Nem a sörtől nő a sörhas

Bár évről-évre kevesebb sört fogyasztunk, a népszerű italt övező tévhitek száma nem csökkent. Mindegy, hogy hagyományos, vagy búzasörről beszélünk, néhány tudnivalóval érdemes tisztában lenni, ha szomjunkat sörrel akarjuk oltani.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a sörfogyasztás a rendszerváltás körül érte el a csúcsát, amikor is fejenként több mint száz liternyit ittunk belőle. Azóta kisebb megingásokkal, de folyamatosan csökken az évente felhörpintett mennyiség, 2014-ben már csak 66,7 liter fogyott az aranysárga italból. Az egyharmadnyi csökkenés különösen annak fényében érdekes, hogy közben sokszorosára nőtt a kínálat, hiszen a búzasörök, de különösen az ízesített sörök csak az utóbbi években indultak növekedésnek, és persze a nyarak is egyre csak melegebbek lettek azóta.

beer-926616_640Miközben az alkoholos italok, ezen belül a sör fogyasztása mérséklődött, az üdítőitaloké, ásványvizeké és gyümölcsleveké nőtt, tehát inkább a fogyasztók ízlése változott. Erre reagálva jelentek meg az ízesített sörök is, amelyekkel a gyártók újabb fogyasztói csoportokat, a nőket és a fiatalabbakat célozták meg, akiket a sör fanyar, kesernyés íze nem vonzott. A búzasör mindeközben megmaradt az ínyencségeket kedvelők italának, hiszen annak karakteres, a hagyományos árpamalátás sörtől eltérően enyhén komlós, aromás, pezsdítő íze van. Mivel a búzasör széndioxid-tartalma magasabb, mint az elterjedtebb söröké, fogyasztását különösen frissítőnek mondják kedvelői.

Tévhit azonban, hogy a búzasör valami új találmány volna, hiszen feljegyzések szerint Európa legrégibb sörfőző vidékén, Bajorországban is előbb készíthettek sört búzából, mint árpából, csak később háttérbe szorult az utóbbival szemben. A búzasört leginkább 4-12 °C fokon, az ízek kiemelése miatt citromkarikával szervírozva érdemes fogyasztani, bár a citromkarikát sokan joggal vitatják, hiszen a sör  habtartósságát  jelentősen rontja.

Egészségesebb-e a búzasör a hagyományosnál?

Elsőként erről kérdeztük Antal Emese dietetikust, szociológust, a TÉT Platform Egyesület szakmai vezetőjét. „Egészséges felnőttek esetén az alkalmankénti, nem mindennapos sörfogyasztás nem jelent kockázatot” – kezdi a szakértő. „Bár sokan nem tartják annak, a rendszeres sörivás is alkoholizmusnak tekintendő, főleg, ha a mennyiség meghaladja a napi 2-3 decilitert. A szervezet hidratálásához a sörfajták közül az alkoholmentes vagy az alacsonyabb alkoholtartalmú sör képes hozzájárulni, utóbbiak esetén annak alkoholtartalmának függvényében. Folyadékpótlásra továbbra is a tiszta víz a legjobb választás” – összegzi. „A búzasör pedig csak az íze miatt más, fogyasztása nem előnyösebb vagy hátrányosabb a hagyományos, árpából készült fajtáknál. Tápanyagok vagy éppen alkoholtartalom szempontjából sem lehet különbséget tenni, mindkét fajta egyaránt 4-8 százalék alkoholt és deciliterenként 36-52 kcal-t tartalmaz. Azt mindenki jól tudja, hogy fehérje is található a sörben, méghozzá egy üvegben körülbelül 2-2,5 gramm. Érdemes azonban figyelembe venni azt is, hogy mindkét típusú sörben van glutén, ezért ha valaki cöliákiás, egyiket sem ihatja. Az átlagos világos sörben – függetlenül attól, hogy árpából vagy búzából készül – deciliterenként 1,4-3,8, átlagosan körülbelül 2 gramm szénhidrát is van” – fejezi be Antal Emese.

beer-1290633_640A sörfogyasztás előnyös egészségi hatásairól is beszél a szakértő. „Már a múlt század hetvenes éveiben is publikáltak tanulmányokat, amelyek szerint a rendszeres, kismennyiségű alkoholfogyasztás csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Utólag ezt a sör esetén a HDL koleszterin szintjének emelkedésével magyarázták, de meggyőző eredmények a mai napig nem állnak rendelkezésünkre. Az is igaz, hogy a sörben niacin, riboflavin, B6-vitamin és folsav is található. Kutatások szerint a magasabb folyadékbevitel és az enyhe vízhajtó tulajdonság miatt a rendszeres sörfogyasztók körében ritkábban alakul ki vesekő. Azonban a sörnek tulajdonított rákmegelőző, antioxidáns hatások egyelőre nem nyertek igazolást tudományos módszerekkel.”

Sörhas a sörtől?

A sört övező legendák közül a legismertebb a sörhas, aminek már a neve is az ital fogyasztására utal. Teljesen tévesen, hiszen a férfiak amúgy is ilyen, alma típusú hízásra hajlamosak, amikor a hasi zsírpárnák vastagodnak meg, tehát sörhas kialakulhat egy csepp sör ivása nélkül is. A jelenségnek azonban van élettani magyarázata: a sör maga is jelentős kalóriaforrás, azonban ennél is fontosabb, hogy étvágygerjesztő hatása van, a rendszeres sörivók általában több kalóriát fogyasztanak.

Hasonlóan közismert tévhit, hogy a sör a komlóban lévő növényi hormonok miatt az ösztrogénhez hasonló hatást válthat ki a szervezetben, ezért megnövelné a nők kebelméretét. Gondoljunk csak bele, ha ez igaz lenne, valóban férfias italnak gondolnánk-e a sört? Ugyanígy nem sikerült bizonyítani azt sem, hogy a sörivástól nyugodtabbak lennénk, és jobban aludnánk – bár ezt is a komlónak tulajdonítják.

Fontos azonban tudni, hogy a hiedelmekkel ellentétben a várandósoknak, szoptató anyukáknak sem javasolható a sörivás, miként a gyerekeknek, gyógyszert szedőknek sem!

Általánosságban elmondható, hogy a sör kismértékű, mértékletes fogyasztása egészségi problémát nem okozhat. Ezért is javasolható, hogy a sörivásban a minőségre helyezzük a hangsúlyt, és válasszuk például a szűrt vagy szűretlen búzasöröket.

Tetszett? Oszd meg: Share on Facebook