Mikor lehet „GMO-mentes termelésből” származó egy szójaital?

Honnan tudhatom, hogy az élelmiszer, amit megvásárolok GMO-mentes? Milyen termékeken keressük a jelölést? Cikkünkben összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat!

Május 31-i hatállyal  módosult az a már 2016-ban megjelent rendelet, ami a GMO-mentességre utaló jelölésről szól.

A GMO-mentességre utaló jelölésre vonatkozó jogszabály kidolgozása fontos volt a vásárlók tájékoztatása szempontjából, hiszen az „inverz jelölésnek” (fordított jelölés) köszönhetően már a „GMO-mentesség” is feltüntethető. Másképpen fogalmazva a fogyasztó a csomagolás alapján megállapíthatja például, hogy GMO-mentes termelésből származik-e a szójaliszt.

A szójáról és a GMO-ról még többet olvashattok korábbi cikkünkben!

Érdemes tudni, hogy a GMO-mentes jelölés használata önkéntes. Ha a vállalkozó megfelel a rendeletben előírt feltételeknek, akkor a csomagoláson feltüntetheti a GMO-mentes termelésre utaló szöveget.

Pontosan milyen termékeken érdemes figyelni és keresni ezt a jelölést

Egyetlen összetevőből álló növényi termék esetén csak akkor lehet GMO mentességre utalni, ha a növénynek létezik engedélyezett GMO-s változata, és legfeljebb 0,1%-ban tartalmaz GMO-t „véletlenül” vagy „technikailag elkerülhetetlenül”.

Az Európai Unió területén jelenleg 55 különböző élelmiszer- és takarmány célú GMO forgalomba hozatala engedélyezett: 10 gyapot-, 25 kukorica-, 4 olajrepce-, 15 szója- és egy cukorrépafajta rendelkezik érvényes forgalomba hozatali engedéllyel.

A fentiek alapján pl. egy szójaliszt lehet GMO-mentes termelésből származó, viszont olyan egyetlen összetevős növényi termékre nem lehet ezt a jelölést alkalmazni, aminek nem létezik GMO-s változata, pl. búzaliszt.

A szójaliszt példáján keresztül nézzük meg, hogy egy egyetlen összetevőből álló növényi eredetű terméken mit jelentenek az alábbi feliratok!

Tehát, ha egy terméken nincs GMO-mentességre utaló jelölés, akkor az nem azt jelenti, hogy a termék GMO-s!

Több összetevőből álló élelmiszer esetén részletes szabályok vannak a feltüntetés feltételeire, például ezek a szabályok a szójaitalok esetében a következőképpen értelmezhetők.

1. példa: Megnevezésben nem jelölhető a GMO-mentes termelésre utalás, csak az összetevők között

Szójaital

Összetevők: víz, hántolt szójabab GMO-mentes termelésből (5,9%), nyers nádcukor, tengeri só.

Az 1. példában a szójabab legfeljebb 0,1%-ban tartalmazhat GMO-t „véletlenül” vagy „technikailag elkerülhetetlenül”. A vizet és a sót nem beleszámolva legalább 10 %-ban kell jelen lennie annak az összetevőnek, ami GMO-mentes termelésből származó. Mivel a cukornádnak nincs engedélyezett GMO-s változata, így nem lehet GMO-mentes termelésből származóként feltüntetni a nyers nádcukrot. Emiatt a terméken csak az összetevők között lehet utalni a GMO-mentességre.

2. példa: Megnevezésben jelölhető a GMO-mentes termelésre utalás

Szójaital GMO-mentes termelésből

Összetevők: víz, hántolt szójabab (5,9%), tengeri só, stabilizátor (gellángumi).

A 2. példában a szójabab összetevő legfeljebb 0,1%-ban tartalmazhat GMO-t „véletlenül” vagy „technikailag elkerülhetetlenül”. A GMO-mentes termelésből származó összetevő mellett hozzáadott vizet, sót, fűszereket és GMO-mentes termelésben felhasználható élelmiszer-adalékanyagot, technológiai segédanyagot, enzimet is tartalmazhat a termék.  Ebben az esetben a megnevezésben is lehet utalni a GMO-mentességre.

Amennyiben egy szójaitalon nem jelenik meg GMO-mentességre utaló jelölés, az jellemzően azt jelenti, hogy a termék szójabab összetevője legfeljebb 0,9%-ban tartalmazhat GMO-t „véletlenül” vagy „technikailag elkerülhetetlenül”, tehát nem jelenti azt automatikusan, hogy a termék GMO-s! Amennyiben viszont ennek a feltételnek nem felel meg a termék, azaz a benne lévő GMO-tartalom nem véletlenül, vagy technikailag elkerülhetetlen módon került bele, és/vagy annak mennyisége meghaladja a 0,9%-ot, akkor egyértelműen fel kell rajta tüntetni, hogy GMO-t tartalmaz.

Tagállamok közti szinkron

Több európai uniós tagállam (pl. Ausztria, Németország, Franciaország, stb.) is rendelkezik saját nemzeti jogszabállyal a GMO-mentes jelölésre vonatkozóan, ezen jogszabályok alapján jogszerű jelölésekkel rendelkező termékek Magyarországon is forgalmazhatók. Ha egy ilyen termék esetében a feltételrendszer nem teljesen egyezik meg a hazai jogszabályban foglaltakkal, akkor a GMO-mentességre utaló jelölésről szóló 61/2016. (IX. 15.) FM rendeletben szereplő GMO-mentességre utaló jelölések nem alkalmazhatók. Például az osztrák “Ohne Gentechnik hergestellt” felirat esetén az alábbi magyar nyelvű felirat megfelelő: Az osztrák élelmiszerkönyvi irányelveknek megfelelően géntechnológia nélkül előállított termék.

Forrás: NÉBIH / Mikor lehet „GMO-mentes termelésből” származó egy szójaliszt, a tej, a méz, egy szójaital vagy egy szalámi?

Tetszett? Oszd meg: Share on Facebook
Facebook