Van, ami nem változik: mindennapi kenyerünk emberemlékezet óta alapélelmiszerként szolgál. Szinte minden vásárló kosarába bekerül a kenyér valamelyik fajtája, sőt – vagy tán éppen ezért – a Magyar Élelmiszerkönyv is rendelkezik róla. Kell ennél több egy Szupermenta teszthez? Ezúttal 18 előrecsomagolt, szeletelt teljes kiőrlésű kenyeret és hasonló összetételű, de nem „kenyér” elnevezésű terméket vizsgáltunk.
Miközben a kenyér szerepe a hazai étkezési kultúrában állandó, van, ami viszont folyamatosan változik. Így például időről időre átalakulnak a táplálkozási szokásaink, ami megmutatkozik a kenyérválaszték iránti igények növekedésében is. Ma már számtalan kenyérfajtával találkozhatunk a boltok polcain. A Magyar Élelmiszerkönyv hivatalosan 15 kenyérfajtát különböztet meg.
Sokan döntenek a teljes kiőrlésű kenyerek fogyasztása mellett, ami az utóbbi időszakban igazán népszerű lett. A Szupermentán ezúttal 16 teljes kiőrlésű búzaliszt és két Graham-liszt felhasználásával készült előrecsomagolt, szeletelt terméket vizsgáltunk. Nemcsak a liszt típusát, hanem a termékek formáját tekintve is változatos termékeket választottunk ki. Szerencsére ebből a szempontból is számos típussal találkozhatunk a boltok polcain. A tesztbe formában sült (toast), vekni és cipó formájú termékek kerültek be. A „toast” típusú termék nagyjából négyzet alakú, vékony szeletekből áll, ami kitűnően alkalmas pirítósnak vagy sütőben készített melegszendvicsek alapanyagának.
Hogyan állítják elő a kenyeret? Kattintson!
Jöhet is a kérdés, hogyan került a teljes kiőrlésű kenyerek tesztjébe két Graham-liszt felhasználásával készült termék? A Graham-liszt és a teljes kiőrlésű búzaliszt hasonlóak, hiszen a gabonaszem összes alkotórészét tartalmazzák (beleértve a csírát és a korpát is). Lényegi különbség a két termék között, hogy a Graham-liszt szemcsemérete nagyobb. Így adta magát a feladat, hogy a teljes kiőrlésű kenyerek mellett megvizsgáljuk a Graham-liszt felhasználásával készült termékváltozatokat is.
Tudta?
A teljes kiőrlésű kenyér a benne lévő összes lisztre számolva legalább 60% teljes kiőrlésű liszt (búza, rozs vagy tönköly) és legfeljebb 40% egyéb búza-, rozs-, vagy tönkölyőrlemény (jellemzően liszt) felhasználásával, kovászos technológiával vagy kovászt helyettesítő kovászkészítmény felhasználásával, tésztakészítéssel, alakítással, kelesztéssel, sütéssel előállított termék.
A Graham-kenyér pedig, a benne lévő összes lisztre számolva legalább 90 % búza Graham–liszt és legfeljebb 10% egyéb búza- vagy rozsőrlemény (jellemzően liszt) felhasználásával, kovászos technológiával vagy kovászt helyettesítő kovászkészítmény felhasználásával, tésztakészítéssel, alakítással, kelesztéssel, sütéssel előállított termék.
Laboratóriumi vizsgálatok
- Szárazanyagra vonatkoztatott sótartalom NaCl-ban kifejezve,
- savfok,
- tartósítószer-tartalom (szorbinsav, propionsav),
- zsírtartalom,
- rosttartalom,
- tápértékjelölés szerinti sótartalom,
- mikotoxinok [Aflatoxinok, DON (deoxinivalenol), F2-toxin (Zearalenon), Fumonizin (B1+B2), Ochratoxin-A, T-2 toxin],
- akrilamid-tartalom,
- növényvédőszer-maradék (1 bio termék esetében),
- tejfehérje és laktóz tartalom (2 termék esetében).
