Minden virsli virsli?

Az ünnepi időszak közeledtével egyre többen keresik a virsliket az üzletekben. A Szilveszter és az Újév egyik slágertermékének megfelelően a választék óriási. De mégis hogyan választható ki a számunkra legmegfelelőbb a több száz termék közül? Sertésvirsli terméktesztünk apropóján összeszedtük a virsli főbb jellemzőit.

A Magyarországon hagyományosan előállított és ismert hústermékek minőségi tulajdonságaira vonatkozó követelmények a Magyar Élelmiszerkönyvben (MÉ) olvashatók.

Mi a virsli?

A jelenleg hatályos jogszabály megfogalmazásában a virsli megnevezés jelenleg a legfeljebb 30 mm átmérőjű, természetes, vagy műbélbe töltött húspépet tartalmazó, főzéssel hőkezelt, füstölt, (vízgőzzáró műbélbe töltött termék esetén) füstöletlen, vagy füst ízesítésű homogén metszéslapú készítményekre alkalmazható. A hústartalomnak a késztermékre vonatkoztatva legalább 40%-nak kell lennie.

Milyen virsli: sertésvirsli?

További előírás a virslire vonatkozóan, hogy a termék nevében az adott állat neve (pl. sertés, marha, borjú, pulyka stb.) csak akkor tüntethető fel, ha a termék hústartalmának legalább 70%-a az adott állatfajtából származik. Tehát például akkor nevezhető „sertésvirslinek” a termék, ha  40%-os hústartalmának 70%-a sertésből származik. Vegyes baromfihús felhasználása esetén a termék neve a „baromfi” jelzőt viselheti.

Különleges virsli

A virsli megnevezésében kiválóságra utaló jelző – mint például „extra”, „príma”, „eredeti”, „különleges” – akkor alkalmazható, ha a termékek hústartalma a késztermékre vonatkoztatva legalább 1,3-szorosa a jelző nélküli termékhez képest, illetve ha a termékek előállításához csak húseredetű fehérjét használnak.

Burkolat

A virsli esetében a burkolat is fontos szempont. Az előírás szerint virsli megnevezésű termékek természetes vagy műbélben hozhatóak forgalomba, amelyek burkolata lehet eltávolítható (főzés előtt és/vagy után) illetve nem eltávolítható.

Ha a burkolatot nem lehet elfogyasztani a termékkel együtt, akkor figyelmeztető feliratot kell feltüntetni a termék megnevezéséhez kapcsolódóan, például baromfi virsli nem ehető burkolatban.

A nem átlátszó és a  színezett átlátszó burkolat alkalmas lehet a fogyasztó megtévesztésére abban az esetben, ha a burkolat eltávolítása után attól  eltérő színű töltelékkel szembesül a fogyasztó. Ilyen esetben a gyártó jogsértést követett el, mivel megtévesztette a fogyasztót (1169/2011/EU rendelet 7. cikk 1/b pont)

Minőségi változás

A 2016. július 21-től hatályos rendelet szerint megváltoztak a Magyar Élelmiszerkönyv húskészítményekre és egyes előkészített húsokra vonatkozó előírásai. Az alkalmazásra hosszabb átmeneti időt határoztak meg ugyan, de a legtöbb változtatást 2017. augusztus 1-jétől már kötelezően kell majd alkalmazni. Jelenleg még a korábbi előírások szerint is készíthetők a termékek.

A módosítással jobb minőségű húskészítmények készülhetnek. A változások alapján nő a minimális hústartalom, több termékcsoportnál nő a minimális fehérjetartalom, csökken a termékek megengedett legmagasabb sótartalma, illetve a zsír és víztartalom is. Ezen kívül több definíciót is pontosítanak, mint például „gépi csontozású hús”, „íntalanított hús”.

Milyen lesz az „új” virsli?

Az új MÉ-ben a legnagyobb változások a jelenlegihez képest az alábbiak lesznek a virslire vonatkozóan:

  • nő a minimális hústartalom: legalább 40%-ról legalább 51%-ra
  • nő a fehérjetartalom: legalább 10%-ról legalább 11,0%-ra
  • csökken az átmérő: legfeljebb 30 mm-ről legfeljebb 26 mm-re
  • csökken a nátrium-klorid-tartalom: legfeljebb 2,5%-ról 2,2%-ra
  • új szabályként jelenik meg a csontokról mechanikusan lefejtett hús mennyisége: legfeljebb 10% lehet
  • szigorodik az állományi előírás is, miszerint légüreg nagyságnak kisebbnek kell lennie és nem tartalmazhat nagyobb ín- és kötőszöveti hártyadarabot

Sertésvirsli terméktesztünk eredményeivel hamarosan jelentkezünk a Szupermentán!

 

Tetszett? Oszd meg: Share on Facebook
Facebook