Csalódást okoztak a házhoz szállított hortobágyi palacsinták

A hortobágyi húsos palacsintát magyar specialitásként tartják számon. Története igen érdekes, mégis máig vitatott, melyekről korábbi cikkünkben sok érdekességet olvashat!

Magyarországon naponta közel fél millióan fogyasztanak interneten megrendelt, házhoz szállított vendéglátó termékeket, azaz készételeket. Az így megrendelt „hortobágyi palacsinták” tesztelése közel egy hónapon át tartott, hiszen a különböző cégeknél más-más napokon volt elérhető ez a fogás. A teszt vásárlói, de élelmiszerbiztonsági és élelmiszerminőségi szakmai szempontból egyaránt érdekesnek ígérkezett. Összességében az ételt, és a vele együtt járó szolgáltatást pontoztuk, a rendeléstől egészen a fogyasztásig.

Kezdjük az elején – az internetes rendelés

Augusztus végétől zajlott a hortobágyi palacsinták tesztelése, melyeket próbavásárlás keretén belül interneten, az értékesítő vállalkozások honlapján keresztül rendeltek, kilétük felfedése nélkül a Nébih munkatársai.

Az internetes ételkereskedelem házhoz szállítás a fénykorát éli, miközben sokan nem ismerik ennek odafigyeléssel kivédhető kockázatait. Fontos, hogy vásárlóként már a rendeléskor bizonyosodjunk meg arról, hogy az impresszumban megtalálható-e az élelmiszervállalkozás neve, pontos címe, és valamilyen kapcsolattartási lehetőség. Teljes bizalommal csak azzal a vállalkozással szemben legyünk, amely információt ad arról, hogy pontosan hol is készíti el a házhoz szállított készételt. Fontos szempont továbbá, hogy a honlap az étel összetevőiről, a benne előforduló allergénekről, az adagok súlyáról, tárolási és felhasználási feltételekről tájékoztatást adjon.

Az internetes ételrendelés kockázatairól még többet olvashat a Nébih hivatalos honlapján!

Vásárlói felelősség is, ha házhoz kérjük ételünket – a kiszállítás

A rendelést követően az ételeket futárok juttatják el a megadott címre. Tesztünkben minden szállítótól 5-5 adagot rendeltünk, az ételek jelzett hőmérséklete alapján melegen és hidegen kiszállítva.

A meleg ételek szállításakor élelmiszerbiztonsági okokból jogszabály írja elő, hogy szállítás közben szükséges 63°C-os ételhőmérsékletet, melynek hiányában az elkészült ételt 3 órán belül lehet elfogyasztani.

A főzés után lehűtött, és hűtve szállított készételek esetében lényeges a szállítás alatt is folyamatos hűtési lánc. Tapasztaltuk, hogy egyes cégek már reggel 6 órakor, vagy munkahely esetében a munkaidő kezdete előtt házhoz viszik az ebédre szánt ételeket. Ez azonban élelmiszerbiztonsági kockázatot jelent, ha a terméket szobahőmérsékleten tárolják vagy valahová leteszik, és nem adják át közvetlenül a fogyasztónak. A hűtött készételeket ugyanis az átvételt követően azonnal hűtőbe kellene tenni, így biztosítva a hűtési lánc sértetlenségét.

A Szupermenta csapata, illetve a Nébih laboratóriumai átvételt követően azonnal megmérték a kiszállított palacsinták maghőmérsékletét. Szomorú tapasztalat, hogy ez az élelmiszerbiztonsági szempontból meghatározó elvárás egy esetben sem volt megfelelő! Volt olyan palacsinta, amely a gyártó által vállalt 0-5°C közötti hőmérséklet helyett 24,1°C- osan került kiszállításra, ami súlyos élelmiszerbiztonsági kockázat! Ez a hőmérséklet az ételben a mikrobák élettevékenységéhez, elszaporodásához kedvez, esetleg a toxintermelésüket támogatja, ezáltal a gyanútlan fogyasztó megbetegedését válthatja ki.  De ugyanez igaz arra a helyzetre is, amikor a melegen kiszállított étel kézhezvételekor a szükséges 63°C helyett csupán 53,8°C-os hőmérsékletet tudott biztosítani a forgalmazó.

