Sárgarépa: nem csak a színével hódít

Az élénk színű sárgarépa kellemes, harmonikus ízével számtalan módon felhasználható az étrendünkben: ehetjük nyersen, főzve, párolva, sütve, de vágva, reszelve, pürének vagy éppen főzeléknek elkészítve. Sőt, levestől süteményig mindenféle étel készíthető belőle. Ismerjük meg az ezerarcú sárgarépát!

A sárgarépa talán nem tartozik a gyerekek által legkedveltebb zöldségfélék közé, de a felnőttek többsége inkább már szívesen fogyasztja. Talán az ízlésünknek is érnie kell, hogy megszeressük? Nos, a sárgarépa édeskés ízét a csecsemők nagyon kedvelik, jó bizonyíték erre a számos recept, illetve készen kapható bébiétel is. Aztán a gyermekkor éveiben valahogy háttérbe szorul – nem véletlen az a népies hiedelem, miszerint a sárgarépától jobban tudunk majd fütyülni. Bár valószínűleg gyermekek milliói ették meg emiatt az eléjük tett zöldséget, a mondásnak semmilyen alapja nincs. Ám a sárgarépa ettől még tagadhatatlanul értékes része az étrendünknek.

Ez a zöldségféle ugyanis legalább annyira változatosan elkészíthető, amennyire széles a család, amibe tartozik: gondolta volna, hogy több mint kétezer tagja van? A sárgarépa ugyanis rokona a petrezselyemnek és a zellernek, de még a köménynek vagy a kapornak is.

Mindeközben energiatartalma meglehetősen alacsony: 10 deka sárgarépában mindössze 40 kcal-t találunk, egy grammnyi fehérje mellett körülbelül 8 gramm szénhidrátot tartalmaz. A fennmaradó rész többsége víz – bizony, a kemény, roppanós sárgarépa is több mint 80 százalékban vízből áll! Van benne viszont sok rost, köztük vízben oldódó és nem oldódó típusok is, amelyek akár székrekedés, akár hasmenés esetén segítséget nyújtanak a panaszok enyhítésében: minden bizonnyal sokan ismerik azt a tanácsot, hogy hasmenés esetén reszelt sárgarépát is adhatunk a betegnek – a vízben oldódó rostok hatására rövidesen jobban érezheti majd magát, az elvesztett folyadék és ásványi anyagok pótlásában pedig sokat jelent a sárgarépa jelentős kálium, kalcium, nátrium és foszfor tartalma.

A sárgarépa pozitív élettani hatásai azonban messze túlmutatnak az emésztési zavarok kezelésén. Bár vitaminokból is találunk benne bőven – például B1-, B2-, B6-, C- és E-vitamint – leginkább mégis a béta-karotinról ismert. Ez a vegyület amellett, hogy antioxidáns hatású, tehát bizonyos mértékben véd a szervezetünkben keletkező, és a környezetből származó agresszív, sejtkárosodást, idő előtti öregedést okozó szabad gyökök ellen, a szükséges mértékben át tud alakulni A-vitaminná.

Ez a vitamin pedig sok folyamatban játszik fontos szerepet a szervezetünkben: segíti a látást, különösen a szürkületi fényviszonyok esetén, a nyálkahártyák és a bőr épségét javítja, javítja az UV-A sugarak elleni védelmünket.

De mit mond a dietetikus a sárgarépáról? Antal Emese, a TÉT Platform szakma vezetője szerint a sárgarépa méltatlanul keveset szerepel az étrendünkben: „A hazai zöldségfogyasztási adatok megdöbbentően alacsonyak: átlagosan 330-350 gramm fejenkénti fogyasztás naponta, és egy friss felmérés szerint úgy tűnik, tízből csak hárman esznek minden nap zöldségféléket. Saját felméréseink is azt bizonyítják, hogy tisztában vagyunk a zöldségfélék fontos szerepével az egészséges táplálkozásban, mégis keveset eszünk belőlük. Az aktuális hazai táplálkozási ajánlás, az Okostányér® szerint viszont minden nap négy adag zöldségfélét és gyümölcsöt kellene fogyasztunk, ebből egyet nyersen. Minden főétkezéshez valamilyen színes zöldséget – például sárgarépát – érdemes enni, így sokat tehetünk az egészségünkért” – mondja a dietetikus.

Abban is segít a szakértő, hogyan kerüljön tányérunkra a sárgarépa. „A zöldségek sokszor nyersen a legjobbak, a sárgarépa esetén azonban ez nem igaz. A béta-karotin tartalmának alig néhány százaléka hasznosul nyersen, párolva vagy főzve szervezetünk számára jóval magasabb mértékben válnak hozzáférhetővé a tápanyagok. Sőt, a sárgarépát érdemes egy pici zsiradékkal együtt fogyasztani, mert ez is segíti a béta-karotin, az A- és az E-vitamin hasznosulását. Az sem mindegy, hogyan készítjük elő a sárgarépát: mivel a tápanyagban leggazdagabb részei itt is a héj alatt helyezkednek el, hámozzuk minél vékonyabban” – tanácsolja a szakértő.

Béta-karotin szükségletünket már körülbelül 5 dkg sárgarépa vagy 1 dl sárgarépalé is fedezi, a túladagolástól viszont nem kell tartani: bár korábban úgy tartották, a sok sárgarépától sárgásra színeződhet a bőr, ez csak extrém mennyiségek esetén lehetséges.

A sárgarépa antioxidáns anyagai viszont bizonyítottan fontos szerepet játszanak a különböző tumoros betegségek elleni védekezésben: rostanyagainak köszönhetően a rendszeres sárgarépa-fogyasztás mérsékelheti a vastagbélrák kockázatát. Korábban úgy vélték, a dohányzóknak sok sárgarépát érdemes fogyasztaniuk, kivédendő a tüdőrák magasabb kockázatát, azonban kiderült, hogy ez nem állja meg a helyét.

A sárgarépa fogyasztásakor érdemes odafigyelni, honnan származik: ez a gyökérzöldség ugyanis képes a talajban lévő, esetleg a rosszabb minőségű öntözővízzel odajutott nitrátokat elraktározni. Ez felnőtteknél különösebb problémát nem okoz, azonban csecsemőknél, kisgyermekeknél rontja a vér oxigénszállító-képességét.

Tetszett? Oszd meg: Share on Facebook
Facebook