A citrusféléket, különösen a narancs, citrom és a mandarin esetében, nagy mennyiségben szállítják friss fogyasztási célra a termőhelytől távoli országokba. Ezek a gyümölcsök jól tárolhatók és ezért kibírják a viszonylag hosszú idejű szállításokat is, de ennek az a feltétele, hogy a betakarítás után megjelenő betegségek kockázatát a lehető legkisebbre kell csökkenteni.
A citrusok legfontosabb betakarítás utáni betegsége egyrészt a különféle penicillium fajok okozta penészedés, főleg a zöld penész, amit a Penicillium digitatum nevű gomba okoz, illetve a szintén gomba okozta lágyrothadás. Ezekre a tárolási betegségekre jellemző, hogy a megjelenés után villámgyorsan terjednek a tárolóban, rövid idő alatt komoly kárt okozva.
A betegségek megelőzéséhez integrált védekezés szükséges, kezdve a kíméletes betakarítástól a spóraszóródás megelőzésén át a gombaölőszeres kezelésig, így biztosítható, hogy a termék megfelelő állapotban jusson el a távoli fogyasztóhoz is.
Ez is érdekelheti
Mi is történik valójában a gyümölccsel a betakarítás után?
Mindenekelőtt alaposan átválogatják, csak egészséges gyümölcs kerülhet betárolásra, majd egy meleg, enyhén lúgos, bóraxos vagy Nátrium-karbonátos vizes lemosás után tartályládában kerül a tárolóba, ahol gondosan beállított hőmérséklet és páratartalom mellett akár három hónapig is tárolható. Amikor értékesítésre kerül a tétel, akkor a kitárolás után enyhén klóros vízzel lemossák, majd gombaölőszeres kezelés jön és a végén a gyümölcsöt bevonják egy nagyon vékony viaszréteggel, majd mehet a kartonba és irány a vevő.
Milyen vegyszereket használnak?
A lemosáshoz és fertőtlenítéshez általában bóraxot, szódát (Nátrium-karbonátot), szódabikarbónát (Nátrium-bikarbonátot) vagy hipót (Nátrium-hipokloritot) nagyon kis mennyiségben, gombaölőszerként főleg az imazalil, ortofenil-fenol, tiabendazol használatos. A viaszbevonathoz leggyakrabban sellakot használnak, vagy a carnauba-waxot (az előbbi egy természetes gyanta, az ázsiai lakktetű váladékából készül, az utóbbi egy dél-amerikai pálmaféle leveléből), de előfordulhat polietilén alapú viasz is.
Ehető-e a narancs héja?
A fentebb részletezett kezelések során a felhasznált anyagok megmaradnak a héjon, nem kerülnek be a gyümölcsbe, tehát a meghámozott gyümölccsel nincs is probléma. A kérdés onnantól érdekes, hogy ha kifejezetten a héjat szeretnénk felhasználni pl. kandírozni, vagy süteménybe reszelni, esetleg narancslekvárt készíteni. A gombaölőszeres kezelésen átesett gyümölcs héját ilyen módon felhasználni nem javasolt, de mivel a héj felhasználása jogos igény, ezért a kereskedelemben kapható olyan narancs és citrom is, ahol a gombaölőszeres kezelést kihagyták a technológiából, pont a héj étkezési célú felhasználását segítendő. Ezeken a gyümölcsökön csak viaszbevonat van, de az mikronos vastagságú, természetes anyag, a héj bátran felhasználható.
Amennyiben a címkéről nem állapítható meg, hogy a tétel átesett-e ilyen kezeléseken (a címkén kötelező feltüntetni a kezelésekhez használt anyagokat, 543/2011/EU rendelet I. melléklet A-B. rész), mert pl. lédig termékről van szó, vagy nincs a címkén erre utaló adat, akkor kezelt terméknek kell tekinteni és nem javasolt a héj felhasználása.
Csak abban esetben lehetünk biztosak abban, hogy a betakarítás után nem történt gombaölő-szeres kezelés, ha ez kifejezetten rá van írva a címkére, vagy ökológiai termesztésből származik a gyümölcs (bio), amit védjeggyel igazolnak a címkén.
A betakarítás utáni kezelések természetesen nem képesek a narancsot a végletekig frissen tartani, ezért érdemes vásárláskor a termék frissességét ellenőrizni. Legyen a narancs héja feszes, de rugalmas, csillogó fényes. A sokáig tárolt, kiszáradó gyümölcs héja a viaszbevonat ellenére is megfakul, a felülete keménnyé válik, ilyenkorra már a létartalma is erősen csökken.
Érdemes tudni, hogy a citrusféléknél a szín nincs összefüggésben az érettséggel, a héj sárgulásával a beltartalmi értékek nem növekednek, sőt az érett, friss, még zöld narancs pl. a vaktesztek szerint finomabb, frissebb ízű volt a már teljesen sárga színűnél.
A citrus gyümölcsöket egyébként pont ezért általában zölden takarítják be és a banánhoz hasonlóan etilénkamrában érlelik sárgára ún. zöldtelenítik (degreening).