A májkrém terméktesztünkön vizsgált 37 termékből 13 nem felelt meg maradéktalanul a jelölési előírásoknak. Ha kíváncsi, milyen hibákkal találkoztunk, olvasson tovább!
A jelölések ellenőrzéséhez a hazai gyártású termékek esetében bekértük a termékek gyártmánylapját. A nem hazai gyártású termékeknél a felelős élelmiszer-vállalkozástól beszerzett termékspecifikáció alapján vizsgálódtunk, ezenfelül ellenőriztük az összetevőkre vonatkozó specifikációkat is. Ezt követően – a vonatkozó jogszabályokat figyelembe véve – megnéztük, hogy a termékek jelölése megfelel-e az előírásoknak, például az uniós jelölési rendelet elvárásainak.
Tudta?
Termékspecifikációnak nevezzük azt a gyártó által kiállított dokumentumot, amely tartalmazza a termék legfontosabb adatait, vagyis az összetételére vonatkozó információkat, a minőségi paramétereket, a mikrobiológiai tisztaságról szóló követelményeket, és egyéb, a termékre jellemző tudnivalókat.
Megnevezéssel kapcsolatos problémák
A Magyar Élelmiszerkönyv húskészítményekről és egyes előkészített húsokról szóló 1-3/13-1 számú előírása meghatározza, hogy a megnevezésben „máj”, „májas”, „májkrém” szavakat viselő terméknek legalább 25% (m/m) májat kell tartalmaznia, továbbá a „máj”, „májas”, „májkrém” szavakat viselő termék nevében az adott állatfaj nevét (így különösen sertés, marha, borjú, csirke, pulyka, kacsa, liba) fel kell tüntetni, ha a termék májtartalmának legalább 70% (m/m)-a az adott állatfajból származik.
Egy májkrém jelölésén szereplő megnevezés nem felelt meg a fenti előírásnak. A termék 25%-os mennyiségben kizárólag sertésmájat tartalmazott, más állatfajból származó májösszetevő nem volt benne, ugyanakkor a termék jelölésén nem szerepelt a megnevezésben az állatfaj (jelen esetben a sertés) megnevezése.
Összetevőkkel kapcsolatos hibák
Az uniós jelölési rendelet szerint összetevőnek minősül minden anyag vagy termék – beleértve az aromákat, az élelmiszer-adalékanyagokat, élelmiszerenzimeket és az összetett összetevők bármely összetevőjét –, amelyet az élelmiszer előállításánál vagy elkészítésénél használnak fel, és a késztermékben még jelen van, akár módosult formában is. Az összetevőket saját nevük szerint kell feltüntetni, adott esetben e rendeletben foglalt szabályoknak megfelelően, továbbá figyelembe kell venni más jogszabályokat is. Az élelmiszer-adalékanyagokat és élelmiszerenzimeket az adott csoport nevével kell megjelölni, saját nevükkel vagy adott esetben E-számukkal kiegészítve. Ha egy összetevő egynél több csoportba tartozik, a szóban forgó élelmiszer esetében a fő funkciónak megfelelő csoportot kell feltüntetni.
Két termék dokumentumaiból kiderült, hogy azok E 392 Rozmaringkivonatok nevű adalékanyagot tartalmaznak, azonban ez a jelölésen nem szerepelt az összetevők között.
Két májkrémen az aromák összetevőt nem tüntették fel, azonban a dokumentumok alapján aromát is tartalmaznak a termékek.
Több olyan termékkel is találkoztunk, melyek jelölésén nem szerepelt a „szárított glükózszirup”, viszont a dokumentáció szerint a termék összetevői között jelen van.
Négy májkrém jelölésén a „fűszer” megnevezésű összetett összetevő szerepelt, azonban ez a megnevezés nem volt megfelelő, mivel a dokumentumok alapján a termék fűszerkivonatnak minősülő fűszerolajokat tartalmazott.
Egy termék esetében szintén a fűszereket tartalmazó összetett összetevő kapcsán merült fel probléma, ugyanis a jelölésen feltüntetett összetétel és a specifikációban szereplő összetétel nem egyezett meg teljesen.
Négy májkrém csomagolásán a „jódozott só” nevű összetevő feltüntetését nem találtuk elfogadhatónak. Mivel ez egy összetett összetevő, ezért a megnevezés után fel kell tüntetni zárójelben az összetevőit, ezt viszont nem jelölték.
