A megfelelően létesített és működtetett horgásztavaknak összetett szabályrendszernek kell megfelelniük a környezet megóvása és az állatok jóllétének érdekében. Lássuk, melyek ezek a feltételek!
A tavak létesítése vízjogi engedélyhez kötött. Mindenekelőtt a környezeti adottságokat szükséges megvizsgálni. Felmérik a szakemberek, hogy a kívánt vízmennyiség rendelkezésre áll-e, valamint a környezetvédelmi hatóság bevonásával ellenőrzik, hogy a létesítmény esetlegesen negatív hatással lehet-e a környezetére.
Ezt követően a tavak táplálását kell figyelembe venni, amely a folyamatos, megfelelő paraméterekkel (kémiai, mikrobiológiai stb.) rendelkező víz előírt forrásból való folyamatos biztosítását jelenti.
Magyarországon minden olyan vízterület, amely jellegének megváltoztatása nélkül időszakosan vagy állandóan alkalmas a hal életfeltételeinek biztosítására, az halgazdálkodási vízterületnek minősül.
A horgászati célú halgazdálkodás a halgazdálkodásnak egy olyan formája, ahol a fő tevékenység a horgászat vagy a horgászathoz szükséges halállomány biztosítása.
A hal védelméről és a halgazdálkodásról szóló törvény szerint a halgazdálkodás a halgazdálkodási hatóság által jóváhagyott halgazdálkodási tervben foglaltak alapján lehetséges.
A halgazdálkodási terv tartalmazza:
- a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület azonosító adatait, a halgazdálkodásra jogosult nevét, lakcímét vagy székhelyét,
- a vízterületen tervezett halgazdálkodást és más, halgazdálkodással összefüggő hasznosítási célokat,
- az alkalmazható horgászati, halászati eszközök és módszerek megjelölését,
- az évenkénti haltelepítés tervezett minimális mennyiségére vonatkozó adatokat, halfaj és korosztály szerinti megosztásban,
- a víz minőségének és a halállományok védelmét célzó intézkedéseket, beleértve a hal etetését vagy takarmányozását is,
- a halgazdálkodás érdekében a vízinövényzet és a víziállat-állomány fenntartására tervezett intézkedéseket, valamint a halgazdálkodási kíméleti területek kijelölésére tervezett intézkedéseket,
- az invazív, nem őshonos halfajok visszaszorítására vonatkozó intézkedési tervet,
- a halállomány őrzésének módját, a hivatásos halőrök és a társadalmi halőrök vonatkozásában az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben megállapított, illetve az államot megillető halgazdálkodási jog haszonbérleti jogviszony keretében történő átengedésére irányuló pályázatban vagy szerződésben a kötelezőn felül vállalt minimális létszámát,
- a területi jegyek típusainak és tervezett mennyiségeinek meghatározását,
- a helyi horgászrend azon rendelkezéseit, amelyek – ha erre jogszabály lehetőséget ad – a jogszabályban meghatározott korlátozásokat enyhítik,
- a helyi horgászrendben, illetve helyi halászrendben szereplő, e törvényre és végrehajtására kiadott rendeletre való hivatkozást.
Halgazdálkodási vízterületen haltelepítés, térítés ellenében őshonos halfaj elvitelének engedélyezése, területi jegy értékesítése, és halfogási tevékenység a vonatkozó jogszabályok szerint folytatható.
Magyarországon minden horgásztevékenység állami horgászjegyhez kötött.
A Magyar Országos Horgász Szövetséghez (MOHOSZ) tartozó halgazdálkodási területeken az Országos Horgászrend kötelező érvényű. A horgászrend kitér a horgászat részleteire, mint például a fogási napló vezetésére, a tilalmi időszakokra és a halakkal való bánásmódra. Ezen a helyi szabályozás tovább szigoríthat.
Forrás: 2013. évi CII. törvény a halgazdálkodásról és a hal védelméről