Image default

Több mint maszat!

Lekvárok, dzsemek és zselék

Mit válasszunk a bolt polcai előtt állva, ha valami édes-gyümölcsös ízre vágyunk? Csak nézzük a választékot, a választék meg bután visszabámul? Lekvár, dzsem, zselé pislognak ránk tanácstalanul? Mi vagyunk az okosabbak, vágjunk rendet ebben a sokaságban!

Az igazság az, hogy nem vállalunk nagy feladatot, hiszen a Magyar Élelmiszerkönyv már definiálta ezeket a termékeket, úgyhogy akinek nincs kedve elolvasni ezt a rövid, szórakoztató cikket, az nyugodtan fellapozhatja a Codex Alimentarius Hungaricus vonatkozó oldalait és ott részletesen, bőségesen adatolva, tudományos leírást talál a témában!

Ha mégis ezt az írást választotta, akkor az olvasás irányát követve haladjon tovább a tekintete és készüljön fel a legjobbra! Szóval mi a különbség a felsorolt termékek között? Kezdjük belülről, és haladjunk kifelé!

Az első, és sokak számára legfontosabb szempont a termékek gyümölcstartalma. A gyümölcstartalom természetesen kategórián belül is változik, hiszen a lekvárok elvárt gyümölcstartalma ugyan 35%, fekete ribiszke, csipkebogyó, vagy birsalma esetében csak 25%, citrusfélék esetén pedig csak 20%.

A különleges vagy prémium lekvárok minimális gyümölcstartalma 60%, citrusfélék esetén pedig 50%. A különleges szilvalekvár pedig nem tartalmazhat hozzáadott édesítő anyagot.

A Magyar Élelmiszerkönyv korábban külön kezelte az „Íz” kategóriát, de már nem kezeli külön, ezért egy bekezdéssel rövidebb lesz a szöveg, mint lett volna…

A következő szócikk a dzsem. Vajon mekkora a dzsem gyümölcstartalma? Nos, a dzsem átlagosan elvárt gyümölcstartalma 35%! De persze fajtánként itt is vannak kivételek. A fekete ribiszke, csipkebogyó, vagy birsalma esetében csak 25%, gyömbér esetében 15%, kasualma (legyen is az bármi!?) esetén 16%, ám, ha passiógyümölcs dzsemet vásárolunk, akkor 6%-kal kell beérnünk!

Ezzel szemben az extra dzsem alapból 45% gyümölcsöt tartalmaz, kivéve a kivételeket! A fekete ribiszke, csipkebogyó, vagy birsalma esetében csak 35%, gyömbér esetében 25%, kasualma esetén 23%, a passiógyümölcs dzsem pedig 8% gyümölcsöt tartalmaz!

 

lekvár

Ez is érdekelheti

És akkor jöhetnek a zselék! A zselék előállításához felhasznált gyümölcslé mennyisége nem lehet kevesebb, mint a dzsem előállításához előírt mennyiség. Így van a zselé, ami 35% gyümölcsöt tartalmaz, és… igen! Kivéve a… na mi? Hát persze! A fekete ribiszke, csipkebogyó, vagy birsalma esetében csak 25%, gyömbér esetében 15%, kasualma esetén 16%, a passiógyümölcs zselé esetén pedig 6% az elvárt gyümölcstartalom!

Végezetül jöjjenek az extra zselék, mert ilyenek is vannak! Logikusan az extra zselék előállításához felhasznált gyümölcslé mennyisége pedig nem lehet kevesebb, mint az extra dzsem előállításához előírt mennyiség. Az extra zselé elvárt minimum gyümölcstartalma így 45%, fekete ribiszke, csipkebogyó, vagy birsalma esetében 35%, gyömbér esetében 25%, kasualma esetén 23%, passiógyümölcs vásárlásakor pedig 8% a minimum!

De a termékek természetesen nem csak gyümölcstartalom tekintetében különböznek, hanem állagukat tekintve is. Alapvetően három alapanyag jelenléte, illetve aránya dönti el az állag jellegét, nevezetesen a gyümölcs rost, vagyis a darabos részek (gyümölcspulp), a gyümölcs velő és a gyümölcslé, vagy vizes gyümölcskivonat.

A gyümölcs darabos részei úgy kerülnek a termékbe, hogy az ehető részeket zúzzák, vagy darabolják, de nem préselik át szitán. Ebből az alapanyagból készül a lekvár és az extra dzsem.

A lekvárfélék közé tartozik a „gyümölcs íz”, melyet ugyanakkor gyümölcsvelőből állítanak elő és apró lukú szitán is áttörnek. Az „íz” ilyen formán homogénebb, nem olyan darabos, mint a lekvár.

A dzsemet gyümölcsvelőből és gyümölcspulp felhasználásával, a zseléket pedig gyümölcsléből, vagy vizes gyümölcskivonatból állítják elő.

Természetesen az alapanyagokra is részletes előírások vonatkoznak, például a gyümölcslének, vagy vizes gyümölcskivonatnak tartalmaznia kell a gyümölcs összes valamennyi vízben oldódó részét és préseléssel kell kinyerni.

Az eligazodást nagyban segíti, hogy a gyártónak, vagy forgalmazónak fel kell tüntetnie a gyümölcstartalom mértékét a csomagoláson.

És most, hogy mindezt tisztáztuk, gondolom sokkal jobban esik majd a gyümölcs készítmény, legyen az a sütemény alapanyaga vagy feltét a vajas kenyéren! Jó étvágyat!

Korábbi cikkünket olvasta már a lekvárról? Ha nem, ajánljuk figyelmébe!

Kapcsolódó tartalmaink

Adatkezelési tájékoztatónkban megismerheti, hogyan gondoskodunk személyes adatai védelméről. Weboldalunk cookie-kat (sütiket) használ a jobb felhasználói élmény érdekében, melynek biztosításához kérjük, kattintson az „Elfogadom” gombra. Elfogad További információk