Sonkafőzés Nébih-szemmel
Sonka terméktesztünkhöz kapcsolódóan fontosnak tartottuk, hogy kitérjünk a helyes húsvéti sonkafőzés bemutatására is. Így a következőkben jó tanácsokkal fűszerezve olvashatja a számunkra jól bevált sonkafőzési lépéseket, szem előtt tartva az gasztronómiai élmény mellett az élelmiszerbiztonságot.
Sonka terméktesztünk összefoglalóját látta már? Kattintson, ha még nem!
Sonkafőzés vásárlástól a fogyasztásig
1. lépés – Kiválasztás és vásárlás
Ismert és megbízható helyről, körültekintő módon vásároljuk a kiszemelt nyers sonkát.
Élelmiszerbiztonsági tipp: Vásárlás során lehetőség szerint kerüljük a termék kézzel való érintését, válasszunk előre csomagolt terméket. A vírushelyzetre való tekintettel ajánlott a kesztyű viselése.
A Nébih összegyűjtötte a jelenlegi vírushelyzet élelmiszerbiztonsági vonatkozásait. IDE kattintva tájékozódhat a koronavírussal kapcsolatos legfontosabb élelmiszerbiztonsági tudnivalókról!
Noha a nyers sonkát jellemzően alapos hőkezelésnek vetjük alá a fogyasztás előtt, érdemes csomagolt sonkát választani, mivel ez védelmet biztosít a terméknek a külső szennyeződések ellen. Amennyiben a csomagolása sérült, ne vásároljuk meg a terméket!
Vásárlásnál, a lejárati idő mellett, érdemes ellenőrizni a sonka érzékszervi tulajdonságait is, vagyis hogy az állománya megfelelő-e. A sonka ne legyen túl kemény vagy beszáradt, valamint nyomás nélkül levet engedő.
A sonka címkéjén olvasható jelölési információkat kellőképp tanulmányozzuk a kiválasztás előtt!
A termék címkéjén szerepelnie kell az általános termékinformációk mellett
- az állatfaj megnevezésének, amelyből készült (ha sertésből készült akkor nem kell külön kiírni)
- az előkészítés módjának (darabolt, kötözött);
- a hőkezelés módjának (nyers; főtt; füstölt-főtt; füstölt-sült; füstölt-főtt-sült);
- a pácolás (hagyományos, gyors) és/vagy füstölés (füstölt, füst ízű) módjának;
- valamint a nyers sonkákon szerepelnie kell olyan feliratnak, hogy hőkezelni kell, ha nyersen nem fogyasztható
Ez is érdekelheti
2. lépés – Tereprendezés
Higiéniai szempontoknak eleget téve, és a keresztszennyeződések kizárása érdekében a műveleteket tiszta konyhában kezdjük meg.
A csomagolás eltávolítását követően a csomagolóanyagot ne hagyjuk a pulton, azt azonnal tegyük a konyhai szemetesbe. Most már a sonka illatát is érezhetjük, az illat legyen kellemes, jellegzetes. Savanyú, büdös szag esetén a sonkafogyasztásra nem alkalmas. A sonkát folyó víz alatt leöblíthetjük, majd helyezzük egy megfelelő nagyságú edénybe. Ezt követően elengedhetetlen az alapos kézmosás és a megfelelő kéztörlés.
Amennyiben a sonka nagyon száraz, kemény, sós akkor a főzés előtt néhány órára beáztathatjuk, hogy megszívja magát.
Élelmiszerbiztonsági tipp: Körültekintően fertőtlenítsük le a konyhai munkafelületeket, szellőztessünk konyhánkban. A sonka felületének lemosása után a mosogatómedencét tisztítsuk, öblítsük ki. Kézmosás után kezünket megfelelően száraz kéztörlőbe töröljük, amely nem egyezik az edények törölgetésére használatos konyharuhával.
3. lépés – Céleszközök választása
Amennyiben több sonkát szeretnénk egy időben megfőzni, érdemes őket külön edényben elkészíteni, mivel más főzési igényekkel, eltérő fűszerezéssel és érzékszervi tulajdonságokkal bírhatnak. Akkora edényt válasszunk, amekkorában a víz teljesen el tudja lepni a sonkát. Az edény kiválasztása után tegyük bele a lábasba a sonkát és öntsük fel hideg vízzel.
Élelmiszerbiztonsági tipp: Folyamatosan tartsuk tisztán az érintett felületeket. Eltérő tisztaságú tevékenységek – az ételkészítés különböző fázisai – között mossuk meg és fertőtlenítsük kezünket.
4. lépés – A főzés maga
A főzést magas lángon kezdjük. Amint felfő a víz, és esetleg habzik akkor azt szedjük le a felszínéről. Ezt követően, lassú tűzön, fedővel lefedve főzzük. Nem szükséges semmilyen fűszerezés, hiszen ezek a sonkák önmagukban főzve is nagyon ízletes végeredményt adnak. Bizonyos időközönként, több alkalommal, próbaképpen szúrjunk bele hústűvel a sonkába. Ha már könnyen belemegy, akkor megfőtt. Egyéni ízlés kérdése, hogy ki milyen puhaságúra szereti főzni a húsvéti sonkát.