A gabonafélékről bővebben itt olvashat!
Megnevezések
A Magyar Élelmiszerkönyv előírásait abban az esetben kötelező alkalmazni, ha a benne szereplő megnevezést használják. A termékteszt során azonban nem csupán olyan termékeket vizsgáltunk, amelyeknek a megnevezése a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti, hanem olyanokat is ellenőriztünk, amelyeken nem szerepelt a „kenyér” vagy a „teljes kiőrlésű” felirat, de összetételük hasonló volt.
A hatósági felügyelőink által bekért termékspecifikációk alapján számított értékek szerint a teljes kiőrlésű lisztek aránya a termékekben lévő összes felhasznált liszt tekintetében 60-100% között mozgott.
A teszten találkoztunk „toast szeletek” és „vekni” megnevezésű termékekkel is, amelyek teljes kiőrlésű lisztaránya is megfelelt a Magyar Élelmiszerkönyvnek.
A termékek jelölésén az összetevők között szereplő százalékos értékek nem a benne lévő összes lisztre számított értékek, ugyanis termékek esetében, ahol pl. hőkezelés következtében nedvességet veszít a termék, ott az az előírás, hogy a késztermékben képviselt aránynak megfelelően kell jelölni az egyes kiemelt összetevő mennyiségét.
Például, ha egy termék előállításához felhasznált összes liszt 60 %-a teljes kiőrlésű liszt (ami a teljes kiőrlésű kenyér megnevezés egyik feltétele), akkor a termék jelölésén a teljes kiőrlésű liszt összetevő után kb. 40%-os értéket fogunk látni, ami azt mutatja meg, hogy a késztermék összes összetevőinek hány százaléka a teljes kiőrlésű liszt.
Terméktesztünk további eredményei
1 db Graham-kenyér megnevezésű terméket találtunk a boltokban, ami a benne felhasznált összes lisztre számítva valóban az előírás szerinti 90% Graham-lisztet tartalmazott, és 1 db „Graham toast” megnevezésű terméket, amelynél a „kenyér” szó nem szerepelt a megnevezésben, de ebben is magas volt a Graham-liszt aránya (87,6 %).
Sótartalom és savfok
Minden termék esetében elvégeztük a Magyar Élelmiszerkönyvben szereplő minőségi paraméterek vizsgálatát.
A vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy mindegyik kenyér savfoka megfelelt a Magyar Élelmiszerkönyvi előírásban foglaltaknak, illetve azon termékeké is, amelyek megnevezésében nem szerepelt a „kenyér” megnevezés.
A laboratóriumi vizsgálaton az egyik kenyér szárazanyagra vonatkoztatott sótartalma NaCl-ban kifejezve (2,96%) meghaladta a Magyar Élelmiszerkönyvben megengedett felső határértéket (legfeljebb 2,35%). A jelenlegi sótartalom előírás egy fokozatos, többlépcsős sócsökkentő program eredménye. A minőségi hiba miatt élelmiszer-ellenőrzési bírságot szabtak ki a hatósági felügyelőink.
Tartósítószerek
A kenyerek esetében az adalékanyagokról szóló uniós rendelet szabályozza a felhasználható adalékanyagok fajtáját és mennyiségét. A rendelet szerint a vizsgált kenyereket a „Kenyér és zsemlefélék” élelmiszercsoportba soroljuk, ahol megengedett a szorbinsav – kálium-szorbát és a propionsav – propionátok tartósítószer használata.
3 termék összetevői között nem szerepelt tartósítószer, 15 terméken pedig feltüntették ezt az alkotórészt. Az összes termék esetében elvégeztük a propionsav- és a szorbinsav-tartalom vizsgálatát. A vizsgálati eredmények alapján minden termék megfelelőnek bizonyult. Három termék valóban nem tartalmazott propionsavat és szorbinsavat, a további 15 termék tartósítószer tartalma pedig a rendeletben meghatározott határérték alatti volt.
