Itt a sörszezon

A Szupermentán kedden olvashatod a citromos söritalok terméktesztjét!

Milyen típus és miből készül?

Általában 2 nagyobb csoportra osztják a söröket.

Az alsó erjesztésű sörök legismertebb fajtája a Lager vagy Pilseni típusú sör, amelyeknél az élesztő az erjesztés során, a sörlé aljára süllyed. Élénk íze az erjedési eljárás során alakul ki, ami egy hosszabb folyamat, alacsony hőmérsékleten (6-8 °C). A sört ezután még több hétig is érlelhetik (0 °C), egységes ízt kialakítva ezzel.

A felső erjesztésű sörök legismertebb fajtája az Ale típusú sörök. Ebben az esetben az élesztő az erjesztés során a sörlé tetején lebegve dolgozik. Maga az erjesztés rövidebb ideig tart és magasabb hőmérsékleten is zajlik (10-21 °C). Ezek a sörök jóval testesebbek, színük pedig nagyban függ a felhasznált malátától. Az élesztő anyagcseretermékeinek köszönhető, hogy ezen sörök „gyümölcsösebb”, karakteresebb ízvilágúak.

Alapanyagok:

Maláta: a gabonaféléket (árpa, búza) áztatják, csíráztatják, aszalják, majd a cefrézés (főzés) után ezekből, az erjesztés során, alkohol és szén-dioxid szabadul fel.

A komlót, többek között, a sör sterilizálása mellett, ízesítésére használják. Rengeteg komlófajta létezik a világon, más az íze például egy európai vagy egy amerikai komlónak. Az előbbinek az aromái inkább fűszeresek, borsosak, esetleg virágosak, az amerikaiaké inkább kesernyés, esetleg citrusos ízvilágú.

Víz: a sör 90 %-a vízből áll, így minősége és kémiai összetétele is meghatározó a végső íz kialakulásában. Régen a környék vizeihez igazították sörüket a főzők. Napjainkban már vízkezeléssel bármilyen sörtípusnak megfelelő vizet elő tudnak állítani.

A maláta, a komló, az élesztő és a víz elengedhetetlenek a sörfőzéshez. Ezeknek az összetevőknek a különböző kombinálása más és más sörökhöz vezethet.

Tudtad?

1. A sör egyidős az emberiséggel.
2. A legrégebbi sörrecept egy közel 4 ezer éves versből származik, ami a sumér isten, Ninkasi előtt tiszteleg és megemlíti az árpát, mint a sör elengedhetetlen alkotóelemét.
3. Az első ittas vezetésről szóló feljegyzés Kr.e. 2000-ből származik – Egyiptomból.
4. Az 1516-os sörtisztasági törvény kimondta, hogy a sör kizárólag maláta, komló, élesztő és víz felhasználásával készülhet.
5. Az első dobozos sör 1935-ből származik.
6. Az első hivatásos sörfőzők nők voltak.
7. A sör a harmadik legnépszerűbb ital a víz és a tea után a világon.
8. A brit sörfőzők Indiába akarták exportálni ale söreiket, ahhoz viszont, hogy az megőrizhesse a minőségét, extra komlót és alkoholt adtak hozzá – így jött létre a kesernyés India Pale Ale.
9. Több mint 400-féle sört különböztetünk meg.
10. Cenosillicaphobia: így hívják az üres söröspohár láttán érzett félelmet.
11. Idáig a világon a legtöbb sört fogyasztó nemzet Csehország volt, jelenleg Kína mutat minden eddiginél feltörekvőbb tendenciát a sörfogyasztást illetően.
12. A citromos sör ötlete egy élelmes német kocsmárostól származik: a nagy melegben a szomjas biciklisták gyakran betértek hozzá egy szomjoltó sörre, viszont előfordult, hogy a sörkészletek nem voltak elegendőnek a megfáradt vendégeknek, így a kocsmáros limonádéval öntötte fel a rendelkezésre álló, véges sörmennyiséget. Innen ered a citromos sör ötlete és neve is: a radler a német Fahrrad, azaz bicikli szóból származik.

Tipikus sörhibák – mire figyeljünk kóstoláskor?

Ecetes, savanyú íz: ecetbaktérium jelenlétére utal, ami azt is jelenheti, hogy nem megfelelő körülmények között állították elő a sört.

Záptojás szag: ebben az esetben az élesztő bomlásnak indult a sörben, ezért érezhetjük annak szúrós, esetleg kénes, kellemetlen szagát.

Gyümölcsös illat: lager típusú söröknél jelenhet meg hibaként, túl magas hőmérsékleten erjesztett élesztő okozza.

Fényíz: áporodott sör (kocsmaszag)