Miért jó, ha sütőtök kerül az asztalunkra?
A sütőtök az őszi-téli időszak ezerarcú zöldségféléje: édeskés, pikáns íze miatt készülhet belőle leves, vagy éppen köret, de ehetjük klasszikus sült tökként. Az édesszájúaknak pedig süthetünk belőle süteményt, vagy kipróbálhatjuk kávéitalok ízesítőjeként is. Azonban nem csak a változatosság miatt érdemes beiktatni étrendünkbe!
A szezonális zöldségfélék mindig is fontos részét fogják képezni a táplálkozásunknak, hiszen frissek, finomak és magas vitamin- valamint ásványi anyag tartalommal rendelkeznek. A sütőtök is ilyen, ráadásul kedvező ára és a hosszú eltarthatósága miatt jó segítséget jelent a téli, általában vitaminban szegényebb étrendünk színesebbé, táplálóbbá formálásához. Sőt, hangulatunkat is feldobhatja egy-egy finom, sűrű és zamatos sütőtök-krémleves vagy illatosra sült sütőtök-szelet közös elfogyasztása, miközben kint sötét és hideg van.
A sütőtök közeli rokonságban áll a cukkínivel, a patisszonnal, a főzőtökkel a kabakos zöldségfélék családjában. Mint a legtöbb zöldségnek, ennek is nagy része víz: fajtától függően 80-85 százaléka. A maradékon osztoznak a rostok, a szénhidrátok, a vitaminok és az ásványi anyagok. Rosttartalma szintén erősen függ a típusától, átlagosan 0,7 és 2,5 gramm között mozog 10 dkg nyers tökben. Szénhidráttartalma jelentős, a hazai adatok szerint akár 6-16 százalék is lehet, ezen belül a cukortartalom 4-8 százalék között mozog – ez utóbbi adja édes ízét. Energiatartalma ennek ellenére alacsony, tíz dekányi sütőtök körülbelül 80 kcal-t jelent. Találunk benne még 15-30 mg C-vitamint és általában 4-10 mg béta-karotint is. Az ásványi anyagok közül említésre méltó benne a kálium, a kalcium és a szelén, valamint kevéske mangánt és cinket is tartalmaz még.
A sütőtök igazi „ereje” a színét adó béta-karotinban rejlik. Mi is ez, és milyen szerepe lehet a szervezetünkben? Erről kérdeztük Antal Emese dietetikust, szociológust, a TÉT Platform szakmai vezetőjét. „A béta-karotin egy növényi színanyag, amely narancssárga színt ad a terménynek. A sütőtökön kívül megtalálható még a sárgarépában, az őszi- és a sárgabarackban, de még a sárgadinnyében is. Két szempontból is nagyon hasznos számunkra: egyrészt az A-vitamin előanyaga, a szervezetünk igény szerint képes belőle aktív vitamint szintetizálni, amely a látás folyamatában és a bőr egészségének fenntartásában nagyon fontos. Másrészt pedig hatékony antioxidáns, azaz képes közömbösíteni a szabad gyökök káros hatásait. Ez utóbbiak az anyagcsere melléktermékeként folyamatosan képződnek a szervezetünkben, de szintjüket a környezeti tényezők, a minket érő fizikai és lelki stressz megnövelheti. A szabad gyökök csökkentik az immunrendszer hatékonyságát, roncsolják a kötőszöveteket – ez utóbbi az öregedés látható jelének, a ráncosodásnak az oka – és számos, még nem kellően ismert folyamatban is részt vesznek. Az antioxidánsok, így a sütőtökben lévő béta-karotin is képesek megkötni, közömbösíteni ezeket a szabad gyököket, így többek között a rendszeres zöldség-gyümölcsfogyasztással sokat tehetünk egészségünk megtartásáért, visszanyeréséért” – mondja a szakértő.
Antal Emese egy tippet is ad, hogyan készítsük el a sütőtököt, ha maximálisan szeretnénk kihasználni a béta-karotin segítségét: „A növényi színanyagok a zsírokban, olajokban oldódnak a legjobban. Így akkor tudnak a leghatékonyabban felszívódni a szervezetünkben, ha az ilyen ételek készítéséhez némi zsiradékot is felhasználunk.”
Végül pedig a sütőtök egy kevéssé ismert tulajdonságát is bemutatja nekünk: „A sütőtökben jelentős mennyiségben találunk egy másik, biológiailag aktív anyagot is, amelyet fitoszterolnak nevezünk. Ha rendszeresen fogyasztunk nagy fitoszterol-tartalmú zöldségeket, élelmiszereket, akkor ez a vegyület – ami tulajdonképpen a vérünkben megtalálható koleszterin növényi megfelelője – segíthet normalizálni a koleszterinszintünket” – zárja mondatait a dietetikus.