A grillsajt terméktesztünkön ellenőriztük a tejtermékekre vonatkozó Magyar Élelmiszerkönyvben, valamint az uniós jelölési rendeletben foglalt előírások betartását. Ha kíváncsi, milyen hibákkal találkoztunk, olvasson tovább!
A termékteszten a Magyar Élelmiszerkönyvnek való megfelelés ellenőrzése volt az elsődleges szempont, melyre minden terméknél sor került. A hatósági vizsgálatok viszont ezúttal célzottan, a laboratóriumban azonosított hibás esetekre fókuszáltak, így az összes sajtot tekintve nem volt teljes körű tesztelés.
A felmerült főként minőségi és jelölési hibák miatt azonban az érintett termékeknél teljes körű hatósági ellenőrzés történt. Bekértük a termékek gyártmánylapját, valamint az összetevőkre vonatkozó specifikációkat is. Továbbá minden olyan dokumentációra igényt tartottunk, amelyek releváns információkkal bírtak a termék megalapozott vizsgálatához. Ezt követően – a vonatkozó jogszabályokat figyelembe véve – megnéztük, hogy a termékek jelölése megfelel-e az előírásoknak, például a tejtermékekről szóló Magyar Élelmiszerkönyv, illetve az uniós jelölési rendelet elvárásainak.
Az engedélyezett üzemekben előállított sajtok esetében hét terméknél állapítottunk meg jelölési hibát.
Az MÉ által előírt kötelező jelölési elemek
Négy termék csomagolásáról hiányzott a kötelezően feltüntetendő zsírfokozat (pl. félzsíros, zsíros) és/vagy az állományjelző csoportnév (pl. félkemény sajt, kemény sajt).
Egy oltós alvasztású, érlelt sajt esetében a „friss sajt” megjelölés szerepelt, azonban a termék az érlelt sajt kategóriába tartozott, így a feltüntetett „friss sajt” megjelölés félrevezető.
Összetevők feltüntetése
Két termék jelölésén a „citromsav” az összetevők felsorolásában a funkcionális csoportnév (pl. savanyúságot szabályozó anyag) nélkül szerepelt, ami nem felel meg a jelölési előírásoknak.
Tudta?
Az élelmiszerek összetevőit mindig a felhasználás időpontjában mért tömeg szerinti csökkenő sorrendben kell feltüntetni. Az uniós jelölési rendelet értelmében összetevőnek minősül minden olyan anyag, amelyet az élelmiszer előállításánál használnak, és amely a késztermékben jelen van, akár módosult formában is. Az uniós rendelet előírja, hogy az adalékanyagokat az adott funkcionális csoport nevével (pl. savanyúságot szabályozó anyag), valamint saját nevükkel vagy E-számukkal együtt kell feltüntetni az összetevők listájában.
Az összetevők felsorolása nem kötelező olyan sajtok esetében, amelyek előállításához kizárólag tej eredetű alapanyagokat, enzimeket, mikrobatenyészeteket, valamint – a friss és ömlesztett sajtoktól eltérő típusoknál – étkezési sót használtak fel, és ezen kívül más anyag nem került felhasználásra.
Tápértékjelölés
Három grillsajt esetében a csomagoláson feltüntetett energiatartalom nem volt összhangban a megadott tápanyagértékekkel.
Egy termék jelöléséről a kötelező tápértékjelölés teljes egészében hiányzott.
Két grillsajton a tápértékadatokat sorba írt formában tüntették fel annak ellenére, hogy a táblázatos forma megjelenítésére rendelkezésre állt a hely.
Tudta?
2016. december 13-tól – néhány kivételtől eltekintve (például kistermelői termékek) - minden előrecsomagolt élelmiszer esetében kötelező a tápértékjelölés. Az energiatartalomnak és a tápanyagértékeknek összhangban kell állniuk egymással. A tápértékadatokat a jogszabályi előírások szerinti megnevezéssel, sorrendben és táblázatos formában kell feltüntetni, kivéve, ha a helyhiány ezt nem teszi lehetővé.
Azonosító jelölés
Grillsajtokat üzemekben csak akkor lehet gyártani, ha a hatóság előzetesen engedélyezte az élelmiszer-előállító helyet, és minden csomagoláson szerepel az azonosító jelölés.
Egy termék csomagolásán az azonosító jelölés nem tartalmazta az EU rövidítést, két terméken pedig nem ovális formában került feltüntetésre.
Tudta?