A szállítás után a palacsintákat laboratóriumi vizsgálatoknak, érzékszervi és kedveltségi vizsgálatoknak vetettük alá. A Szupermenta terméktesztek hagyományaihoz híven pedig értékeltünk, majd rangsoroltunk is különböző szempontok szerint. Volt olyan termék, amely nem kaphatott helyet a rangsorban, mivel a mikrobiológiai eredmények és a mért hőmérséklet értékek alapján élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentett. Persze voltak olyanok, amelyek megfeleltek, így az összességében gyenge mezőny ellenére is a felállítottuk a rangsort.

Palacsinták a laboratóriumban

A palacsintákat a Nébih nemzeti referencia laboratóriumaiban összesen közel 300 szempontból vizsgálták.

A 21 megvizsgált palacsintából a mikrobiológiai laboratóriumi eredmények 7 termék esetében mutattak ki, nem kórokozónak tekintendő, de szennyezettséget jelző mikroorganizmust. Jelenlétük hátterében hibás konyhatechnológia, élelmiszerbiztonsági szabályok megszegése (a készétel hőkezelést követő utószennyezésének lehetősége) konyhahigiéniai hibák, nem megfelelő hőmérsékleten zajló készen tartás és kiszállítás valószínűsíthető.

2 termék mikrobiológiai vizsgálata aggasztó eredményt adott. Toxintermelő Bacillus cereus, (spórás) baktériumot mutattunk ki, amely az étel nem megfelelő hőmérsékleten tartásával egyidejűleg, a fogyasztó egyéni érzékenységétől függően akár megbetegedés kiváltó oka is lehet. A baktériumok ugyanis a kedvező környezetben és hőmérsékleten rövid idő alatt hatványozottan elszaporodnak, rövid idő alatt elérve a megbetegítő képes csíraszámot.

Mivel a teszt során a termékek mikrobiológiai megfelelőségét, azaz biztonságát alapfeltételnek tekintettük, amelyik palacsinta nem felelt meg ennek a kritériumnak, azt nem rangsoroltuk.

A nem megfelelő mikrobiológiai laboratóriumi eredmények az élelmiszerbiztonsági előírások megszegésére utalnak, ezért az érintett vállalkozásoknál a közeljövőben élelmiszerbiztonsági ellenőrzés lefolytatása várható.

A mikrobiológiai vizsgálatok mellett analitikai vizsgálatok is zajlottak, melyek kiterjedtek a termékek glutaminsav tartalmának ellenőrzésére is. Az élelmiszerekben a glutaminsavat és annak sóit, a glutamátokat ízfokozónak használják. A Távol-Keleten már évszázadok óta használják, a nyugati világban viszont csak néhány évtizede terjedt el. A glutaminsav (E620), a glutamátok (E621-625) maximális felhasználási szintje – egyedi felső határérték – 10g/kg önállóan, vagy együttesen glutaminsavban kifejezve. A mérések alapján a terméktesztben szereplő palacsinták glutaminsav tartalma a maximális felhasználási szint alatt, <0,01 és 0,16 g/100 g érték között maradt.

A palacsinták tápanyag összetétele kapcsán a fehérje, zsír, szénhidrát és energia értékek laboratóriumi megállapítása történt. Ezek tájékoztató adatok, amelyek alapján rangsorolni nem lehet. Van ugyanis, aki a több, van, aki a kevesebb tápanyagtartalom okán fogyaszt el egy-egy adag ételt. Éppen ezért az egyes adagok deklarált súly értékétől eltérést, akár pozitív, akár negatív irányú volt, nem megfelelőségként kezeltük, amiért pontlevonás járt.

