Tudtad, hogy hazánkban is termesztenek rizst?

Rizs termékekre vonatkozó célellenőrzést  rendelt el a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 2014. szeptember-októberében. A 34 terméket érintő poszt hétfőtől olvasható a Szupermentán. Addig is érdemes tisztázni, mit jelent az A és B kategóriás megkülönböztetés, hogyan zajlik a hántolás vagy éppen azt, hogy Magyarországon is termesztenek rizst. 

Magas szénhidráttartalma elegendő energiát biztosít a egész napra. A és B kategóriás rizseket vásárolhatunk általában a boltokban, ez utóbbi olcsóbb a többinél. Talán mondanunk sem kell, Ázsiában fogy a legtöbb a rizs, szinte nincs olyan alkalom vagy fogás, melyet ne készítenének valamilyen formában. Szénhidrát mellett fehérjét, aminosavakat, vitaminokat is tartalmaz a rizs, melyek a főzés során sem vesznek kárba. A hagyományos, fehér rizsfélék íze semlegesebb, mint a hántolatlan, azaz barna rizsé. Utóbbinak magasabb a tápértéke, hiszen a legértékesebb tápanyagokat tartalmazó héjat nem koptatják le, mint a fehér rizs esetében. Jóval karakteresebb íze van, ezért sokan kissé ódzkodnak tőle. Tény, hogy az ízét szokni kell, ha eddig nem fogyasztottuk.

A rizsek lapvetően két csoportba tartoznak – rövid vagy hosszú szemű. A rövid szemű rizs a thai és japán konyha jellemzője, míg a hosszú szemű rizs indiai eredetű.

Az indica és japonica alfajok a két legelterjedtebb alfaj

Legfőbb jellemzőik a következők:

Indica rizs: vékony és hosszú szemű, megfőzve nem ragadós, inkább száraz és szilárd, illata erős. Ide tartoznak a basmati, a jázmin rizs, a nyugat-bengáli patna (világon az egyik legelterjedtebb rizsfajta) és az Észak-Amerikában összefoglalóan carolinának nevezett rizsfélék.

Japonica rizs: teljesen kerek vagy félkerek, lehet hosszabb vagy rövidebb szemű is. Megfőzve ragacsossá válik. Ilyen rizs például a japán szusirizs, vagy az Amerikában termesztett japán típusú nishiki. Ide tartoznak az itáliai rizottórizsek, mint például az arborio vagy a vialone nano, amit Verona környékén termesztenek.

A búza után az emberiség legfontosabb növényi tápláléka (a megtermelt rizs 95%-át közvetlenül emberi fogyasztásra használják fel). Ennek megfelelően igen nagy területen, kb. 130 millió hektáron termesztik a világon. A rizs őshazájának Ázsia délkeleti részét tartják, Európában a rizstermesztés sokkal kevésbé jelentős, legnagyobb rizs termőterületek Olaszországban és Spanyolországban vannak. Keletről a rizs kb. a 8. században érkezhetett Európába és Magyarországon a 18. században kezdődött a termesztése. Nagyon sokáig ez a növény luxuscikknek számított, szinte kizárólag a királyi udvarok asztalain szerepelt és csak a 15. század végén kezdték el termeszteni. Magyarországon Békés, Csárdaszállás, Köröstarcsa, Gyomaendrőd, Szarvas, Mezőtúr és Kisújszállás határában találhatók nagyobb termőterületek.

Hazánkban az évenkénti betakarított terület kb. 3000 hektárra tehető.

Az európai országokban a hántolt rizs a legelterjedtebb rizsfajta. A hántolt rizsek a pelyvás maghéj eltávolítása és a barnás ezüsthártya különböző mértékű, fokozatos csiszolása, a mag esetleges fényezése után kapott félkész termékekből végzett osztályozással előállított termékek.

risotto-421391_960_720

A hántolt rizs – a kiinduló nyersanyagtól függően – lehet hosszú, közepes és rövid szemű. A rizsszem lehet üveges, áttetsző, valamint részben vagy teljesen lisztes szerkezetű. A csiszolás mértékétől, a fajtától és a termőhelytől függően a csiszolt rizs színe a világosszürkéstől (vöröses árnyalat is előfordulhat) a teljesen fehérként ható, üvegesen áttetszőig változhat.

paella-242041_640 (1).preview

Előfordulhatnak sárgás, barnás, vöröses árnyalatú és zöld színű csiszolt, valamint gipszes rizsszemek is. A barna rizs előállítása annyiban különbözik, hogy csak hántolást és osztályozást végeznek, az ezüsthártyát nem távolítják el.

A termékben a tört szem – darabos és apró törmelék – mennyiségi aránya határozza meg a gyártmány minőségi besorolását.

Tetszett? Oszd meg: Share on Facebook