz” szót és az allergén anyag vagy termék nevét, sem szimbólumokat vagy szövegdobozokat használni.

Az almalé alapú alkoholmentes italok ellenőrzése során 6 termék esetében jelölési hiba miatt hatósági eljárás indult, ami miatt a NÉBIH a felelős vállalkozásokat figyelmeztetésben részesíti.

Kíváncsi valamennyi vizsgálati eredményünkre? Olvassa el terméktesztünk összefoglalóját!

Tetszett? Oszd meg: Share on Facebook
Facebook