A paprika, különösen a magyar változat, nemcsak ízében, hanem történetével is lenyűgöző. A magyar konyha elengedhetetlen alapanyaga, igazi kulináris csoda, amely ízeket és színeket hoz az ételeinkbe. Angeli Lambert, a paprika nemesítésének úttörője a csípősségmentes fehér paprika fejlesztésével jelentősen hozzájárult a fűszerpiac változásához.
A csípősségmentes paprikafajták lehetővé teszik, hogy a paprika valódi íze és színe domináljon anélkül, hogy az ételek csípőssé válnának. Magyarországon a csípmentes paprikák nemesítése több mint egy évszázadra nyúlik vissza: története hivatalosan az 1917-ben alapított kalocsai Paprikakísérleti és Vegyvizsgáló Állomásnál kezdődött. Az egyik legfontosabb mérföldkő Vitéz Horváth Ferenc nevéhez kötődik, ugyanis a csípős tájfajtákból ő állította elő az első csípősségmentes fajtákat. Azóta a termesztési technológiák fejlődésének köszönhetően ezek egyre szélesebb körben elérhetőek.
Angeli Lambert, a paprika „mágusa”
A magyar hibridpaprika-nemesítés úttörője jelentős lépéseket tett a vírusrezisztens és csípősségmentes paprikák kifejlesztésében. Ő nemesítette a sokak által ismert Cecei fehér paprikát, melyet akár nagyobb mennyiségben is fogyaszthattak az emberek, mivel nem volt intenzív, csípős íze. A Cecei fehér paprika nemesítése tehát nagyban hozzájárult a paprikafogyasztás növekedéséhez: az egy főre jutó frisspaprika-fogyasztás Magyarországon 10 kilogrammra emelkedett.
Lambert az országban elsőként alkalmazta a determináltság génjét, aminek köszönhetően a determinált növények egy elágazásban több virágot hoznak, az ilyen típusú paprikákat „csokrosnak” nevezik. A legismertebb csokros fajta a Fehér-özön, amely ma is forgalomban van. Angeli a hatvanas években az alacsony belmagasságú fóliaházakhoz igazodva fejlesztette ki a determinált paprikafajtákat, mint a csokros csüngő és csokros felálló változatok.
Tudta?
A paprika története Magyarország mezőgazdasági fejlődésével szorosan összefonódik. Az 1940-es évekre a paprikatermesztés területe jelentősen megnövekedett, köszönhetően a Cecei édes 3 fajtának és az új fajták bevezetésének. Az 1960-as évekre a paprikatermesztés területe elérte a 20.000 hektárt, az éves termelés pedig 200.000 tonnára nőtt.
A modern paprikanemesítés
A modern fűszerpaprika-nemesítésben a hibrid fajták, mint a Bolero F1 és a Delikát F1, kiemelkedő szerepet kapnak. Ezek a csípősségmentes hibridek nemcsak kiváló minőségű termést adnak, hanem ellenállóak is a növényvédelmi problémákkal szemben.
A molekuláris markerek azonosítják a genetikai tulajdonságokat, míg a haploid vonalak és az embriókultúra alkalmazása gyorsítják a nemesítési folyamatot. A modern technikák továbbra is formálják a paprikatermesztést, azonban Lambert munkássága is fontos része a tudományos és mezőgazdasági közösségnek.
Tudta?
A növények ivarsejtjei haploidok, vagyis csak egy kromoszómaszálat tartalmaznak, így véletlenszerűen kombinálódnak, ami miatt utódaik változatosak. Egy speciális biotechnológiai módszerrel ezeket a haploid sejteket megkettőzve hoznak létre olyan növényeket, amelyek minden tulajdonságukban azonosak, ezeket hívjuk DH-vonalaknak.
Jövőbeli ízek: a trendek
A paprika nemesítésében a jövőbeli trendek közé tartozik az intenzív termesztéstechnológiák és az ökológiai módszerek alkalmazása. A cél, hogy olyan fajtákat fejlesszenek ki, amelyek nemcsak kiváló ízűek, hanem fenntarthatóbbak is. Az ökológiai módszerek és az intenzív termesztéstechnológiák kombinálása révén a csípmentes paprikák fejlődése és a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok egy új korszak kezdetét jelenthetik a fűszerpiacon.
Forrás: Pék Miklós: A fűszerpaprika-nemesítés mérföldkövei, 2023. (magyarmezőgazdaság.hu); Dr. Zatykó Lajos: Angeli Lambert: A modern paprikanemesítés megalapítója, Kertészet és Szőlészet, 2019.; Dr. Zatykó Lajos: Paprikanemesítés Angeli Lambert nyomdokain: Csípmentesen, Élet és Tudomány