Kíváncsi, hogy a vizsgált termékek energia és tápértékének laboratóriumi vizsgálata milyen eredménnyel zárult? Hamarosan olvashatják a Szupermentán!

Megtévesztő jelölések

Az élelmiszerek fogyasztóknak szóló jelölése szigorúan szabályozott, melynek ellenőrzése során csak öt palacsinta állta meg a helyét. A többinél kisebb hiányosságokkal, és nagyon súlyos problémákkal is találkoztunk. A nem megfelelően jelölt termékeket pontlevonásban részesítettük.

Elvárás az étel összetevők (összetett összetevők is) és az allergének jelenlétének feltüntetése. Azon vásárlók számára, akik valamilyen ételallergiában szenvednek, ezek az információk kiemelkedően fontosak. Ugyanakkor akadtak olyan ételek, amelyeknek a jelölése az összetevők között nem tartalmazta a húst, vagy a nyilvánvalóan jelen lévő palacsinta összetevőit.

Laboratóriumban vizsgáltuk azt is, hogy a tesztelt termékek között az egyetlen laktózmentesként jelölt palacsinta valóban megfelel-e az állításnak. Pozitívum, hogy ez ténylegesen, az állítással egyezően laktózmentes volt! (frissítve – 2016.11.10. 11:50)

A 11 speciális palacsintából 7 palacsinta megnevezése nem felel meg a 1924/2006/EK rendeletnek. Ez a rendelet foglalkozik az élelmiszerekkel kapcsolatos tápanyag összetétel és egészségre vonatkozó állítások szabályozásával. E szerint kötelező tápértékjelöléssel ellátni azt az élelmiszert, amellyel kapcsolatosan tápanyag összetételre vagy egészségre vonatkozó állítást tettek. Ilyen állítás pl. a „light”, „könnyű”, „fitt”, „fitness”.

Meg kell említeni – sajnos az internetes ételrendelésre jellemző – a gyártó, forgalmazó vállalkozások átláthatatlan kapcsolatrendszerét.  Volt olyan, hogy az eltérő rendelési cím mögött azonos helyről származó hortobágyi palacsinták érkeztek, amelyek a készítés helyében, küllemben és a jelölés egy részében teljes egyezőséget mutattak. Volt olyan gyártó, amely több szállítónak is készít terméket, illetve volt olyan szállító is, amely más gyártótól „kapja” a „könnyű hortobágyi húsos palacsintáját”, mint a „hortobágyi húsos palacsintáját”.

Előfordult egy esetben, hogy a rendelésben és a visszaigazolásban is „Light hortobágyi húsos zabpalacsinta” megnevezés szerepelt, miközben a kiszállított terméken már „Hortobágyi húsos palacsinta” megnevezés volt.

„Súly”-os eltérések

A megrendelt palacsinták súlyát adagonként (5-5 adag) lemértük. A mérések átlaga alapján csupán két termék volt, amely a vállalkozás által deklarált súlyhoz képest +/- 10 százalékos tűréshatáron belüli eltérést mutatott. Két szállító jóval kevesebbet, 17 pedig jóval nagyobb adagot szállított ki a honlapján vállaltnál, vagy termékén jelöltnél. A kevesebbet és többet is nem megfelelőnek értékeltük, így emiatt mínusz pontban részesültek az érintett vállalkozások termékei.

Hivatalos bírálat

Képzett, rutinos érzékszervi bíráló bizottság végezte az érzékszervi bírálatot, összbenyomásban, és alkotó elemeiben külön-külön is (palacsinta tészta, töltelék, mártás) vizsgálva.

