A retekvetőmag terméktesztünkben résztvevő termékeket több vizsgálattal is ellenőriztük. A vetőmag minőségének egyik legfontosabb értékmérő tulajdonsága a mag csírázóképessége, ezért cikkünkben bemutatjuk, hogy milyen módon vizsgálták a szakembereink.
(1.kép: Retek csíranövények)
A laboratóriumi csírázóképesség-vizsgálat elsődleges célja, hogy egységes és szabályozott körülmények között határozzuk meg az egyes minták csírázóképességét úgy, hogy az eredmények összehasonlíthatóak, megismételhetőek és megbízhatóak legyenek.
Az egyes fajok csírázóképesség-vizsgálatához a pontos módszer leírásokat a Magyar Szabvány, illetve a Vetőmagvizsgálók Nemzetközi Szervezete, vagyis az ISTA által kiadott nemzetközi szabályzat tartalmazza. Ezen szabványok meghatározzák az egyes fajok vetőmagjainak vizsgálatához szükséges hőmérséklet, fény, páratartalom értékeket, valamint részletesen szabályozzák a felhasználható vizsgálati közegek típusát, paramétereit.
Az előírásoknak megfelelően képzett fajazonos tiszta anyagból számoljuk ki a csírázóképesség vizsgálathoz szükséges 4×100 db magot.
(2. kép: Retekmag csíraágyba helyezése)
A Nébih Központi Vetőmagvizsgálati Laboratóriumának csíráztató fülkéiben végzik a laboratóriumi szakemberek a retekvetőmag minták csíráztatását 20 °C-on. A nappali időszakban 8 órán át 1000 lux erősségű fényt is biztosítanak, a fennmaradó 16 órában sötét van a csíráztató berendezésben. A páratartalom szintén szabályozott, 70%. Retekvetőmag esetében előhűtést alkalmaznak a csírázás elősegítésére, ennek hőmérséklete 5-10 °C, időtartama 2 nap. Az előhűtés elősegíti a csírázást, a fény és a ‒ retek számára optimális ‒ 20 °C-os hőmérséklet serkenti a csíranövények fejlődését.
(3. kép: A csíráztató kamra, papírtekercsben csírázó különböző fajú mintákkal)
A vetőmag-vizsgálati módszertani szabványok meghatározzák az egyes fajokra vonatkozó vizsgálati időtartamot. Retek esetében az első csíranövény értékelés a 4. napon van, a vizsgálat teljes időtartama pedig 10 nap. A Szupermenta programban vizsgált retek minták 4-5 nap alatt érték el az értékelésükhöz szükséges fejlettséget, amely időtartam általában jellemző a retek mintákra.
A csírázóképesség vizsgálati minták értékelése vizuális bírálat, melyhez a szükséges szempontokat szintén a már említett vonatkozó szabályzat és kézikönyv tartalmazza. A szabványok a csíranövényeket a fejlődésmenet, a kifejlődött szervek száma, aránya alapján csíranövény értékelési csoportokba sorolják, valamint minden csoporthoz részletesen leírják az ép, illetve morfológiai szempontból abnormális csíranövények értékelési ismérveit, illetve a nem csírázott magvak típusait. Az értékelés során a vizsgálati időszak alatt kifejlődött retek csíranövényeket három csoportba soroljuk: ép csíra, abnormális csíra, nem csírázott mag (retek esetében ez utóbbi kategóriába a holt magvak tartoznak).
A vizsgálat megbízhatósága érdekében minden mintát 4 ismétlésben kell vizsgálni. A szubjektivitás kizárását szolgálja, hogy az értékelést négy, de legalább 2 magvizsgáló végzi el, majd a 4 részeredmény átlaga adja a csírázóképesség vizsgálat végeredményét (db%).
(4. kép: Balra 1 db ép retek csíranövény, mellette 3 db abnormális)
Magyarországon és az EU tagállamokban csak a vonatkozó jogszabályban meghatározott minősítő értékeknek megfelelő vetőmag hozható forgalomba. Ezek megállapítására szolgálnak a laboratóriumi minősítő vizsgálatok. Retek esetében a csírázóképességre vonatkozó minimum követelmény 70%.