A legtöbben valamilyen formában már találkoztak ezzel az igen elterjedt ízzel, de vajon tudják-e, honnan ered? Ha kíváncsi a történetére, olvasson tovább!
A kifejezés röviden „gyümölcsös ízt” jelent. Eredetileg az olasz tutti-frutti színes édesség volt, amely apróra vágott és általában kandírozott gyümölcsöket tartalmazott. Főleg eperből, málnából, csonthéjas gyümölcsökből, cseresznyéből és ananászból állt, de hagyományosan bármilyen gyümölcsöt felhasználhattak hozzá.
Tudta?
Az eredetileg olasz tutti frutti kifejezés a „minden(féle) gyümölcs” átvétele; a latin totus (egész, minden) és fructus (haszon, gyümölcs) a frui (hasznát veszi) igéből származik.
Más országokban a tutti-fruttiról leggyakrabban a gyümölcsös fagylaltra asszociáltak. Már az 1800-as évekből is található bizonyíték arra, hogy fagylaltként ismert és népszerű volt. Egy 1874-es szakácskönyvben például az alábbi recept szerepel:
Összetevők:
- 1,5 liter tej
- 1 liter tejszín
- 5 tojássárgája
- 3 csésze cukor
- 1 citrom leve és reszelt héja
- 1 pohár sherry
- 225 gramm kandírozott gyümölcs
Elkészítése:
A tejet majdnem forrásig melegítjük. A tojássárgákat habosra keverjük a cukorral, majd hozzáadjuk a tejhez. Az egészet jól elkeverjük. Visszatesszük a tűzre, majd forraljuk még kb. tíz percig, amíg krémes nem lesz. Ha kihűlt, hozzáöntjük a tejszínt, alaposan összekeverjük, majd mélyhűtőben félig megfagyasztjuk. Belekeverjük az apróra vágott kandírozott gyümölcsöket, majd hozzáadjuk a citrom levét és a sherryt. Ügyeljünk arra, hogy jól elkeverjük a hozzávalókat, hogy egyenletes, krémes fagylaltot kapjunk. Fedjük le, és fagyasszuk keményre.
A tutti-frutti íz mára már nemcsak jégkrémek, fagylaltok, hanem rágók, cukorkák, sütemények, üdítők és energiaitalok kedvelt íze is lett.
Forrás: Magyar Etimológiai Szótár; Marion Harland: Common Sense in the Household: A Manual of Practical Housewifery, Scribner, Armstrong & Co., New York, 1874.; A Festival Commemorative of the Birth of the Immortal ‘Bard of Avon’, The Crayon, W.J. Stillman, J. Durand, Editors and proprietors, 1860.