Minőségében megfelelőnek azok a termékek bizonyultak, melyek palacsinta tésztáira közel azonos vastagság, szakadásmentesség, rugalmas puhaság volt jellemző. A megfelelő mártás csomómentesnek, kellően besűríttetnek, míg a megfelelő töltelék mennyisége bőségesnek, egyenletesen aprítottnak bizonyult, és ízét, illatát harmonikusság, idegen szagtól, íztől mentesség jellemezte.

Kevesebb pontot azok a termékek kaptak, amelyeknek nem volt kellemes az illatuk és az íz világuk sem volt harmonikus. Nem voltak megfelelőek azok a palacsinták, amelyeknél a tészták lágyak, szétmállóak, lyukacsos szerkezetűek voltak, amelyeknél a töltelékben lévő hús kisebb-nagyobb csomókba összeállt, a mártás kocsonyás volt, és még újabb melegítés, hőkezelés hatására sem folyt.

Az előállítók a „húsos hortobágyi” palacsinták töltelékéhez csirkehúst, két esetben pedig pulykahúst használtak fel.  A „speciális” hortobágyi palacsinták töltelékében előfordult a szejtán (búzahús), zöldség, és gomba is. A „fitt”, „light”, „könnyű” jelzővel ellátott termékek összetevői közt a fitt lisztkeverék (búzaliszt, szójaliszt), tönkölybúzaliszt, zabliszt, rizsliszt is megtalálható volt.

Vásárlói szemmel

Ezúttal is kikértük a laikus vásárlók véleményét, akik a kedveltségi vizsgálat során két csoportban pontozták a palacsintákat.

A speciális palacsintákat kóstoló csoport a „fitt”, „light”, „könnyű”, zöldséges, vegán termékeket bírálta, míg a másik csapatban kóstolók a klasszikusnak mondható húsos palacsintákat tesztelték.

A kóstolók figyelték a felhasználói praktikumokat, a dobozon feltüntetett információk pontosságát, a tálalás módját, továbbá értékelték az ételek ízét és illatát.

A szolgáltatás kedveltségi vizsgálatakor figyelembe vették a rendelést segítő információkat, például hogy a honlapon található-e fotó a termékről, elérhetőek-e az összetevőkre vonatkozó adatok, azon túlmenően az allergéneket kiemelik-e? Különösen fontos volt, hogy találhatóak-e tárolási ajánlások a honlapon, és az étel és doboz „mikrózhatóságát” egyértelműen jelzik-e? Amennyiben valamennyi információ elérhető volt, úgy 5 plusz pontot kapott a termék. Erre csak 4 esetben volt példa. 2 termék esetében a fentiek közül semmilyen információ nem állt rendelkezésünkre.

A kóstolás során több termék esetében felmerült, hogy a hortobágyi megnevezés megtévesztő, ugyanis az étel íze nem volt összhangban a megnevezéssel.

A termékteszt rangsorát a kedveltségi kóstoláson adott pontok alakították, de a végső eredményeket a hatósági tényezők is befolyásolták. Ennek megfelelően nem kaphattak rangsort azok az ételek, melyek mikrobiológiai szempontból nem feleltek meg, valamint pontlevonás járt a jelölési szabálytalanságokért, a szállítási-átvételi maghőmérséklet miatti hiányosságokért, valamint a termékek nettó tömegéből fakadó eltérésekért is. A maximálisan megszerezhető 31 pontból a két legjobb is csupán 25,6, valamint 25,5, pontot szerzett. A gyenge mezőny ellenére a végső sorrend az alábbiak szerint alakult.

Első helyen végzett a klasszikusnak mondható hortobágyi húsos palacsinták tesztjén az Interfood. Holtversenyben második helyezést ért el a Teletál és a Cityfood palacsintája, míg harmadikként a Bonappétit zárt.

A speciális palacsinták esetében még a jelölési hibák miatti pontlevonás után is első lett a Vitál Konyha, második a Norbi Update étele, harmadik helyen pedig az Interfood végzett.

A részletes eredmények megtalálhatóak letölthető táblázatunkban!