A Nébih szakemberei számos laboratóriumi vizsgálatot végeztek a konzerv csemegekukoricákon. Az egyik legfontosabb kérdés az volt, tartalmaznak-e genetikailag módosított szervezetet (GMO-t). Lássuk a vizsgálat részleteit!
A GMO-ról
Az Európai Unióban szigorú GMO (géntechnológiával módosított organizmus/szervezet) szabályozás van érvényben, amelynek kereteit az Európai Parlament és a Tanács 2001/18/EK irányelve határozza meg. Az irányelv átvételével készült, a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény szerint az EU területén csak engedéllyel rendelkező GMO-k hozhatók forgalomba. Minden olyan terméket kötelező jelölni, amelyben GMO van vagy GMO-k kombinációját tartalmazza. Az 1829/2003/EK rendelet kimondja, hogy ha egy élelmiszer 0,9% vagy annál nagyobb arányban tartalmaz GMO-t, akkor azt GMO-t tartalmazóként kell megjelölni. Tehát nem kell jelölni azokat a növényi eredetű élelmiszereket GMO-sként, amelyek legfeljebb 0,9%-ban tartalmaznak GMO-t, de csak abban az esetben ha „véletlenül” vagy „technikailag elkerülhetetlenül” van jelen.
A GMO-vizsgálatok célja annak megállapítása, hogy egy növényi eredetű minta (pl. vetőmag, élelmiszer vagy takarmány) tartalmaz-e genetikailag módosított szervezetet, és ha igen, milyen mennyiségben.
A csemegekukoricák esetében a vizsgálatokat a Nébih Élelmiszerlánc-biztonsági Laboratórium Igazgatóság Mikrobiológiai Nemzeti Referencia Laboratóriuma akkreditált módszerekkel végezte. A minták elemzése az Európai Unióban és világszerte széles körben alkalmazott real-time PCR módszerrel történt, amely lehetővé teszi a génmódosított DNS-szakaszok valós idejű, rendkívül érzékeny kimutatását és mennyiségi meghatározását – akár nagyon kis mennyiségben is.
A vizsgálat menete:
-
Homogenizálás
A laboratóriumba érkező mintát először egyneműsítjük annak biztosítása érdekében, hogy a vizsgálati minta reprezentálja a teljes mintát.
-
DNS-kivonás
A vizsgálati mintából kivonjuk az örökítőanyagot (DNS-t). Ez a DNS tartalmazhatja az esetlegesen beépített idegen géneket, valamint a működésükhöz szükséges szabályozó szekvenciákat.
-
Szűrő (screening) real-time PCR-vizsgálat
A kivont DNS-t real-time PCR (polimeráz láncreakció) módszerrel vizsgáljuk. A real-time PCR képes meghatározott, ismert DNS-szakaszokat felszaporítani, így nagyon kis mennyiségű GMO-szekvencia is kimutatható. A vizsgálatok során általános GMO-szekvenciákat keresünk, amelyek a génmódosított szervezetekben előfordulhatnak. Ezek a szakaszok lehetnek például rovarrezisztenciát vagy gyomirtó szerekkel szembeni ellenállóságot biztosító gének, illetve a működésükhöz szükséges szabályozó elemek (pl. a gén működését indító promóter és lezáró terminátor szakasz). Emellett a vizsgálat kiterjed olyan GMO fajtákra is, amelyek nem tartalmazzák az általánosan használt GMO-szekvenciákat. Ha a vizsgálat nem mutat ki idegen DNS-szekvenciákat, a minta nem tartalmaz GMO-t, és a vizsgálatot negatív eredménnyel zárjuk.
-
Event-specifikus (eseményspecifikus) kimutatás – azonosítás
Amennyiben a szűrővizsgálatok során idegen szekvenciák jelenléte igazolható, a további vizsgálatok során a növényi DNS és a beépült idegen DNS kapcsolódási régióit elemezzük. Ezek a szakaszok minden GMO-esemény esetében egyediek, így ennek alapján azonosítható a GMO fajtája (pl. Roundup Ready szója, MON810 kukorica). Ezt nevezzük eseményspecifikus kimutatásnak.
-
Mennyiségi meghatározás
Ha a minta GMO-t tartalmaz, kvantitatív real-time PCR-rel határozzuk meg, hogy a GMO-tartalom meghaladja-e a 0,9%-os jelölési határértéket.
A Szupermenta termékteszt során vizsgált kukoricakonzervek nem tartalmaztak GMO-t. A mintákban nem mutattunk ki idegen géneket vagy DNS-szekvenciákat, ezért a vizsgálatot a 3. pontban leírtaknak megfelelően negatív eredménnyel zártuk.