Image default

Így vizsgáltuk a rozékat – második rész

Cikksorozatunk első részében az alapparaméterek egy részét jártuk körbe, ezúttal pedig egyéb olyan vizsgálati irányokat vettünk számba, mint aszkorbinsav, színanyag és NMR vizsgálat.

Aszkorbinsav

Az aszkorbinsavat akár a szőlőaromák védelme érdekében a borkészítés kezdetén, akár az öregedés megakadályozására később adhatják hozzá a rozékhoz. Ezzel ugyanis fel tudják kissé frissíteni az oxidálódni kezdő bort. Az aszkorbinsav (más néven C-vitamin), egy antioxidáns, ami a bor frissességét hivatott szolgálni. Élettani szempontból pozitív vegyület. Nem baj, ha van benne, de van rá maximális határérték (250 mg/l). A termékteszt során mért rozék aszkorbinsav tartalma minden esetben alatta volt ennek az értéknek, tehát megfeleltek.

Színanyag

A rozébor színe meghatározó. A borhoz sem természetes, sem mesterséges színezéket nem lehet hozzáadni! Terméktesztünkkor ezeket a paramétereket is megmértük, de egyik borban sem találtunk szintetikus színezéket, és a rozék természetes színanyag komponenseinek (antociánok) egymáshoz viszonyított aránya is megfelelt a kékfrankos szőlőfajták színanyag-összetételének.

Kíváncsi az alapparaméterek vizsgálatára is? Olvassa el korábbi írásunkat! 

Ez is érdekelheti

NMR és IR-MS vizsgálat

Anyagcsere-folyamatai során minden növény más mennyiségben építi be a természetben előforduló stabil izotópokat. Ezeknek a stabil izotópoknak (nem radioaktív) a mennyisége az erjedés során sem változik. Az izotópvizsgálattal azt tudjuk megállapítani, hogy milyen növény szintetizálta azt a cukrot, amiből később az alkoholos erjedés során a borban levő alkohol keletkezett. Ezek mérésével következtetést tudunk levonni arra vonatkozóan, hogy valóban a jelzett termőhelyen, és valóban szőlő szintetizálta azt a cukrot. Mindehhez viszont kell egy precíz adatbázis, hogy legyen mihez hasonlítani a laboreredményeket.

A NÉBIH borászati felügyelői évente több mint 60 mintát szüretelnek, majd ellenőrzött körülmények között mikrovinifikációs eljárással erjesztik, melynek során garantáltan nem adnak hozzá „idegen” cukrot. Ezekből lesznek a referencia borok, amelyek izotóp értékei adják a referencia értékeket. Egy későbbi ellenőrzés laboreredményeit ezekhez a meghatározott termőhelyről és fajtáből készült borok referencia értékeihez hasonlítják. Ez egyébként Európai Uniós kötelezettsége is Magyarországnak..

Az SNIF-NMR vizsgálat egy olyan atomi szintű vizsgálat, amikor atomjaira szedjük szét a bort. Azt vizsgáljuk, hogy egy adott alkohol molekulában a két szénatomhoz milyen mennyiségű deutériumatom kapcsolódik. Ezt nevezzük helyspecifikus természetes izotópeloszlás vizsgálatnak. Emellett egy másik izotópvizsgálatot is elvégzünk. Az izotóparánymérő tömegspektrométerrel végzett vizsgálatoknál összességében határozzuk meg, hogy az adott alkoholmolekulában a különböző stabil (C13, O18 izotópok) izotópok mennyiség, hogyan alakul. A két vizsgálat eredményeit összevetve tudunk következtetést levonni, hogy adtak-e a borhoz idegen, nem szőlő eredetű cukrot, és ha igen, akkor milyen mennyiségben.

Ha még nem olvasta rozé terméktesztünk eredményeit, kattintson előző cikkünkre!

Kapcsolódó tartalmaink

Adatkezelési tájékoztatónkban megismerheti, hogyan gondoskodunk személyes adatai védelméről. Weboldalunk cookie-kat (sütiket) használ a jobb felhasználói élmény érdekében, melynek biztosításához kérjük, kattintson az „Elfogadom” gombra. Elfogad További információk