Amikor élelmiszert vásárolunk, elsősorban arra vagyunk kíváncsiak, mi van a csomagolásban. Ugyanakkor az sem mindegy, hogy az élelmiszer mivel érintkezik. A csomagolás, a tárolóedény, a fedél egyaránt hatással lehet a termék biztonságára és minőségére. Ez különösen fontos az olyan élelmiszereknél, amelyek hosszabb ideig érintkeznek a csomagolással – például a csalamádék esetében.
Mi kerülhet a csomagolásból az élelmiszerbe?
Az élelmiszerrel érintkező anyagokból bizonyos összetevők bekerülhetnek az élelmiszerbe. Ezt a folyamatot kioldódásnak, vagyis migrációnak nevezzük.
A csomagolóanyagokat ezért úgy kell előállítani és felhasználni, hogy rendeltetésszerű vagy előrelátható használatuk során ne kerüljenek az élelmiszerbe olyan mennyiségben anyagok, amelyek veszélyeztethetik az egészséget, kedvezőtlenül változtatják meg az élelmiszer összetételét, vagy hátrányosan befolyásolják annak ízét, szagát és egyéb érzékszervi tulajdonságait.
Egy csomagolóanyagról önmagában nem lehet kijelenteni, hogy minden körülmények között alkalmas élelmiszer tárolásra. Előfordulhat például, hogy egy műanyag edény bizonyos élelmiszerek rövid idejű tárolására megfelelő, ám hosszú ideig savas élelmiszerrel érintkezve azonban már más követelményeknek kell megfelelnie.
A savas közeg a csomagolóanyag kiválasztásánál is számít
A csalamádék jellemzően savas élelmiszerek, ráadásul a termékek gyakran hosszabb időn keresztül érintkeznek a csomagolásukkal. Fontos, hogy a műanyag zacskó vagy doboz alkalmas legyen ilyen körülmények közötti használatra.
Vagyis önmagában nem elég, hogy egy csomagolóanyag alkalmas élelmiszerrel való érintkezésre. Azt is tudni kell, hogy milyen élelmiszerhez, milyen időtartamra és milyen hőmérsékleten használható.
De honnan lehet ezt tudni?
Az élelmiszerrel érintkező anyagok és tárgyak megfelelőségét az ellátási láncban megfelelőségi nyilatkozat igazolja. A dokumentumból többek között az is kiderül, hogy az adott anyag milyen élelmiszerekkel és milyen körülmények között használható. Tartalmaznia kell az érintkezés időtartamára és hőmérsékletére, valamint az esetleges korlátozásokra vonatkozó információkat is.
A Nébih erre is figyelt a csalamádék tesztjénél
A Szupermenta terméktesztje során a Nébih áttekintette a műanyag zacskóba vagy dobozba csomagolt csalamádék csomagolóanyagaihoz tartozó megfelelőségi nyilatkozatokat. Emellett felhívta az előállítók figyelmét a megfelelő dokumentáció fontosságára, valamint a vonatkozó jogszabályok változásaira.
A lényeg az, hogy a csomagolóanyag megfelelőségét nem önmagában, hanem a tényleges felhasználás figyelembevételével kell igazolni. A csalamádé esetében ez azt jelenti, hogy a dokumentációnak a savas élelmiszerrel való tartós érintkezésre is ki kell terjednie.
Változtak a szabályok
2025-ben módosították az élelmiszerrel érintkező műanyagokra vonatkozó uniós előírásokat. A változások többek között a megfelelőségi nyilatkozatok tartalmát és az információátadási követelményeket is érintették.
Az új szabályok 2026. szeptember 16-tól alkalmazandók az ezt követően első alkalommal forgalomba hozott, érintett műanyag anyagokra és tárgyakra.
A változások miatt az élelmiszer-előállítóknak érdemes egyeztetniük csomagolóanyag-beszállítóikkal, és ellenőrizniük, hogy a rendelkezésükre álló megfelelőségi nyilatkozatok tartalma összhangban van-e a hatályos előírásokkal és a tényleges felhasználással.
Nem csak az élelmiszer számít
Egy élelmiszer biztonságához tehát nemcsak a megfelelő alapanyagok és az előállítás körülményei járulnak hozzá. Az sem mellékes, hogy az élelmiszer mivel érintkezik a gyártás, a tárolás és a forgalmazás során.
A megfelelő csomagolóanyag kiválasztása és annak dokumentált megfelelősége az élelmiszerlánc valamennyi érintett szereplőjének felelőssége. Ez különösen lényeges olyan termékeknél, mint a csalamádé, ahol a savas termék hosszabb időn keresztül érintkezhet a csomagolással. A megfelelő csomagolás így nem pusztán praktikus kérdés, hanem az élelmiszerbiztonság része is.