Image default

A szeletelés tudományos módszere

Avagy hogyan fognak hozzá a szakembereink a növényvédő szerek méréséhez

Sokat hallunk a zöldségek és gyümölcsök laboratóriumi vizsgálatairól. Arról viszont már kevesebb szó esik, hogyan kezdődik. Nézzük először a legalapvetőbbet, a szeletelést. Ha például sütőtököt szeretnénk elemezni, akkor azt nem úgy daraboljuk, mintha a sütőbe tennénk. Ennél sokkal tudományosabban, mert sohasem mindegy, mennyit és hány darabban vizsgálunk.

A zöldségek és gyümölcsök mintavételezésekor az a cél, hogy a vizsgálandó tételből olyan módon és mennyiségben gyűjtsük össze a mintát, hogy a növényvédőszer-maradékot is megállapíthassuk. Az így begyűjtött mintát nevezzük reprezentatív mintának, mely mind technikailag, mind pedig jogilag alkalmas arra, bizonyos hibahatáron belül, hogy következtetéseket vonjunk le a laboratóriumi vizsgálatok eredményei alapján. Éppen ezért a mintavétel során arra törekszünk, hogy a terményt megfelelő (lehetőleg véletlenszerű) válogatással és elegendő mennyiségben szerezzük be.

A kulcs a mennyiség

A mennyiség azért is fontos, mert a termények különböző méretű darabokból állnak. Elég, ha egymás mellé teszünk egy almát és egy dinnyét és rögtön megértjük, hogy a méretükből adódóan más-más darabszámban válik lehetővé a mintázásuk. Míg a kisebb méretű termények mintavételekor elegendő számú egységek (darabok) összegyűjtésével, kiválogatásával biztosítható a reprezentativitás, addig nagyobb termésű zöldségek és gyümölcsök esetén az egyes egységek feldarabolása is befolyásolja a megfelelőséget.

Mindkét esetben fontos figyelembe venni, hogy a vizsgálandó peszticidek nem homogén módon, vagyis nem egyenletesen oszlanak el az adott terményben, ezért a nagyobb zöldségek és gyümölcsök darabolása során törekedni kell arra, hogy a létrejövő kisebb egységek a termény minden olyan részét megfelelő arányban tartalmazzák, melyek vizsgálatára a határértékek meghatározásánál szükség van. Bizonyos esetekben ez a teljes terményt jelenti, beleértve annak héját, húsát, de még a benne található magokat is, míg máskor a határérték csak egyes részegységekre vonatkozik.

Hogyan kell vágni a sütőtököt a laboratóriumi vizsgálat előtt?

Amennyiben egy nagyobb termésű növény (esetünkben sütőtök) teljes vizsgálatára van szükség, akkor úgy járunk el megfelelően, ha azt a hosszanti tengelye mentén cikkelyekre vágjuk. A kereszt- vagy hosszirányú szeletek vágása azért nem megfelelő, mert egy-egy ilyen szeletben a termény egyes részei nem ugyanakkora arányban vannak jelen. Míg bizonyos növényvédő szerek felületkezelésre szolgálnak, azok jellemzően a zöldségek és gyümölcsök felületén halmozódnak fel, addig más peszticideket a növények a talajból, a gyökérzetükön keresztül vesznek fel, és azok jellemzően inkább a raktározó szövetekben dúsulnak fel.

 

sütőtökMivel a cikkelyekre történő bontással a minta mennyiségét még nem csökkentettük, ezért erre is figyelmet kell fordítani. Ennek során akkor járunk el megfelelően, ha nem az egymás melletti, hanem egymással szemközti darabokat választjuk ki és visszük tovább a feldolgozás során. Erre azért van szükség, hogy a nem homogén szermaradék-tartalmat nagyobb matematikai valószínűséggel határozzuk meg a teljes terményre vonatkozóan.

A megfelelő darabok kiválogatása után azokat kisebb, nagyjából 3×3 cm-es darabokra aprítjuk, majd egy erre alkalmas eszközzel ledaráljuk. Az így nyert, majd alaposan összekevert darálmányt a további laboratóriumi munka (minta-előkészítés, műszeres vizsgálat) során használhatjuk fel.

Kapcsolódó tartalmaink

Adatkezelési tájékoztatónkban megismerheti, hogyan gondoskodunk személyes adatai védelméről. Weboldalunk cookie-kat (sütiket) használ a jobb felhasználói élmény érdekében, melynek biztosításához kérjük, kattintson az „Elfogadom” gombra. Elfogad További információk