A kisgyermekes családok számára nem mindegy, milyen vizet választanak a tápszer elkészítéséhez vagy a folyadékpótláshoz. Cikkünkben elmerülünk az ásványvizek világában és bemutatjuk, mi jellemző a természetes ásványvízre és miben tér el ettől a babavíz.
A babavíz is természetes ásványvíz, de nem minden természetes ásványvíz babavíz. A „Csecsemőtápszer készítésére alkalmas” jelölést csak azok a természetes ásványvizek viselhetik, amelyek a csecsemők igényeihez igazodó, szigorúbb mikrobiológiai és összetételi követelményeknek is megfelelnek.
A természetes ásványvizekre vonatkozó szabályokat a természetes ásványvíz, a forrásvíz, az ivóvíz, az ásványi anyaggal dúsított ivóvíz és az ízesített víz palackozásának és forgalomba hozatalának szabályairól szóló 65/2004. (IV. 27.) FVM–ESZCSM–GKM együttes rendelet tartalmazza.
Az előírás szerint a természetes ásványvíz
- védett vízadó rétegből származik,
- eredendően tiszta, szennyeződésmentes,
- összetétele és hőmérséklete közel állandó, vagy a természetes ingadozás határain belül van,
- egyes összetevői csak meghatározott mennyiségben fordulhatnak elő;
- szigorú mikrobiológiai követelményeknek kell megfelelnie.
- Néhány fizikai eljárástól eltekintve nem szabad kezelni (kizárólag a vas- mangán és kénvegyületeknek szűréssel vagy ülepítéssel (dekantálással) történő kiválasztása engedélyezett, ebben az esetben fel kell tüntetni a „vastalanítva” kifejezést).
- Nem szabad – a szén-dioxid kivételével – idegen anyagot adni a vízhez.
- Tilos bármilyen fertőtlenítési kezelés alkalmazása, vagy bakteriosztatikus anyagok hozzáadása, illetve bármely olyan kezelési eljárás, amely várhatóan megváltoztathatja a természetes ásványvíz életképes mikrobáinak telepszámát.
- Nem szabad szállítani, eredeti tisztaságuk és kémiai összetételük megőrzése érdekében közvetlenül a vízkivételi helyen kell palackozni.
A rendelet uniós irányelvek átvételével készült, tehát az uniós országokban ugyanazok a rendelkezések vonatkoznak a természetes ásványvizekre. Kivételt képez a babavizekre vonatkozó szabályozás, ugyanis a babavíz előírásait uniós szinten nem szabályozták, ezért azokat nemzeti szinten határozhatják meg a tagállamok. Így lehetséges, hogy Magyarországon is létezik – több más uniós tagállam mellett – jogszabályi előírás a babavizekre.
A „Csecsemőtápszer készítésére alkalmas” megjelölés használatának feltételeire vonatkozó speciális szabályokat Magyarországon 2022-ben vezették be. A rendelet 5. számú mellékletében 2022. március 6-tól szerepel, hogy a „Csecsemőtápszer készítésére alkalmas” állítás feltüntetése esetén mely feltételeknek kell teljesülniük.
A babavizek jelölésénél nagyon fontos, hogy a csomagoláson, címkén, valamint a reklámokban a csecsemőtápszer készítésére való alkalmasságra utaló szavak, jelzők és szimbólumok akkor használhatóak, ha a palackozott természetes ásványvizen szerepel a „Csecsemőtápszer készítésére alkalmas” megjelölés.
Mikrobiológiai követelmények
Fontos különbség, hogy a babavizeknek az összes telepszám határértékét a termék minőségmegőrzési ideje lejártának végéig be kell tartani. A természetes ásványvizeknél ez a határérték csak a palackozást követő 12 órán belül mérve szabályozott. Később az összes visszanyerhető telepszáma annyi lehet, mint ami a vízkivételi helynél meglevő baktériumtartalom normál növekedéséből következik.
A természetes ásványvíz (beleértve a babavizeket) sem a vízkivételi helyen, sem a forgalomba hozatal során nem tartalmazhatja a következő mikroorganizmusokat:
- Paraziták és kórokozók
- Escherichia coli és egyéb coliformok (egyik vizsgált 250 ml-es mintában sem)
- Enterococcus (egyik vizsgált 250 ml-es mintában sem)
- Spórás anaerobok – beleértve a Clostridium perfringenst (egyik vizsgált 50 ml-es mintában sem)
- Pseudomonas aeruginosa (egyik vizsgált 250 ml-es mintában sem)
A rendelet tartalmazza a természetes ásványvizekben természetesen előforduló összetevőket, valamint az azokra vonatkozó maximálisan megengedett határértékeket. A csecsemők szervezete, különösen a veséjük és az immunrendszerük védelme érdekében az arzén, nitrit, nitrát, fluorid és mangán esetében a határértékek jóval szigorúbbak, mint a természetes ásványvizeknél. A rendelet határértéket állapít meg továbbá a babavizek nátrium, szulfát, klorid, jodid, összes ásványi anyag és az összes keménység tartalmára vonatkozóan is.