A tesztelt termékek több mint a felénél jelölési nem megfelelőségek adódtak, így összesen 11 termék esetében indult hatósági eljárás. Kíváncsi, melyek voltak ezek a hibák? Olvasson tovább!
A jelölések ellenőrzése céljából minden hazai gyártótól bekértük a termék gyártmánylapját, míg a nem hazai gyártású termékekre vonatkozóan a forgalmazótól bekértük a termékspecifikációt, továbbá számos, az összetevőkre vonatkozó specifikációkat is, melyek figyelembevételével és a vonatkozó jogszabályok alapján megvizsgáltuk, hogy egy-egy adott termék jelölése megfelel-e az előírásoknak. A teljes kiőrlésű „kenyerek” terméktesztjén a vizsgált 18 termék közül 11 nem felelt meg maradéktalanul a jelölési előírásoknak.
Tudta?
Termékspecifikációnak nevezzük azt a gyártó által kiállított dokumentumot, amely tartalmazza a termék legfontosabb adatait, így például az összetételére vonatkozó információkat és a minőségi paramétereket, a mikrobiológiai tisztaságról szóló követelményeket, illetve az egyéb, termékre jellemző tudnivalókat.
A teljes kiőrlésű lisztek mennyiségének jelölése
Az uniós jelölési rendelet szerint azon összetevők százalékos mennyiségét fel kell tüntetni, amelyek az élelmiszer nevében is megjelennek, illetve amelyeket a fogyasztó az említett megnevezéssel társít. Például egy teljes kiőrlésű búzakenyér megnevezésű termék esetében az összetevők között szereplő teljes kiőrlésű búzaliszt százalékos mennyiségét a késztermékben képviselt arányának megfelelően meg kell adni. Sajnos ezt a százalékos mennyiséget több vizsgált terméken nem tüntették fel vagy helytelenül, az összes felhasznált lisztre vagy szárazanyagra vonatkoztatva adták meg.
Egy termék jelölésén kiváló minőségű gabonára utaltak, de a kiváló minőség nem nyert bizonyítást
Mivel a Magyar Élelmiszerkönyv irányelveiben nem létezik különleges vagy prémium előírás a teljes kiőrlésű kenyerekre nézve, ezért a termék gyártmánylapján, az előállítás megkezdése előtt kell meghatározni a megkülönböztető, magasabb minőséget meghatározó tulajdonságokat.
Az érintett gyártó által beküldött dokumentumokban, a gyártmánylapban közölt információk azonban nem utaltak a kiváló minőségre, nem derült ki, milyen minőségi paraméterekben tér el a termék az egyéb teljes kiőrlésű kenyerektől. A hatóságunkhoz megküldött termék gyártmánylapjában nem szerepelt megkülönböztető, magasabb minőséget meghatározó összetételi, érzékszervi tulajdonság. A vizsgált termék sem a laboratóriumi vizsgálati eredmény, sem a gyártmánylap, sem más dokumentum alapján nem rendelkezett jobb, átlagosnál magasabb minőséggel más, hasonló termékekkel összehasonlítva.
Az összetevők jelölésével kapcsolatos hibák
Több termék esetében a csomagolás frontoldalán kiemelve jelölték, hogy teljes kiőrlésű lisztet vagy Graham-lisztet tartalmaz, miközben még finomliszt is szerepel az összetevők között. Megtévesztő a fogyasztó számára, ha csak egy típusú lisztet emelnek ki a kenyér jelölésén, mert ez azt sugallja, hogy a termék csak egyfajta lisztet tartalmaz, holott a valóságban egyéb típusú liszteket is adtak hozzá.
Néhány esetben előfordult az is, hogy az összetevőket nem megfelelően szerepeltették a jelölésben vagy nem minden összetevőt tüntettek fel. Utóbbira kiváló példa, hogy az egyik termék jelölésén az élesztő egyáltalán nem szerepelt.
Nem felelt meg az előírásnak az sem, ha az összetevők között feltüntetett „növényi olaj” kifejezés után a növény eredetét nem tüntették fel.
Szintén hiba volt néhány termék esetében, hogy a termék összetevői között az élelmiszer-adalékanyag nevét nem a vonatkozó jogszabályban foglaltaknak megfelelően tüntették fel. Ennek helyes módja ugyanis: „csoportnév + E szám vagy csoportnév + adalékanyag neve” lett volna.
A tápértékjelölés hibái
Több termék esetében az energiatartalom jelölt értékét hibásan számolták ki.
Továbbá hibának számított, ha nem az uniós jelölési rendelet szerinti szövegkörnyezetben tüntették fel az egyes tápértékadatokat vagy ha nem táblázatos formában jelölték az adatokat. Fontos előírás, hogy a tápértékjelölést csak akkor szabad sorban írva elhelyezni, ha nincs elegendő hely a táblázatos formának.
Egy termék jelölésén akkor lehet feltüntetni a „Referencia beviteli érték egy átlagos felnőtt számára (8 400 kJ/2 000 kcal)” mondatot, ha az energiatartalmat és az uniós jelölési rendeletben meghatározott tápanyagok mennyiségét a beviteli referenciaértékek százalékában is megadják. Két termék esetében a termék jelölésén a „Referencia beviteli érték egy átlagos felnőtt számára (8 400 kJ/2 000 kcal)” mondatot feltüntették, ugyanakkor magát a beviteli referenciaértéket nem adták meg százalékos arányban.
Két termék jelölésén a feltüntetett tápértékadatok eltértek a gyártmánylapban szereplő tápértékadatoktól. További két termék esetében a magyar nyelvű jelölésen feltüntetett tápértékadatok eltértek a termékre vonatkozó specifikációban és az idegen nyelvű jelölésen feltüntetett tápértékadatoktól.
Egy termék jelölésén színezék- és ízfokozómentességre vonatkozó utalás szerepelt. Ez viszont megtévesztő, mivel az adalékanyagokról szóló uniós rendelet értelmében a kenyérhez nem megengedett színezéket hozzáadni, továbbá ízfokozó adalékanyagot a forgalomban lévő többi hasonló termék sem tartalmaz.
Azt is kifogásoltuk, ha a tárolási feltételek leírása nem a minőségmegőrzési idő után következett.