Bajai és szegedi – A két legnevezetesebb magyar halászlé

Közkedvelt ételünk a halászlé, melynek hazánkban Szegeden és Baján van a legnagyobb hagyománya. Cikkünkben bemutatjuk a két település halételének történetét.

A magyar néprajzi irodalomban számos információ maradt fent a halászlével kapcsolatban, ami a száz évvel ezelőtti szakácskönyvek szerint azonos a hosszú lére eresztett halpaprikással. Az alapanyag a népi halászlé elkészítésében is az egyik leglényegesebb pont, de az elkészítési mód és természetesen a fűszerek, ezek közül is a paprika kiemelten fontos. Utóbbi a török idők után, de főleg a 18. század második felétől lett igazán közkedvelt hazánkban. Mondanunk sem kell, hogy Magyarországon különböző tájegységek vetélkednek az igazi halászlékészítés pálmájáért. Ezek közül most a két leghíresebbet mutatjuk be röviden.

Bajai halászlé

A kalandregényeket kedvelők emlékezhetnek az először 1872-ben megjelent, Jelky András kalandjai című Hevesi Lajos könyvre, melyben már megemlítik a halászlevet. A szerző arról ír, hogy a Bajáról származó kalandor a mandarin konyhán nem ment sokra halászléfőző tudományával. Ezen kívül több korábbi forrás is említést tett a bajai halászléről, például a városi anekdoták 1854-ben arról írtak, hogy Istvánmegye falu azért is olvadt be a városba, mert a tárgyalásokat követően nagy eszem-iszom volt a helyi kocsmában, ahol a vezetőség halászlevet majd túros csuszát evett. Úgy látszik a falu elöljáróságának ízlett a lakoma, hiszen másnap kimondták az egyezséget.

Az érdeklődők számára egyből beugrik a kérdés, vajon mi különbözteti meg a Duna mellett elterülő térség halászlevét a többi halászlétől. Tömören: nem csak a gyufatészta, hanem a halászlé összetevői és főzési módja is egyedivé teszi.

A gyufatészta hosszú alakú, vékony tészta, melyet a halászleven kívül még burgonyalevesben, valamint pörkölt mellé is előszeretettel fogyasztanak. A bajai halászlé alapanyagai közül nem hiányozhat a piros paprika, a vöröshagyma, a só és a csípős cseresznyepaprika sem, de az is fontos kikötés, hogy a hal háromnegyede ponty legyen. Tradicionálisan bográcsban főzik szabad tűzön, fatüzeléssel. A bajai halászlé kiemelt helyet foglal el a magyar gasztronómiában, nem hiába bővült 2015 októberében ezzel az étellel a hungarikumok listája. Az évente megrendezett Bajai Halfőző Fesztivál szintén rendkívüli népszerűségnek örvend.

Szegedi halászlé

Ha már bemutattuk legnagyobb folyónk, a Duna legnépszerűbb halászlé-készítő települését, akkor most következzen tiszai büszkeségünk. Második legnagyobb folyónk, a Tisza mellékén Szeged a leghíresebb halászlevéről, itt 1871-ben jelent meg  Rézi néni szakácskönyve, amelyben megtalálhatjuk a “Halpaprikás halászosan” nevű étel elkészítési módját. Többféle halból készül az itteni halászlé, ponty, csuka, angolna és kecsege is alapanyagul szolgál hazánk egyik legnépszerűbb ételének. A fűszerezés is kulcsfontosságú, hagyományosan a paprika, hagyma mellett babérlevéllel is zamatosították.

Már régről tudjuk, hogy a szegedi halászlé levének, olyan színe kellett, hogy legyen, “mint a legdühösebb bika vére” és akkor volt jó, amikor a  hüvelyk- és mutatóujj összeragad az étel gőzében. Elkészítésekor kisebb halakból, illetve halfejből, farokból alaplevet készítenek, ebben főzik meg később a halhúst. További alapanyagok itt is a piros paprika, a vöröshagyma, a csípőspaprika és a só. Természetesen fontos a főzés módja is, errefelé többnyire a lefelé szűkülő bográcsokat használják, melyekben szabad tűzön, fatüzeléssel főzik az „igazi”, hagyományos szegedi halászlevet.

Ha kíváncsi balatoni halsütöde terméktesztünkre, kattintson korábbi cikkünkre!

Forrás: hungarikum.kormany.hu; hungarikum.hu; bajaihalfozofesztival.hu; szegedtourism.hu; szegedihalaszle.hu

Képek:  hungarikum.hu; szegedihalaszle.hu; nosalty.hu

Tetszett? Oszd meg: Share on Facebook