Mégis, mitől lesz olyan sűrű egy ketchup?

Az élelmiszer-adalékanyagokat elsősorban technológiai szempontok miatt használják a gyártás során, vagyis, hogy például megfelelően sűrű, kellően selymes állagú és nem utolsó sorban biztonságosan tartós legyen az adott termék.

A ketchup köztudottan tartalmazhat adalékanyagokat is, azonban ezek felhasználható fajtáit és mennyiségét szigorú uniós rendelet rögzíti, sőt az adalékanyagok tisztasági és előállítási követelményeit is uniós szabályozás írja elő.

Mik lehetnek ezek?
Szerves savak

A ketchup készítéséhez használt „étkezési savak” vagy „savanyúságot szabályozó anyagok” valójában szerves savak (ecetsav: E 260, citromsav: E 330, tejsav: E 270), amelyek részt vesznek az íz- és illatanyagok kialakításában is. A paradicsom természetes módon is tartalmaz szerves savakat, főként citromsavat.

Módosított keményítők

A módosított keményítőket sűrítőanyagként használják a ketchupokban, a termék sűrűségét, önthetőségét, kezelhetőségét befolyásolják.

Xantángumi

A ketchup készítéséhez felhasználható ez az adalékanyag, amelynek legfőbb tulajdonsága, hogy kis mennyiségben is jelentősen megváltoztatja az élelmiszerek viszkozitását. A szószok állagát selymesebbé teszi, a csomagolásban (flakonban) összerázás után sűrűn folyó, önthető marad a termék.

Tartósítószerek

Olyan anyagok, amelyek a mikroorganizmusok okozta romlás megakadályozásával meghosszabbítják az élelmiszerek minőségmegőrzési időtartamát, és védelmet biztosítanak a kórokozók szaporodásával szemben. A ketchup termékek előállításához szorbinsav (kálium-szorbát E 202) és benzoesav (nátrium-benzoát E 211) felhasználható, meghatározott felső határérték figyelembevételével.

Az adalékanyagok használatát minden esetben kötelező feltüntetni a terméken elhelyezett címkéken is, annak pontos jelölésével, hogy a feldolgozott élelmiszerben milyen szerepet  töltenek be.

Használta már a Nébih E-szám keresőjét? Próbálja ki!
Tetszett? Oszd meg: Share on Facebook
Facebook