Tápértékjelölés vizsgálata
Minden terméknél laboratóriumi vizsgálattal ellenőriztük a tápértékjelölésen szereplő zsír-, rost-, és sótartalmat. A tápértékjelölésen nem kötelező feltüntetni a termék rosttartalmát, azonban az energiatartalom számításnál figyelembe kell venni, ezért azon termékek esetében, ahol nem tüntették fel, bekértük 100 gramm termék rostmennyiségét.
Egy termék esetében a mért rost mennyisége az alsó tűréshatár alatt volt, tehát ténylegesen kevesebb rostot tartalmazott a feltüntetettnél. Az érintett termék gyártóját figyelmeztetésben részesítették a szakembereink.
Mikotoxinok
A mikotoxinok egyes penészgombák által termelt erős biológiai hatású anyagok, melyek az élelmiszerekben természetes módon képződő legveszélyesebb méreganyagok közé tartoznak. Mivel a termékek teljes kiőrlésű liszteket tartalmaztak, amiben több a héjrész, így ezeknél a termékeknél még indokoltabb a mikotoxinok vizsgálata, hiszen a héjrész mikotoxinok előfordulása szempontjából kockázatosabb.
Megnyugtató, hogy a mért eredmények alapján mindegyik termék megfelelt a jogszabályban előírtaknak.
Akrilamid
Uniós rendelet határozza meg a kenyér akrilamid-tartalmára vonatkozó referenciaértéket, amely érték nem tekinthető biztonsági küszöbértéknek, nem jogszabályi határérték, de ennek túllépése esetén a gyártóknak helyesbítő intézkedéseket kell tenniük az akrilamidszint csökkentése érdekében (például a sütési hőmérséklet és idő optimalizálásával csökkenteniük kell a hőbevitelt és meg kell hosszabbítaniuk a kelesztési időt; az a cél, hogy a végtermék színe a lehető legvilágosabb legyen).
Jó hír: a vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy minden kenyér akrilamid-tartalma a referenciaszint alatt volt.
Az akrilamidról bővebben itt olvashat!
Növényvédőszer
A „bio” jelöléssel ellátott termék esetében biztonsági paraméterként vizsgáltuk a növényvédőszer-maradékot.
Állítások az élelmiszereken
Ellenőriztük a tejmentességre, tápanyag-összetételre, valamint az egészségre vonatkozó állításokat a termékeken.
Két terméket jelöltek tejmentesnek, melyek laborvizsgálati eredményei megfelelőek voltak, sem laktózt, sem tejfehérjét nem tartalmaztak.
Uniós rendelet szabályozza a tápanyag-összetételre vonatkozó állítások feltüntetését; az állításban szereplő anyagnak jelentős mennyiségben kell jelen lennie az élelmiszerben (mégpedig a termékből ésszerűen várhatóan elfogyasztandó mennyiségben), továbbá a tápértékjelölésben fel kell tüntetni az állításban szereplő anyag mennyiségét. Három terméken jelölték, hogy a termék élelmi rostban gazdag, egy terméken pedig, hogy élelmirost forrás, továbbá két termék jelölésén feltüntették, hogy a termék fehérjeforrás. A mért és a számított értékek alapján megállapítható, hogy e tekintetben mindegyik termék megfelelt a szigorú feltételeknek.
Két terméken szerepelt olyan kijelentés, ami általános, nem részletezett, egészségre vonatkozó állításként értelmezhető („egy jó lépés az egészségért”). Ehhez a szlogenhez azonban nem kapcsolódott az egészségre vonatkozó állítások engedélyezett listáján szereplő egyedi állítás vagy az EFSA által értékelés alatt álló állítás. Továbbá hiányoztak az egyéb kötelező kiegészítő feliratok (például, hogy mennyit kell fogyasztani a termékből, illetve fel kell hívni a fogyasztók figyelmét a kiegyensúlyozott táplálkozás fontosságára). Mindezek miatt az érintett gyártót figyelmeztetésben részesítették hatósági felügyelőink.
