Az energiaital terméktesztünkön vizsgált 35 termékből 28 nem felelt meg maradéktalanul a jelölési előírásoknak. Hogy milyen hibákkal találkoztunk, kiderül a cikkből.
A jelölések ellenőrzéséhez a hazai gyártású termékek esetében bekértük a termékek gyártmánylapját. A nem hazai gyártású termékeknél a felelős élelmiszer-vállalkozástól beszerzett termékspecifikáció alapján vizsgálódtunk, ezenfelül ellenőriztük az összetevőkre vonatkozó specifikációkat is. Ezt követően – a vonatkozó jogszabályokat figyelembe véve – megnéztük, hogy a termékek jelölése megfelel-e az előírásoknak, például az uniós jelölési rendelet elvárásainak.
Tudta?
Termékspecifikációnak nevezzük azt a gyártó által kiállított dokumentumot, amely tartalmazza a termék legfontosabb adatait, vagyis az összetételére vonatkozó információkat, a minőségi paramétereket, a mikrobiológiai tisztaságról szóló követelményeket, és egyéb, a termékre jellemző tudnivalókat.
A termék megnevezésével kapcsolatos problémák
Két ital fantázianeve a guarana szót tartalmazta, azonban ez az anyag nem szerepelt a termék összetevői között, így a jelölés megtévesztő a fogyasztók számára.
Néhány cukorral és édesítőszerrel készült termék megnevezése pontatlan volt, mivel többféle édesítőszer felhasználásával készültek, azonban a megnevezés a „cukorral és édesítőszerrel” kiegészítést tartalmazta. Ez nem megfelelő, mivel az uniós jelölési előírás szerint ilyen esetben többes számmal kell jelölni az édesítőszereket.
Koffein jelölésével kapcsolatos hibák
Négy termék jelölésén nem a pontos, a termékspecifikáció szerinti koffeintartalmat tüntették fel. A valós érték 30,5 mg/100 ml volt, míg a jelölésen 32 mg/100 ml-t tüntettek fel.
Másik két energiaital esetében is megtévesztő volt a koffeintartalom jelölése: az összetételi felsorolásban 30 mg/100 ml szerepelt, a magas koffeintartalomra vonatkozó figyelmeztető jelölésben viszont 32 mg/100 ml.
Egy terméken a figyelmeztető jelöléshez kapcsolódóan nem tüntették fel zárójelben a pontos koffeintartalmat, az kizárólag az összetételi felsorolásban szerepelt.
Három energiaitalon nem a jogszabálynak megfelelően tüntették fel a magas koffeintartalomhoz kapcsolódó figyelmeztető jelölést. Megfelelő a jelölés, ha a 15 mg/100 ml-t meghaladó mennyiségben koffeint tartalmazó ital jelölésén a „Magas koffeintartalmú. Fogyasztása gyermekek és terhes vagy szoptató nők számára nem ajánlott” szövegű tájékoztatás szerepel, amely után zárójelben meg van adva a tényleges koffeintartalom mg/100 ml formában kifejezve. A kifogásolt termékek esetében nem a pontos figyelmeztető mondat, valamint a „Növelt koffeintartalommal” megjelölés szerepelt.
Összetevők
Összetevőnek minősül minden anyag vagy termék – beleértve az aromákat, az élelmiszer-adalékanyagokat, élelmiszerenzimeket és az összetett összetevők bármely összetevőjét –, amelyet az élelmiszer előállításánál vagy elkészítésénél használnak fel, és a késztermékben még jelen van, akár módosult formában is. A jogszabályok szerint minden összetevő feltüntetése kötelező, csak a szabályozásban szereplő kivételek alkalmazhatóak.
Több energiaital esetében használtak az előállítók alapanyagkeverékeket, amelyek összetett összetevőnek számítanak, mivel már önmagukban egynél több összetevőből állnak.
Három termék jelölésén nem tüntették fel a felhasznált keverékben szereplő tejsav adalékanyag összetevőt.
Négy cukorral készült energiaital esetében kifogásoltuk, hogy az összetett összetevő összetevőjeként szereplő invertcukor feltüntetését elmulasztotta az előállító.
Hibának számított három terméknél, hogy a „cukormentes”-ként jelölt termékhez cukrot tartalmazó alapanyagkeveréket használtak fel, amit az összetevők között nem jelöltek. Ez a fogyasztók számára megtévesztő és jogszabályellenes is. Az alapanyagkeverékben található cukor így a késztermék cukortartalmát a 250 ml űrtartalmú dobozos energiaital esetében az egyik vizsgált terméknél 0,143 grammal, további két termék esetében pedig 0,323 grammal növelte. Ez a plusz cukormennyiség számszerűen nem tűnik nagy mennyiségnek, azonban bizonyíthatóan hozzájárul a termék ízének kialakításához.
Több esetben kifogásoltuk a termék bizonyos összetevőinek pontatlan, jogszabályellenes megnevezését. Például a karamell színezéket néhány termék címkéjén „egyszerű cukorkulőr” névvel jelölték. Négy esetben az E 150d jelű, szulfitos-ammóniás karamell adalékanyagot „ammónium-szulfitos karamell” névvel tüntették fel. Több italon pontatlanul jelölték például a savanyúságot szabályozó anyagok vagy a színezékek csoportnevét.
Származás jelölésével kapcsolatos hiba
11 energiaital jelölésén nem megfelelően tüntették fel a termék származását, valamint hiányoztak kötelező kiegészítő információk is.
Mi számít származásnak?
