Tubuson innen és túl – Így ellenőrizte a fokhagymakrémeket a NÉBIH

Az élelmiszerlánc folyamatát végigjárva, a fokhagymák ellenőrzésekor a NÉBIH Szupermenta projektjének keretében a fokhagymakrémeket is megvizsgálta. Cikkünkből kiderül, hogy pontosan mire figyeltek az Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság szakemberei, továbbá, hogy milyen szabályoknak kell megfelelniük a fokhagymakrémek előállítóinak, forgalmazóinak.

Nagyobb áruházláncokban végeztünk hatósági mintavételt. Az ellenőrzés során vett fokhagymakrémek tekintetében különös figyelmet fordítottunk arra, hogy a minták reprezentálják a hazai boltokban fellelhető kínálatot.

A laboratóriumokban vizsgáltuk a termékek minőségi és biztonsági paramétereit (a sótartalmat, a tartósítószerek- és a nehézfémek mennyiségét), mint ahogyan az előzőekben is tettük – ezenkívül szemügyre vettük a jelölést is.

A vizsgálatok első lépéseként bekértük a termékek gyártmánylapját a gyártóktól. Ezeket is figyelembe véve vizsgáltuk, hogy a jelölés valóban megfelel-e a vonatkozó jogszabályban előírtaknak.

Mi a magyarázata annak, hogy az egyik fokhagymakrémen feltüntetik a tápérték jelölést, míg a másikon nem? Az élelmiszer tápérték adatait 2016. december 13-tól lesz kötelező jelölni. Ha egy vállalkozás úgy dönt, hogy ezen dátum előtt önkéntes alapon tájékoztatást nyújt az élelmiszer tápértékéről, követnie kell a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendeletében előírt, a megjelenítésre és  a tartalomra vonatkozó szabályokat.

A kötelező tápértékjelölésnek tartalmaznia kell az alábbi adatok mindegyikét (energiaérték, a zsír- és telített zsírtartalom, a szénhidráttartalom, a cukortartalom, a fehérjetartalom, valamint a sótartalom), továbbá bármely olyan tápanyag vagy egyéb anyag mennyiségét, amelyre vonatkozóan tápanyag összetételre vagy egészségre vonatkozó állítást fogalmaztak meg.

Ellenőriztünk laborban is, hogy kiderüljön, mit is rejtenek a fokhagymakrémek. Az élelmiszer-adalékanyagokról szóló 1333/2008/EK rendelet tartalmazza az engedélyezett élelmiszer-adalékanyagokat és a felhasználási feltételeket a különböző élelmiszer-kategóriák szerint.  A rendeletben meghatározott határértékek alapján megvizsgáltuk az adalékanyagok mennyiségét, a barnulást megakadályozó kén-dioxid tartalmat, valamint a szorbinsav- és a benzoesav tartalmat.

A termékekben négy nehézfémet mértünk: ólom, kadmium, higany és réz. A fémekre vonatkozó jogszabályi előírásokat az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeinek meghatározásáról szóló 1881/2006/EK rendelet és a növényvédőszer-maradékok határértékéről szóló 396/2005/EK rendelet tartalmazza.

Tetszett? Oszd meg: Share on Facebook
Facebook