Minden terméktesztünk mögött hatósági laboratóriumi háttérmunka zajlik. Vajon, mit miért vizsgáltunk a diákcsemegéken? Miért kerestük a mikotoxinok jelenlétét ezekben a termékekben? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kerestük a választ.
Az első helyen mindig az élelmiszerbiztonsági szempontok állnak, vagyis a mikrobiológiai biztonság, a vegyi szennyezőanyagok kimutatása, a különböző adalékanyagok biztonságos használatára irányuló vizsgálatok, az allergén anyagok vizsgálata és nem utolsósorban az élelmiszerhamisítások kiszűrése. Természetesen ezeken kívül az élelmiszerek megfelelő minőségi paramétereinek vizsgálatára is nagy hangsúly helyeződik. Nem ritka tehát, hogy egy-egy termékteszt több ezres laborvizsgálati paramétert érint.
Ez is érdekelheti
Lássuk közelebbről, pontosan mit vizsgáltunk a diákcsemegéken?
Tisztaságvizsgálat
A tisztaságvizsgálat célja elsősorban az étkezési célra alkalmatlan, illetve káros idegen anyagok kiszűrése, mivel ezek egészségügyi kockázatot jelenthetnek.
Szerves idegen anyaghoz soroljuk az idegen magvakat, illetve egyéb szerves növényi részeket. Ezek lehetnek élelmezési célra alkalmatlanok, illetve károsak is (pl. mérgező és káros magvak, gombatestek, égett-, penészes-, romlott magvak, pelyva-, szár- és levéldarabok, ill. más növényi részek). Szervetlen idegen anyag lehet pl. kő, föld, homok, kavics, stb.
Transz-zsírsav tartalom vizsgálata
Számos kutatás bizonyítja a transz-zsírsavak negatív élettani hatását. Összefüggésbe hozták a szervezet koleszterin egyensúlyával, ezáltal a szív- és érrendszeri betegségekkel, a cukorbetegséggel. Főként az élelmiszer alapanyagok feldolgozása során a növényi olajok részleges hidrogénezésekor, az olajok finomításakor, olajban sütés során nagy hőfokra történő hevítésekor, illetve többszöri felhasználásakor is keletkeznek transz-zsírsavak. A diákcsemege termék az olajos magvak pörkölésekor a túlhevítés következtében és a hozzáadott részben hidrogénezett pálmaolajból eredően tartalmazhat transz-zsírsavakat.
Mikotoxinok vizsgálata
A mikotoxinok olyan mérgező vegyületek, melyeket penészgombák termelnek. Mind az élelmiszer-alapanyagokban, mind a takarmányféleségekben megtalálhatók. Ezek a biológiai eredetű szennyezőanyagok kétféle úton kerülhetnek táplálékunkba. Közvetlenül, ha penészgombával fertőződik az élelmiszer. Közvetve pedig a szennyezett takarmányt fogyasztó állatoktól származó élelmiszerek, elsősorban a tej, tojás, és belsőségek révén. A diákcsemege termékek esetében az Aflatoxinok, DON, F2-toxin (Zearalenon), Fumonizin (B1+B2), Ochratoxin-A, T-2 toxin vizsgálatát végezték el a szakembereink.
A mikotoxinokról további hasznos információkat olvashat a Nébih Tudástárában!
Növényvédőszer-maradék vizsgálata
A növényvédőszerek hatóanyagokból, védőanyagokból vagy kölcsönhatás-fokozókból állnak vagy ilyet tartalmaznak, és amelyek rendeltetésszerű felhasználása a növények vagy növényi termékek védelme, a növények élettani folyamatainak befolyásolása, a növényi termékek tartósítása, a nemkívánatos növények vagy növényrészek elpusztítása, a növények nemkívánatos növekedésének visszaszorítása vagy megakadályozása. (Forrás:1107/2009/EK rendelet)
Legfontosabb élelmezés-egészségügyi követelmény, hogy a szervezetbe jutó szermaradékok (hatóanyag, aktív metabolitok, bomlástermékek) tartós bevitel esetén se legyenek egészségkárosító hatásúak, azaz ne haladják meg a megengedhető napi bevitelt (ADI-értéket). Ezek megvalósulását szigorú engedélyezési rendszer rögzíti.