„A teljes egészében egyetlen országban vagy területen létrejött vagy előállított árut az abból az országból vagy területről származónak kell tekinteni. Az olyan árut, amelynek előállítása egynél több országot vagy területet érint, abból az országból vagy területről származónak kell tekinteni, ahol az utolsó lényeges, gazdaságilag indokolt feldolgozása vagy megmunkálása történt – egy e célra felszerelt vállalkozás területén –, aminek eredményeként új terméket állítanak elő, vagy ami az előállítás fontos szakaszát képezi.” (Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete)
Amennyiben a termék jelölésén például az „Előállítás helye: Ausztria” szerepel, azt a terméket úgy kell tekinteni, hogy Ausztriából származik.
A vizsgált energiaitalok között előfordult olyan termék, amelyen származási helyként Ausztriát jelölték meg, azonban a beküldött gyártmánylap alapján Magyarországon állítják elő. A származás jelölése tehát megtévesztő volt.
Az uniós jelölési rendelet szerint az élelmiszerek származási helyének feltüntetése általánosságban nem kötelező, kivéve, ha a feltüntetés hiánya félrevezető lenne a fogyasztók számára. Ha az élelmiszer származási országát mégis feltüntetik, és az nem egyezik meg az elsődleges összetevője vagy összetevői származási országával, akkor az érintett elsődleges összetevő származási országát szintén meg kell adni, vagy eltérőként kell jelölni.
Mit nevezünk elsődleges összetevőnek?
„Elsődleges összetevő”-nek nevezzük az élelmiszer olyan összetevőjét vagy összetevőit, amelyek az adott élelmiszer több mint 50%-át teszik ki, vagy amelyet a fogyasztó rendszerint az adott élelmiszer nevével azonosít, és amely esetében legtöbbször mennyiségi jelölés szükséges.
Az elsődleges összetevők származási helyének jelölésére vonatkozó leírást uniós rendelet tartalmazza. A Bizottság egy uniós útmutatót is kiadott az előírások egységes alkalmazása érdekében.
Származási hely megjelölésnek számítanak még a címkén például:
- a nem bejegyzett védjegyek, amikben földrajzi név van,
- a „készült (ország)-ban/ben”, „gyártás helye (ország)”, „(ország)-ban/ben előállított termék” feliratot, valamint
- a konkrét földrajzi területekre utaló, egyértelmű és látható zászlókat és/vagy térképeket, valamint a nemzeti szimbólumokat tartalmazó jelölési elemek.
Például, ha egy a termék jelölésén feltüntetik a „Származási hely: EU” jelölést, a termékhez adott koffein azonban Kínából származik, akkor az előírások szerint jelölni kell azt is, hogy a koffein Kínából származik, vagy azt, hogy a koffein nem az EU-ból származik.
A kifogásolt jelölésű termékek esetében származási helyet tüntettek fel, azonban az elsődleges összetevők (koffein, vitaminok, glükuronolakton, inozitol) származása ezzel nem egyezett meg, és ezt nem jelölték a címkén.
Egyéb jelölési hibák
Általános hibának számított, mivel 14 esetben fordult elő, hogy számolási hiba miatt nem megfelelő energiatartalom-értéket tüntettek fel a tápértékjelölésen. Az élelmiszerekben található szerves savak (pl. citromsav, tejsav, almasav, ecetsav, borkősav) ugyanis hozzájárulnak a termék energiatartalmához, a megadott szervessav-tartalommal számolva a termékek tényleges energiatartalma a legtöbb esetben magasabb volt a jelölésen feltüntetett értéknél.
Kifogásoltuk, ha nem az előírt szövegkörnyezetben tüntették fel az egyes tápértékadatokat, vagy ha nem táblázatos formában jelölték azokat. Hat energiaitalnál találtunk ilyen hibákat. Fontos előírás, hogy a tápértékjelölést csak akkor szabad sorba írni, ha nincs elegendő hely a táblázatos formának.
A részletes előírásokról itt olvashatnak: https://portal.nebih.gov.hu/-/2016-december-13-tol-kotelezo-lesz-az-elelmiszereken-a-tapertekjeloles
Egy termék esetében kifogásoltuk a megnevezésben feltüntetett „Premium” jelzőt, mivel a benyújtott gyártmánylap alapján az energiaital nem rendelkezik a Magyarországon forgalmazott hasonló termékekkel összehasonlítva jobb, különlegesebb minőségre utaló tulajdonságokkal.
Két termék tápértékjelölésén a B12-vitamint nem megfelelő mértékegységben tüntették fel.
Hibának számított az is, ha a terméken egészségre vonatkozó állítás szerepel, azonban az ahhoz kapcsolódó kiegészítő információk hiányoztak. Az állításokat egy uniós rendeletnek megfelelően szükséges feltüntetni a csomagoláson, amely szerint az egészségre vonatkozó állítás csak akkor tüntethető fel, ha a változatos és kiegyensúlyozott étrend és egészséges életmód jelentőségére vonatkozó kijelentés, az állításban szereplő kedvező hatás eléréséhez szükséges élelmiszer-mennyiség és fogyasztási minta, továbbá egyes esetekben figyelmeztető szöveg szerepel a címkén.
A kifogásolt termék jelölésén a következő egészségre vonatkozó állítást tüntették fel: „A B12-, B6-, C-vitaminok, a niacin és pantoténsav hozzájárulnak a fáradtság és a kifáradás csökkentéséhez.”
A fenti egy engedélyezett egészségre vonatkozó állítás, a jelölésen azonban nem tüntették fel a változatos és kiegyensúlyozott étrendre és az egészséges életmód jelentőségére vonatkozó kijelentést, valamint a kedvező hatás eléréséhez szükséges élelmiszer-mennyiségre vonatkozó jelölési elemet sem.
Egy termék jelölésén nem a gyártmánylapban megjelölt tárolási feltételeket tüntették fel.
Néhány energiaitalon nem a valós forgalmazói cím szerepelt, ezáltal sérült a fogyasztók valósághű tájékoztatásának kritériuma.