Tápértékadatok nem megfelelő feltüntetése
A legtöbb hibát a tápértékjelölés feltüntetésével kapcsolatosan állapítottuk meg.
https://portal.nebih.gov.hu/-/2016-december-13-tol-kotelezo-lesz-az-elelmiszereken-a-tapertekjeloles
Több termék jelölésén a feltüntetett tápértékadatok és energiatartalom-értékek nem voltak megfelelőek: nem jól számoltak, illetve a rost energiaértékét nem számították bele. A rost mennyiségét ugyanis bele kell számolni a termék energiatartalmába, akkor is, ha az nincs jelölve a termék csomagolásán a tápértéktáblázatban.
Előfordult, hogy a gyártmánylap vagy külföldi termék esetén a termékspecifikáció szerint a tápértékadatokat évekkel korábban módosították utoljára, illetve a tápértékadatok helyességének bizonyítására beküldött dokumentumokban levő adatok eltértek a jelölésen szereplő értékektől. Ezekben az esetekben a dokumentációk felülvizsgálatra szorulnak.
Tudta?
Az uniós jelölési előírás alapján az alábbi definíciók érvényesek:
„szénhidrát”: az emberi szervezet anyagcseréjében átalakuló összes szénhidrát, ideértve a poliolokat is;
„rost”: olyan, legalább három monomeregységgel rendelkező szénhidrát-polimerek, amelyeket az emberi vékonybél nem emészt meg és nem szív fel, és amelyek az alábbi kategóriákba tartoznak:
— az élelmiszer fogyasztásra kerülő formájában természetes módon jelen levő, ehető szénhidrát-polimerek,
— élelmiszer-nyersanyagból fizikai, enzimes vagy vegyi eljárással kinyert ehető szénhidrát-polimerek, amelyek általánosan elfogadott tudományos bizonyítékok szerint kedvező élettani hatással bírnak,
— ehető szintetikus szénhidrát-polimerek, amelyek általánosan elfogadott tudományos bizonyítékok szerint kedvező élettani hatással bírnak;(…).
Az uniós jelölési előírásban megfogalmazott, kötelezően feltüntetendő tápértékadatok között lévő szénhidráttartalom az emészthető szénhidráttartalmat jelenti. Az emészthető szénhidráttartalom alatt a rost nélküli szénhidráttartalom értendő.
Két májkrém jelölésén nem ugyanazon látómezőben tüntették fel a tápértékadatokat, annak ellenére, hogy az uniós jelölési előírás kötelezővé teszi, hogy a tápértékekkel kapcsolatos adatokat egy nézőpontból olvashatóan kell feltüntetni.
Több termék csomagolásán tapasztaltuk, hogy a tápértékadatokat nem táblázatos formában, hanem felsorolásszerűen, a termék összetevőit követően, folytatólagos módon tüntették fel. Ugyanakkor a csomagolások felülete elegendő nagyságú volt ahhoz, hogy a tápértékadatok az uniós jelölési rendelet előírásának megfelelően táblázatos formában szerepeljenek rajtuk.
Zsírtartalom hibás jelölése
Két termék jelölésén a zsírtartalom feltüntetett és mért értéke nem volt megfelelő: az egyik esetben a mért érték az uniós útmutató szerinti alsó tűréshatár alattinak bizonyult, a másik esetben pedig a mért érték az uniós útmutató szerinti felső tűréshatár felett volt a jelölésen szereplő értékhez képest. A vizsgálati eredmények értékeléséhez figyelembe vettük az élelmiszerek jelölésén feltüntetett tápértékek tűréshatárának megállapításához használandó uniós útmutatót, amely meghatározott toleranciát megenged.
Tárolással kapcsolatos információ hiánya
Két májkrém jelölésén a felbontás utáni tárolásra vonatkozó információt nem tüntették fel, azonban a minőségmegőrzést jelentősen befolyásolhatja, ha a fogyasztó ezen információ hiányában nem megfelelően tárolja.
Az uniós jelölési rendelet alapján az élelmiszernek a csomagolás felbontása utáni megfelelő tárolása, illetve felhasználása érdekében adott esetben a tárolási feltételeket és/vagy a felhasználhatósági időt is fel kell tüntetni.