A pálinka hazánkban igen népszerű alkoholos ital, mely 2013 óta hungarikumnak számít. Érdekesség vele kapcsolatban, hogy amíg minden pálinka gyümölcspárlat, addig nem minden gyümölcspárlat lehet pálinka. A „pálinkává válás” feltételeit járjuk körül cikkünkben.
A pálinka valójában gyümölcspárlat, melynek lehetséges alapanyagait, elkészítési módját és minőségi követelményeit uniós rendelet szabályozza. Ennek értelmében a gyümölcspárlat olyan szeszes ital, amelyet kizárólag húsos, magozott vagy mag nélküli gyümölcsök, vagy ezek mustjának, valamint bogyótermések vagy zöldségek alkoholos erjesztésével vagy lepárlásával nyernek. További feltétel, hogy a párlatban a párolt alapanyagok aromája és íze megmaradjon, alkoholtartalma pedig 86%(V/V)-nál kisebb legyen. A gyümölcspárlat nem ízesíthető, alkohol hozzáadása nem megengedett, minimális alkoholtartalma pedig 37,5 térfogatszázalék.
De akkor mit nevezhetünk pálinkának?
A pálinka megnevezés használatát, az előállítása során alkalmazott eljárásokat, valamint a forgalomba hozatalát hazánkban a Pálinkatörvény szabályozza.
Pálinkának az a gyümölcspárlat nevezhető, amelyet Magyarországon termett gyümölcsből vagy gyümölcsvelőből készítettek, és cefrézését, párlását, érlelését, palackozását is Magyarországon végezték. Sűrítményből, aszalványból vagy szárítmányból készült termék nem nevezhető pálinkának.
A pálinkát ízesíteni, színezni vagy édesíteni nem lehet. Előállítása során a felhasználásra engedélyezett anyagok közé tartoznak enzimek, savak, élesztők, derítőszerek, habzásgátlók, tápsó, illetve a nehézfémek eltávolítására alkalmas segédanyagok.