A Nébih Szupermenta termékteszt programjában magpapírokon végeztünk kísérletet. Először laboratóriumban vetettük össze a csírázóképességüket, majd szabadföldbe vetve felneveltük őket. Lássuk az eredményeket!
Legújabb kísérletünk során üres, nyomtatás nélküli magpapírokat és nyomtatott termékeket teszteltünk. A kísérletünk célja az volt, hogy ellenőrizzük, valóban kihajtanak-e az elvetett magpapírok.
Mi az a magpapír?
Röviden: újrahasznosított papír, ami általában virágmagot tartalmaz. Hogyha a papírt elvetjük, a mag kicsírázik és növény fejlődik ki, míg a papír komposztálódik. A magpapír elsősorban egy olyan kreatív termék, amit jellemzően valamilyen promóciós céllal vagy egyedi ajándékként használnak.
Csírázás és nyomtatás – van összefüggés?
Több magpapír forgalmazással foglalkozó oldalon olvasható, hogy nem javasolt lézernyomtatót használni a nyomtatáshoz, mivel a magas hő ronthatja a magok csírázóképességét. Magpapír nyomtatására tehát nem mindegy, hogy milyen nyomtatót használunk. Ez biztosan így van? Kísérletünkben ezt is teszteltük laboratóriumban és szabadföldi vetéssel egyaránt.
Kétféle magpapírt teszteltünk. Az egyiket pedig két különböző nyomtatóval is próbára tettük.
- üres, nyomtatás nélküli magpapír
a.) tintasugaras nyomtatóval nyomtatott magpapír
b.) lézernyomtatóval nyomtatott magpapír - gyárilag nyomtatott magpapír
Csírázóképesség a laborban
A négy eltérő kezelésű magpapíron azt vizsgáltuk, hogy 3 hét alatt kifejlődtek-e a csíranövények. Mivel nem tudható, hogy eredetileg hány mag volt a papírban, ezért azt lehetett megállapítani, hogy mennyi csíranövény kelt ki. Lássuk a tapasztalatokat!
A nyomtatás nélküli terméknél volt a legmagasabb a kikelt, ép csíranövények száma.
A tintasugaras nyomtatású és a gyárilag nyomtatott papírok esetében valamelyest csökkent ez a szám. A lézernyomtató esetében viszont drasztikus visszaesés tapasztalható, majdnem
50%-kal kevesebb csíranövény fejlődött ki. Ez alapján elmondható, hogy helytálló a gyártói, forgalmazói ajánlás: a lézernyomtató negatív hatással van a magpapírok csírázására.
| Magpapír és nyomtatás típusa | Kikelt, ép csíranövények száma* |
| Üres, nyomtatás nélküli magpapír | 316 |
| Tintasugaras nyomtatóval nyomtatott magpapír | 276 |
| Lézernyomtatóval nyomtatott magpapír | 154 |
| Gyárilag nyomtatott magpapír | 262 |
*21 nap csíráztatás szűrőpapír tekercsben, 20-30°C-on, napi 8 óra megvilágítással, 70% páratartalomban
Növényhatározók
Sem az általunk felmért online rendelési felületeken, sem a tesztelt magpapírok csomagolásán nem szerepelt arra vonatkozó információ, hogy mely növény(ek) magját tartalmazza a karton boríték. A Nébih szakemberei mégis meg tudják ezt állapítani a magok és a kifejlődött növények alapján.
Laborban azonosított növényfajok magjai, melyek nem fedik le a magpapírokban található összes magfajtát:
- bojtocska (Ageratum houstonianum)
- hibrid petúnia (Petunia X atkinsiana)
- nyári viola (Matthiola incana)
- oroszlánszáj (Antirrhinum majus)
- réti margitvirág (Leucanthemum vulgare)
- rókafarkú amaránt (Amaranthus caudatus)
Szabadföldben a fajtakísérleti állomáson
A Nébih Tordasi Növényfajta Kísérleti Állomásán szakembereink mind a négy eltérő kezelésű magpapírt elvetették szabadföldbe. Mindegyik tesztalanyból skarlát piros virágú zsálya növény (Salvia coccinea) fejlődött.
A lézernyomtatóval nyomtatott magpapírból csupán egy növény hajtott ki, amely hamarosan el is pusztult, míg a másik három típusból 2-2 növény lett. A kifejlődött zsályák 50-60 centiméteres teljes fejlettséget értek el és a májusi vetéstől az őszi fagyokig folyamatosan virágoztak.
A magpapírok hajtatási kísérlete szabadföldben
A vetést megelőzte egy magágy előkészítés, amit a magpapír vetés mellett elhelyezkedő padlizsán DUS kísérlet talajával egy menetben forgó boronával végeztek a szakemberek. Így elértek egy apró morzsás talajszerkezetet, ahova kézzel könnyedén el tudták vetni a magpapírokat. A magpapírok egymás felett egy ismétlésbe kerültek parcellánkénti jelöléssel. Földbe vetést követően szórófejes beöntözést végeztek, hogy egységes nedves talajt kapjanak. Ezt követően szalag csepegtető rendszert telepítettek a magpapírokra és a többi hajtatási kísérlettel egy menetben csepegtettek naponta.
A változó faktor
Hogyan lehetséges, hogy a magpapírból más növény fejlődött ki szabadföldben, mint amilyen növényfajokat beazonosítottak a magok alapján a laborban? A tapasztalat arra utal, és ezt érdemes szem előtt tartani, hogy ezekben a magpapírokban akár 10-15 féle növényfaj magja is megtalálható papíronként eltérő mennyiségben és faj tekintetében változó arányban. Ezen felül az ültetőközeg típusa, legyen szó szabadföldről vagy éppen balkonládáról, valamint a vetés körülményei is befolyásolhatják, hogy milyen fajok fejlődnek ki a magpapírokból. Egy magpapír tehát önmagában is magában hordozza a meglepetés erejét.