Lágy és omlós camembert, vagy füstös ízű parenyica?

Egyik legnépszerűbb ételünk a sajt, melyre bátran mondhatjuk, hogy a történelem során mindennapjaink részévé vált. Szendvicsekhez, pizzákhoz, tésztákhoz és húsételekhez egyaránt kiváló hozzávaló, amely még ízletesebbé varázsolja az ételeket, de egy jó vörösbor mellé is remek kísérő lehet. Ki ne kóstolna meg egy omlós, olvadozó sajttal meghintett spagettit, vagy akár omlettet? Az ínycsiklandozó sajtfajták ismertetése előtt fontos tisztáznunk, hogy mit is értünk a sajt fogalma alatt. Ez összefoglaló név, amely a világon mindenütt azt az élelmiszert jelöli, amelyet tejből fermentálással, alvasztással, a savó eltávolításával széles alak- és íz változatban állítanak elő. Számos szempont alapján csoportosíthatóak, ezúttal az oltós alvasztású sajtok állományuk szerinti csoportjait ismertetjük.

Kemény sajtok

Szilárd, kemény sajttészta, általában nagy méret és tömeg, szabályos alak, hosszú, több hónapos érési idő jellemzi őket. Ilyen sajt például az ementáli, a parmezán, a cheddar sajt is. A kemény sajtokon belül megkülönböztetünk reszelni való sajtokat, erjedési lyukas sajtokat és cheddarozással gyártott sajtokat.

Félkemény sajtok

A félkemény sajtok jellemzője a jól vágható állomány, a közepes méret és tömeg, valamint a szabályos alak és a többhetes érési idő. Többek között a magyarok legkedveltebb sajtja, a trappista is ebbe a kategóriába tartozik, miként a holland gouda és az edami sajt is. A félkemény sajtok alcsoportjába sorolhatjuk az erjedési lyukas sajtokat, a röglyukas sajtokat, a zöld nemespenésszel érő sajtokat, valamint a hevített-gyúrt sajtokat, például a népszerű parenyicát.

Lágy sajtok

A könnyen vághatótól a kenhetőig terjedő állomány, a kis méret és tömeg, valamint a rövid érési idő jellemzi őket. Az egyik legismertebb fajtája a camembert. E kategórián belül belsőérésű lágy sajtokat (például márványsajt), vagy sólében érlelt sajtokat (például a fetasajt), továbbá fehér nemespenésszel érő sajttípusokat és rúzsflórával érő sajtokat különböztethetünk meg.

Forrás: Dr Szakály Sándor (szerk.): Tejgazdaságtan, Dinasztia Kiadó, Budapest, 2001

Tartsatok továbbra is a Szupermentával!

Trappista sajt terméktesztünk eredményeiről itt olvashattok!