Hogyan termesszünk otthon salátát?

A salátákat nem csak az egészséges életmód szerelmesei szeretik. Ez a növény sokak kedvence, amit boltból, piacról könnyen beszerezhetünk, viszont nincs is ahhoz fogható,  amikor a saját termésünket szelhetjük a többi zöldség mellé. Jó hírünk van az erkélyes lakástulajdonosok számára, hiszen nekik sem muszáj egyből a boltba szaladniuk, ha salátára éheznek, mivel cserépben vagy balkonládákban is termeszthetjük ezt a zöldséget.

Általánosságban elmondható, hogy a saláta kiváló rostforrás. 95%-os víztartalmának köszönhetően vízhajtó hatással rendelkezik, valamint serkenti a vérképzést és a veseműködést egyaránt. Számos vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, mint például A-, C-, K- és B-vitamint, vagy éppen kalciumot, vasat, magnéziumot.

Fejessalátát termeszteni az egyik legegyszerűbb dolog, mivel elég pár magot szórnunk a cserépbe, balkonládába vagy a szabad földbe, és pár hét leforgása alatt – az öntözést nem elfelejtve – már szedhetjük is a roppanós, egészséges leveleket. A kereskedelemben kapható úgynevezett hobby vetőmagok általában olyan salátafajták magvai, amelyek szabadföldi termesztésre ajánlottak. Ez a termesztési mód azok számára is biztosított, akik nem rendelkeznek fóliával, vagy üvegházzal.

Ha salátatermesztésbe kezdünk talán az első, egyik legfontosabb kérdés: mikor kezdjük?

A fejessaláta hidegkedvelő növény, számára a tavasz, illetve az ősz az optimális termesztési időszak. A nyári melegben a legtöbb fajta nem hoz tömör fejet, hanem gyorsan magszárat fejleszt. Ezt elkerülhetjük nagyon korai magvetéssel. Akár már februárban is vethetjük a magvakat, ha a talajunk megfelelően nedves és porhanyós, de a március sem késő. A saláta magvak még a fagyokat is kibírják a talajban, és nagyon gyorsan kikelnek, amint kissé felmelegszik a talaj. Ma már vannak olyan fajták, amelyek magszárfejlesztésre kevésbé hajlamosak, ezt a forgalmazók jelzik a tasakon. A fejet nem képző saláta típusok (lollo, tépő) az év későbbi szakaszában is vethetők. A jégsaláták is jobban bírják a meleget, és vannak kifejezetten őszi termesztésre szánt fajták, amelyeket ősz végéig betakaríthatunk, vagy át is teleltethetünk. A fentiek figyelembe vételével tehát a fejes salátát tavasztól-őszig vethetjük, a tépő vagy metélő saláták számára azonban az őszi időszak már nem optimális.

Érdemes úgy időzíteni a vetéseket, hogy egyszerre annyi salátát termesszünk, amennyit biztosan el is fogyasztunk, mivel nem tárolhatók sokáig.

Hova vessük, ültessük?

Mint már említettük, salátát termeszthetünk állandó helyre vetve talajban, cserépben, balkonládában is. A szabadföldi vetéshez ősszel lazítsuk át a földet, valamint jó minőségű komposztot vagy humuszt, esetleg lebomlott szerves trágyát forgassunk a talajba. Olyan helyet válasszunk a magvaknak vagy palántáknak, amely kellő mértékben napos. A magvakat 1-2 cm mélyen 15 cm-es sávban, ritkásan szórva vessük,  takarjuk be földdel, majd kissé tömörítsük. Amint a növénykék 1-2 centiméteresek lesznek, ritkítsuk ki az állományt: két növényke között 5-6 cm-t hagyjunk, hogy fejesedéskor legyen megfelelő helye a fejlődéshez. A kiszedett növénykéket akár át is palántázhatjuk egy másik helyre, ebben az esetben ügyeljünk a gyökerek épségére és megfelelő nedvességére. A salátát magunk által melegágyban nevelt, vagy kertészeti szakáruházban vásárolt palántáról is termeszthetünk. Leggyorsabban a vásárolt palántából nevelhetünk fejet.

Mikor öntözzük?

Mivel a saláta gyenge gyökérzetű és nagy lombfelületű növény, így figyelnünk kell a vízellátásra. Egészen a fejképződésig érdemes kis adagokkal, kora reggeli, vagy esti órákban öntöznünk őket. Ha rendszeresen öntözzük, salátáink rendkívül hamar fejesedni kezdenek, és roppanóan friss fejet képeznek.

salataMikor szedjük?

A saláta már leveles korában is szedhető, de a fejet képző fajták akkor a legfinomabbak, ha már kialakult a zárt fej. A fej belsejében lévő halványzöld levelek a legzsengébbek.

A már fejesedésnek indult tépősalátákról bátran, folyamatosan szedhetjük a külső leveleket. Fontos viszont, hogy a virágképződés, felmagzás előtt (mikor a saláta magszárat fejleszt) szedjük fel salátánkat, mivel ezt követően már csak rágós, fás leveket kapunk róla.

Milyen kártevők, kórokozók támadhatják?

A saláták nagy ellenségei a pajorok és a drótférgek, valamint a meztelen csigáknak is kedvenc tápláléka, emiatt érdemes csigavédő kerítést állítanunk a salátának köré, vagy fűrészporral beszórnunk növényünket.

Ezeken kívül a salátaperonoszpóra gombabetegség is előfordul a salátán, amely elsősorban a legyengült egyedeket támadja. Esős időben a szürkepenész alulról rohaszthatja a tövet.

Növényvédő szerek használata esetén, már palántakorban (a fej záródása előtt) védekezzünk, és minden esetben várjuk meg az élelmezés-egészségügyi várakozási idő leteltét mielőtt elfogyasztanánk a leveleket.

Szupermenta-tipp
  • Ne tápoldatozzuk túl!
  • Növényvédőszert csak indokolt esetben, az engedélyokiratnak és a technológiai előírásoknak megfelelően, okszerűen alkalmazzuk!

Emlékeznek még jégsaláta és előrecsomagolt salátakeverék terméktesztünk eredményeire?
Itt minden fontos tudnivalót elolvashatnak!

Tetszett? Oszd meg: Share on Facebook