Csokoládé: barát vagy ellenség?

A Szupermenta projekt következő terméktesztjében a tejcsokoládé kerül górcső alá. A csokoládé megítélése manapság igen ellentmondásos, éppen ezért az esetleges félreértések tisztázása érdekében segítségünkre volt Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform Egyesület szakmai vezetője.

A csokoládé talán a világ egyik legnépszerűbb édessége. Az Európai Unióban az éves csokoládéfogyasztás 6,5 kg körülire tehető, míg hazánkban ez az érték fejenként körülbelül 3,2 kg. Itthon a legkedveltebb fajta a Magyar Édességgyártók Szövetségének múlt évi felmérésé alapján a tejcsokoládé, ezt követi az étcsokoládé és végül a fehércsokoládé.

A csokoládé főbb összetevői a kakaópor, kakaóvaj és a cukor, illetve tejcsokoládé esetén a tejpor.  Érdekesség, hogy a fehércsokoládé kakaóport nem tartalmaz. A csokoládé több száz vegyületet tartalmaz, melyek jótékony hatást fejthetnek ki a szervezetünkre.

antal emese2008.05.06.foto: hegedus marta„Több kutatás is arra mutatott rá az elmúlt években, hogy a rendszeres, de kismértékű csokoládéfogyasztás jótékony hatással van a szív és az érrendszer állapotára, sőt, egyes szakértők szerint védőhatást fejthet ki az érelmeszesedés vagy a stroke (agyvérzés) szempontjából. Mindez a csokoládéban található antioxidáns hatású vegyületeknek köszönhető, amelyekből annál többet találunk egy táblában, minél nagyobb annak kakaótartalma. A pozitív hatások azonban még a tejcsokoládé fogyasztása esetén is kimutathatók – erről egy idei tanulmány számolt be – amit a tejből származó kalciumnak és zsírsavaknak és nem az antioxidánsoknak tulajdonítanak.” – ismertette Antal Emese, dietetikus.

A kutatók eredményei figyelemre méltóak, és ezek alapján kijelenthetjük, hogy a jó minőségű csokoládé és a vele készült élelmiszerek a kiegyensúlyozott étrend részei lehetnek” – folytatta a szekértő, majd figyelmeztetett, hogy a csokoládé energia tartalma elég magas, így nagymennyiségű rendszeres fogyasztása megfelelő fizikai aktivitás nélkül elhízáshoz vezethet.

A tudományos kutatásosok biztató eredményein túl a csokoládét számos tévhit övezi. A szerotonin vagy boldogsághormon-szint növelő hatás. Kimutatható, hogy a depressziós vagy arra hajlamos emberek több csokit esznek, de eddig nem sikerült meggyőző tudományos bizonyítékot találni arra, hogy valóban lenne ilyen hatása.

Azok számára, akik bőrük miatt mellőzik a csokoládé fogyasztását, jó hír lehet, hogy a pattanások kialakulásában játszott szerepe tudományosan nem bizonyított tény. E jelenség kialakulását a bőr fokozott faggyútermelése a hormonháztartás és a bőrtípus és bőrápolás befolyásolja.

A leggyakrabban azonban azzal a tévhittel találkozunk, hogy a csokoládétól elromlanak a fogaink. A fogszuvasodás összetett folyamat, amelyben döntő szerepet játszik a szájüregünkben élő baktériumok. Károsító tevékenységük ellen a legjobb védekezés azonban nem az édesség kerülése, hanem a rendszeres és alapos fogmosás, amely eltávolítja a fogak felszínére rakódott lepedéket, megszüntetve így a kedvező körülményeket a fognyüvő baktériumok számára.

Összességében elmondható tehát, hogy a csokoládé kiemelkedő élvezeti értékén túl számos, az emberi szervezet számára előnyös tulajdonsággal bírhat. Fontos azonban, hogy – ahogy a mindennapi táplálkozásban általában – ennél a terméknél is a mértékletesség elve a kulcsfontosságú.

Tetszett? Oszd meg: Share on Facebook
Facebook