A pezsgő az egyik legkedveltebb ünnepi ital. Legyen szó édes, száraz, fehér vagy vörös pezsgőről, mindenki találhat számára kedveset. Arról talán kevesebben tudnak, hogy létezik biopezsgő is. Cikkünkben annak jártunk utána, hogy milyen feltételei vannak a biopezsgő előállításának.
A bioélelmiszerek előállításának követelményeit több hazai és EU-s jogszabály határozza meg. Szigorú előírásoknak kell megfelelni ahhoz, hogy a „bio” jelző feltüntetésre kerülhessen a terméken.
Ökológiai gazdálkodás
Csak abban az esetben használható a „bio” jelölés, ha a termék tanúsított ökológiai gazdálkodásból származik. Az ökológiai gazdálkodás olyan mezőgazdasági termelés, amely során a helyi erőforrásokat és a természetes folyamatokat részesítik előnyben. Lényegét tekintve elmondható, hogy környezeti, szociális és gazdasági szempontból egyaránt fenntartható, egészséges termékeket, élelmiszereket állítanak elő, óvják a talaj termékenységét, nem alkalmaznak szintetikus trágyákat és növényvédő szereket.
Fajtahasználat, termesztési szempontok
Kiemelten fontos a megfelelő fajtahasználat kiválasztása, hiszen nem mindegy, hogy a növénynek milyen a betegségekkel szembeni ellenálló képessége. Körültekintően kell megválasztani a termőhelyet, az ültetvény pozícióját, égtáji kitettségét, tengerszint feletti magasságát. Elengedhetetlen a különböző agro- és fitotechnikai beavatkozások időben való elvégzése (pl. metszés, talajmunkák) és a növényvédelmi technológiák helyes megválasztása is.
Előállítás
Szigorú, fenntartható elveket szükséges követni a szőlőtermesztés és a borkészítés során, mivel a biopezsgő készítésének feltétele a jó minőségű alapbor megléte, mely egészséges, hibátlan illattal és ízzel rendelkezik, valamint világos színű. Leggyakrabban a hagyományos módszert alkalmazzák a biopezsgők készítése során, vagyis az alapbor második erjesztése közvetlenül a palackban történik. Amennyiben az előírásoknak megfelelő, környezetbarát módon termesztett szőlőből készül egy pezsgő, az megkaphatja a biopezsgő elnevezést.
Források: Magyar Biokultúra Szövetség; Nemzeti Agrárgazdasági Kamara; Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/848 (V. 14.) rendelete (2018. május 30.); 34/2013. (V. 14.) VM rendelet