Valószínűleg sokakban fel sem merül, hogy a virsli glutént vagy laktózt tartalmazhat. Talán csak akkor, amikor a termék csomagolásán feltűnik a „gluténmentes” felirat. De hogyan kerülhet glutén vagy éppen laktóz a virslibe? A „különleges tulajdonságok” jelölésének szabályozása mellett erre is kerestük a választ.
Az élelmiszerek jelölésében alapvető szabály, hogy nem tévesztheti meg a fogyasztót annak sugallatával, hogy az az élelmiszer valamilyen különleges tulajdonsággal rendelkezik, holott valójában „minden hasonló élelmiszer” rendelkezik ilyen jellemzőkkel. Ezeket a tulajdonságokat pedig hangsúlyozni sem lehet a termék csomagolásán.
Sertésvirsli terméktesztünk során mégis több esetben találkoztunk a „gluténmentes”, „laktózmentes” és „szójamentes” feliratokkal. Hogy is lehet ez?
Ez is érdekelheti
„Gluténmentes”
Azokon az élelmiszereken is feltüntethető a „gluténmentes” felirat, amelyek nem különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerek, amennyiben a végső fogyasztó számára értékesített élelmiszerben a gluténtartalom nem haladja meg a 20 mg/kg-ot.
„Laktózmentes”
Magyarországon a laktózmentességre vonatkozó állítás feltüntetési feltételére speciális szabályozás nincs érvényben, azonban általánosan elfogadott, hogy egy termék akkor laktózmentes, ha 0,1 g/100 g (vagy 100 ml) laktózt tartalmaz.
Hogyan kerülhet a virslibe laktóz vagy glutén?
A virsli esetében a gluténtartalmú összetevő (pl. búzarost) és a laktóztartalmú (pl. tejpor) összetevő használata sem tiltott, sőt általánosan használt. A búzarostok ugyanis megkötik a vizet, így szilárdabb, kocsonyásabb, roppanósabb lesz a virsli állaga. Tejszármazékokat pedig a termék íze, ízének lágyítása miatt használnak. Továbbá ezek is rendelkeznek egyfajta állományjavító tulajdonsággal.
„Szójamentes”
A szójatartalmú összetevő használata is engedélyezett, így a termék szójamentessége szintén kiemelhető.