Kíváncsi milyen egyéb jelölési hibákkal találkoztunk? Kattintson!
A 18 termékből 11 termék esetében hatósági eljárás indult. A jelölési hibák – többek között a tűréshatár alatt mért rost, a teljes kiőrlésű lisztarány helytelen jelölésével, és a tápértékjelöléssel kapcsolatos hibák – miatt az élelmiszer-vállalkozók figyelmeztetésben részesültek. A minőségi hiba miatt – előírtnál magasabb szárazanyagra vonatkoztatott sótartalom – élelmiszer-ellenőrzési bírságot szabtak ki a hatósági felügyelőink 200.000 Ft értékben. Továbbá a hibák kijavítására vonatkozóan határidőket tartalmazó intézkedési tervet kellett benyújtaniuk az élelmiszer-előállítóknak és forgalmazóknak.
Szupermenta tipp
- A szeletelt és előrecsomagolt kenyerek esetében a penészek könnyebben elszaporodhatnak. A penészesedés a kenyérre jellemző mikrobiológiai romlás, ami ártalmas lehet az egészségre. A folyamat kialakulásának okát döntően meghatározza az alapanyag érzékenysége, a megfelelő hőmérséklet, a nedvességtartalom, és az oxigén jelenléte. Ebben a termékkategóriában tehát nagyon fontos, hogy az előállító üzemben a már teljesen lehűlt kenyeret csomagolják be, elkerülvén a páralecsapódást a csomagoláson. A kenyerek csomagolásához felhasznált csomagolóanyagnak megfelelő tisztaságúnak kell lennie. A becsomagolt kenyeret száraz, hűvös helyen, napfénytől védve kell tárolni, ezzel elkerülve, hogy a csomagolt kenyér befülledjen és emiatt bepenészedjen. Figyeljünk oda az otthoni tárolásra, tartsuk be a jelölésen szereplő – „száraz, hűvös helyen, napfénytől védve tárolandó”- tárolási feltételeket. Megbontás után is tartsuk hűvös helyen, és lehetőleg csak annyit vásároljunk, amennyit 1-2 napon belül elfogyasztunk. Ha penészes ételt/élelmiszert talál a konyhában, ne szagolgassa, mert légzőszervi problémát okozhat, zacskóban lezárva dobja ki. Tisztítsa meg és fertőtlenítse a helyet, ahol a penészes élelmiszert tárolta, ellenőrizze a penészes élelmiszer közelében lévő termékeket, hogy nem fertőződtek-e. Már a vásárláskor érdemes figyelni, a szemmel láthatóan penészes terméket ne vegyük meg és ne fogyasszuk el! Amennyiben Ön penészes, de bontatlan és megfelelő minőség-megőrzési idejű terméket vásárol, bejelentésével segítheti munkánkat. A bejelentést megteheti Nébih zöld számán: 06-80-263-244, vagy írásban az ugyfelszolgalat@nebih.gov.hu e mail címen továbbá a Nébih Navigátoron keresztül is.
- Mivel a kenyér egy olyan termékkategória, amin belül valóban széles választék tárul a vásárlók elé, érdemes a saját igényeinket és szükségleteinket átgondolva, a kínálatot felmérve, körültekintően kiválasztani a számunkra leginkább megfelelőt. 15 kategórián belül a termékek többféle lisztből és lisztkeverékekből készülhetnek. Mivel a pontos információkról minden esetben a termékek jelölésén tájékozódhatunk, lényeges, hogy a jelölések tartalma megfeleljen a jogszabályban előírtaknak. Ezt kívánjuk elősegíteni a Nébih rendszeres ellenőrzései révén.
Kíváncsi, mely termékek kerültek fel a dobogóra? Kattintson!
Kapcsolódó tartalmaink
ÖSSZESÍTETT EREDMÉNYEK
A részletes eredményeket
bemutató táblázatot
itt letöltheti!
KEDVELTSÉGI VIZSGÁLAT
Itt megtudhatja, milyen
szempontok szerint pontozták
a termékeket.