Az azonosító jelölés minden állati eredetű élelmiszer esetében kötelező. Amennyiben a jelölést egy, az Unió területén lévő létesítményben helyezik fel, annak ovális alakúnak kell lennie, és tartalmaznia kell az Európai Unió („EU”) rövidítését az Unió egyik hivatalos nyelvén, az alábbiak szerint: EC, EU, EL, UE, EE, AE, ES, EÚ.” Az állati eredetű termékek azonosító jelölése 2028. december 31-ig tartalmazhatja az Európai Unió 853/2004/EK rendelet II. melléklete I. szakasza B. részének 8. pontjában meghatározott korábbi rövidítéseit (pl. EK), és az ezen időpont előtt alkalmazott azonosító jelöléssel ellátott állati eredetű termékek továbbra is forgalomban maradhatnak.
A folyamatosan frissített, engedélyezett üzemek listája az alábbi honlapon érhető el: http://portal.nebih.gov.hu/-/elelmiszer-uzemlistak
Kistermelői sajtok jelölési hibái
A kistermelői sajtok jelölésére vonatkozó jogszabályok ellenőrzése során megállapítottuk, hogy az általános jelölési szabályoknak, a kistermelői rendeletben foglaltaknak, illetve a Magyar Élelmiszerkönyvi előírásnak nem feleltek meg teljes mértékben. Leggyakoribb hibaokok között szerepelnek: a megnevezés, az összetevők nem megfelelő és hiányos feltüntetése, a zsírfokozat hiánya és a nettó tömeg, valamint a minőségmegőrzési idő jelölése sem pontosan a szabályok szerint történt.
A zsírfokozat, valamint egyes sajtoknál az állományjellemző csoportnév feltüntetésének hiánya miatt az elvégzett laboreredmények nem voltak értékelhetőek.
A hatósági ellenőrzés alapján egyes előrecsomagolt kistermelői sajtoknál szükség lesz a fogyasztói információk javítására.
A kistermelői sajtok jelölésére vonatkozó előírásokról itt olvashat!
A „szénatej” megnevezés
Két hazai grillsajt ellenőrzése során merült fel a probléma, hogy a termékek jelölésén feltüntették a „szénatej” kifejezést: az egyik esetben a termék front oldalán, a felhasznált alapanyagra utalva, a másik termék esetében pedig az összetevők között szerepelt a szó.
A „szénatej” kifejezés azonban nem használható.
A silómentes, hagyományos takarmányozással előállított tej hagyományos különleges termékként (HKT) került bejegyzésre az Európai Unióban, mégpedig kizárólag az alábbi elnevezéseken: Heumilch, Haymilk, Latte fieno, Lait de foin, Leche de heno, illetve – a 2022-es módosítás óta – Seneno mleko. A HKT-nevek lefordított formái is oltalom alatt állnak, így a magyar „szénatej” fordítás nem tüntethető fel a termékek jelölésén és dokumentációjában.
Fontos, hogy a „szénatej” kifejezés akkor sem használható, ha a tej előállítása mindenben megfelel a Heumilch HKT termékleírásnak, mert a magyar elnevezés nem része a termékleírásnak. A jelölésen kizárólag a bejegyzett elnevezések valamelyike szerepelhetne – de ez is csak akkor, ha az előállító a HKT-termelést jogszabály szerint bejelenti.
Az érintett előállítókat a hatóság tájékoztatta arról, hogy a magyar „szénatej” kifejezés csak akkor válhatna jogszerűen használhatóvá, ha az EU-ban bejegyzett HKT termékleírás módosul, és abba a magyar nyelvű elnevezés is bekerül. Egy ilyen módosítást a jelenlegi bejegyzett elnevezés termelői csoportosulása kezdeményezhet az Európai Bizottság felé – ahogy az korábban a szlovén „Seneno mleko” esetében is történt.
Tudta?
A hagyományos különleges termékek (HKT) rendszere egy uniós minőségrendszer. HKT termékként való bejegyzésre azok az elnevezések jogosultak, amelyek olyan terméket jelölnek, amely az adott termékre jellemző hagyományos előállítási/feldolgozási módszerrel vagy hagyományos összetétellel, vagy hagyományosan használt nyersanyagokból/összetevőkből készül. Ha egy elnevezést HKT-ként bejegyeznek az Európai Unióban, azt csak azok a termelők használhatják, akik a jóváhagyott termékleírás szerint állítják elő a terméket. Tehát a HKT esetében a lényeg az előállítás hagyományos jellege, e tekintetben kell a termékleírásnak teljeskörűen megfelelni, a termék azonban földrajzi helytől függetlenül előállítható az Európai Unió területén.