A főzési idő nagyban függ a sonka tömegétől is. Minél nagyobb a sonka, annál tovább érdemes főzni. Egy kb. 4 kg-os sonkánál érdemes 4 óra főzési idővel számolni. Viszont fontos megjegyezni, hogy ez nem egy sarkalatos szabály. A főzési idő alatt érdemes ellenőrizni a sonka puhaságát, mivel fajtától függően hamarabb-később is elkészülhet. Ha a háztartásunkban rendelkezésünkre áll, akkor tájékozódásképp maghőmérővel is ellenőrizhetjük a sonka belső hőmérsékletét.
Élelmiszerbiztonsági tipp: A biztonságos hőkezelés érdekében maghőmérővel ellenőrizhetjük a sonka belső hőmérsékletét, mivel legalább 2 percen át tartó 72°C-os maghőmérséklet tartása mellett az élelmiszeren/élelmiszerben esetlegesen jelen lévő mikrobák elveszítik fertőző képességüket.
5. lépés – Tűpróba
Ha a sonkát a tűpróba után késznek gondoljuk, hagyjuk főzőlevében teljesen kihűlni, abban az edényben, amiben készült. Ez a lépés a további puhulás miatt nagyon fontos.
Szupermenta-tipp: Az edényen lévő fedőt úgy helyezzük el, hogy egy kis rést hagyjunk, annak érdekében, hogy az edény tartalma levegőhöz jusson a hűlés alatt.
6. lépés – Vízvesztés
Ha a víz teljesen kihűlt, vegyük ki a sonkát, és helyezzük bele egy magasabb falú tálba (pl.: jénai üvegtál). A száraz tálban a sonka ki tudja engedni magából a fölösleges vízmennyiséget. A fazékban visszamaradt főzőlében sokan megfőzik a sonka mellé kerülő tojásokat, de a sonkalé kitűnő lencse és babfőzelék elkészítéséhez is. A félretett sonkaléből ún. Kaszás leves is készíthető (a léből annyit kell felforralni, amennyi levest szeretnénk, ha a sonkalé sós vagy zsíros, vízzel kell hígítani majd behabarni egy kevés liszttel elkevert tejföllel, amit citromlével lehet ízesíteni, végül pirított zsemlekockával tálaljuk).
Élelmiszerbiztonsági tipp: A sonka kivételét követően a főzőedény elmosása után a mosogatómedencét mosogatószeres szivaccsal töröljük ki. A konyhai mosogató szivacs nedvessége és nagy felülete miatt megfelelő környezetet biztosít a kórokozó mikrobák túlélése, szaporodása számára, ezért fontos, hogy használat után préseljük ki és szárítsuk meg, fertőtlenítsük vagy akár cseréljük le új szivacsra. A konyharuha is nedves felület lehet, ezért érdemes naponta cserélni. A nedves kezünket külön kéztörlőbe töröljük, ne abba a konyharuhába, amellyel edényeket szoktunk törölgetni.
7. lépés – A pihenés ideje
Miután a sonka már kiengedte a felesleges vizet, és kihűlt, zárt edényben tegyük a hűtőbe. A szép szeletelésben segít, ha egy napig a hűtőben pihentetjük a megkezdése előtt.
Élelmiszerbiztonsági tipp: A hűtő hőmérséklete 0-5°C között legyen. Amennyiben a hűtőszekrény megtelt, ami az ünnepi készülődés következtében gyakran előfordul, akkor érdemes nagyobb fokozatra állítani annak érdekében, hogy a hőmérséklet a hűtőtér minden pontjában megfelelő mértékű legyen. A sonkafőzést követően körültekintően fertőtlenítsük le a konyhában használatba vett munkafelületeket, valamint jól szellőztessünk ki.
8. lépés – Szeletelés és tálalás
Élelmiszerbiztonsági tipp: A vágódeszka esetében fontos, hogy külön vágódeszkát használjunk nyers húsokhoz, zöldségekhez, halakhoz, pékáruhoz és a készételekhez (pl.: jelen esetben a főtt sonkához). A vágódeszka mosogatásához forró vizet használjunk, amely igaz a vágókésre is.
Amennyiben a sonka mellé főtt tojást is szívesen fogyasztana, ajánljuk figyelmébe tojásvásárlási útmutatónkat is.
+ 1 lépés – Maradékmentés
Ha az ünnep végére mégis maradna egy adag az elkészített sonkánkból, ajánljuk figyelmükbe a Nébih Maradék nélkül kampányával közösen készített sonkamentő receptünket.
Kellemes húsvéti ünnepeket, és a sonkához jó étvágyat kíván a Nébih Szupermenta programja!
Forrás:
A koronavírus állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági vonatkozásai
Élelmiszerbiztonsági tanácsok a lakosság részére a koronavírus járvány idején