Nyár, foci, sör

2018 nyarán a foci világbajnokságé a főszerep. Akár egy vendéglátóhelyen, akár otthon, vagy a szabad ég alatt óriáskivetítőn követjük a mérkőzéseket, sokak számára a meccsnézés kihagyhatatlan kelléke a sör is. Ezen a lehetőségen felbuzdulva, a Nébih Szupermenta projektjében mi sem akartunk lemaradni az oly sokakat érintő témáról és eseményről, és az ahhoz kapcsolódó vizsgálatról. Tehát, ha nyár és foci, akkor a világos dobozos sörök tesztelése sem maradhatott el.

Ismét atomjaira bontottuk az italokat. Mint minden Szupermenta teszt esetében alapfeltétel, hogy biztonságos legyen a termék, utána következhet a minőség vizsgálata. Ezúttal is így történt.

Miért világos és dobozos?

Az alsó erjesztésű, szűrt, világos sörök biztosan a legnépszerűbb sörfélék közé tartoznak, a dobozos forma is igen közkedvelt. Pláne egy nyári meccsnézés, sütögetés, kirándulás alkalmával.

A polcfelmérés során 12 nagyobb üzletlánc kínálatát mértük fel, és több mint 120 különböző márkájú vagy típusú világos, dobozos sörre bukkantunk. Volt köztük alsó-felső erjesztésű, szűrt és szűretlen, IPA, Pale ale, hidegkomlós, 3 és még 9% feletti alkoholtartalmú is.

Vásárlói fejjel gondolkozva, első körben nekünk is a dobozokon található információ adott segítséget. Azokon ugyanis sok esetben a világos jelzőn kívül nem található más információ. Lager, pilseni, minőségi, import, tradicionális, klasszikus? Hol lehetne elhelyezni a sörtérképen egy terméket? Az eredeti extrakttartalmat, ami pedig fontos információ lenne a termék minőségéről, a hazai szabályozás szerint nem kötelező feltüntetni a csomagoláson.

Nem maradt más hátra, mint hogy a Szupermenta tesztek során először, olvasóink véleményét kérve, szavazásra bocsássuk, mely fél literes kiszerelésű, dobozos, világos sör kerüljön a tesztelt 20 közé.

Alkoholtartalom alapján tovább szűkítve, két csoport, 20-20 termékéből több mint 1000 szavazó kiválasztotta, mely söröket vizsgálja a Nébih és tesztelje a Szupermenta. A szavazatok alapján 14 hazai, míg 6 külföldi előállítású sör jutott be a 20 tesztelendő közé.

Érdekesség, bár nem teljesen meglepő, hogy olyan sörök kerültek a vizsgálandók közé, amelyeket a kínálat feltérképezése során a polcfelmérő kollégák a legtöbb boltban megtaláltak.

A hatósági vizsgálat

A hatósági mintavételt követően számos laborvizsgálatnak vetettük alá az italokat. Ellenőriztük a sörök sűrűségét, alkohol-, extrakt, szén-dioxid és energiatartalmát, valamint erjedési fokát, ahogyan a szín-megfelelőség és ochratoxin-A vizsgálat sem maradhatott el. Természetesen a csomagolás és az azon található jelölések ellenőrzésére is figyelmet fordítottunk. Izotóp vizsgálattal ellenőriztük, valóban nem tartalmaznak-e pótanyagot azok a sörök, amelyeken csak a 4 főbb összetevőt  jelölték meg.

Talán először tudjuk leírni eredményeink összefoglalójában, hogy a vizsgált termékek minden tekintetben megfeleltek az előírásoknak. Azaz sem a laboratóriumi, sem a hatósági ellenőrzéseken nem találtunk kifogásolnivalót a 20 dobozos alkoholos italon.

Alkoholtartalom tekintetében mindegyik megfelelt a dobozon jelöltnek. Csupán kisebb eltérések voltak, amelyek megfeleltek a tűréshatárnak. A legnagyobb mért eltérés is csak 0,21% volt,  így megfeleltnek tekinthető.

A Magyar Élelmiszerkönyv előírása alapján világosnak az a sör nevezhető, amelynek EBC egysége kisebb, mint 20. Az EBC-színszám a European Brewery Convention Bizottsága által elfogadott színskála szerinti. A 20 sör közül a legkisebb EBC egység 5,3, míg a legmagasabb érték 16 volt. A hatóság ezeket a kapott laboratóriumi értékeket is összevetette a termékek gyártmánylapjában és a Magyar Élelmiszerkönyvben meghatározottakkal, és mindent megfelelőnek talált.

Fontosnak tartottuk elvégezni valamennyi terméknél az ochratoxin-A vizsgálatokat is, melyek minden esetben kimutatási határérték alatti eredményeket hoztak. Az ochratoxin-A bizonyos mikroszkópikus gombafajok (penészgombák) által termelt méreganyag (mikotoxin), amely főként gabonafélékben, gabonakészítményekben, hüvelyesekben, pörkölt kávéban, sörben, szárított szőlőben, szőlőlében, borban, kakaóban, mogyorófélékben és fűszerekben fordul elő.

Érdekes megállapítás ezúttal is született, nem minden sör leíró nevében található meg a minőségi jelző, annak ellenére, hogy eredeti extrakttartalma alapján jogosult lenne használatára.

Jó hír, hogy mind a 9 sör, amely viselte a minőségi vagy prémium jelzőt, megfelelt az előírásnak. Továbbá fontos kiemelni, hogy attól még, hogy pótanyagot tartalmaz egy sör, ha extrakttartalma eléri a 11%-ot, akkor jogosult a minőségi jelölés használatára.

A pótanyag használata ugyanis szabályozottan megengedett a sör előállítása során. Érdemes lehet azt is kiemelni, hogy nem minden esetben pótló anyagként szolgál, hanem például a kukoricagríz az édeskésebb íz elérésének egyik alapanyaga. Az pedig, hogy kihez mely sör áll közelebb, már egyéni ízlés kérdése is.

Ehhez elengedhetetlen a kedveltségi vizsgálat, amellyel rangsort kapnak a tesztelt termékek. A sör esetében is meghívást kaptak az eseményre szakértő és laikus kóstolók egyaránt. Célunk, hogy minél többféle véleményt tükrözzön a végeredmény. A külső megjelenés, szín, illat, íz, csípősség és keserűség szempontokat pontozták a sörök esetében.

A Nébih Szupermenta világos dobozos sör terméktesztjén a minőségi világos sörök közül első helyen végzett a Heineken, második lett a Budweiser, míg harmadik helyen a Dreher és a Pécsi Sör zárt holtversenyben. A világos sörök csoportjában a Steffl volt a kóstolók kedvence, második lett a Tuborg, harmadik helyen pedig a Borsodi végzett.

A teljes kedveltségi rangsor, valamint a laboratóriumi vizsgálatok részletes eredményei is megtalálhatóak letölthető táblázatunkban!
Tetszett? Oszd meg: Share on Facebook
Facebook