A C-vitamin a legismertebb vitaminunk, amiről széles körben ismert, hogy felfedezése a magyar tudósnak, Szent-Györgyi Albertnek köszönhető. Történetét megismerheti cikkünkből.
Kitartó kutatási és kísérleti munkájának eredményeként 1932 őszére Szent-Györgyi Albertnek sikerült megállapítania, hogy a hexuronsav nem más, mint C-vitamin. A kísérleti anyaga azonban elfogyott, ezért a folytatáshoz egy olyan növényi forrást kellett találnia, amely nagyobb mennyiségben, jól kivonható formában tartalmazza a vitamint. Szent-Györgyi Albert több növénnyel is kísérletezett, mígnem eljutott a paprikáig. A vizsgálat eredményeként a tudós rájött, hogy a magyar paprika a C-vitamin kincsesbányája.
Tudta?
Szent-Györgyi Albert felesége adta a tudósnak vacsorára a paprikát. Szent-Györgyi nem akarta megenni, ezért megvizsgálta a laborban. Ekkor jött rá, hogy milyen értékes a kutatásában a szegedi paprika. (Forrás: Moss, Ralph W.: Szent-Györgyi Albert, Typotex, Budapest, 2003., 108.)
Ezt követően megkezdődött a paprika nagyüzemi feldolgozása, még paprikacentrifugát is terveztek erre a célra. 5 mázsa paprikából 1 fontnyi aszkorbinsavat nyertek ki, amit Szent-Györgyi elküldött a kutatótársainak. Norman Haworth a kapott mintából megállapította annak képletét: C6H8O6.
A felfedezett anyagot Szent-Györgyi és Haworth közösen nevezte el aszkorbinsavnak. Az elnevezés érdekességét az adja, hogy utal a hatására. A név ugyanis három tagból tevődik össze: az „-in” azt mutatja meg, hogy egy vegyületről van szó, a „szkorb” középső szórész a skorbut latin nevére utal, a szókezdő „a-” pedig azt mutatja meg, hogy az anyag a skorbut ellen hatásos.
Szent-Györgyi Albert a témakörben folytatott kutatásaiért 1937-ben élettani-orvosi Nobel-díjat kapott.
Forrás: Tasiné Csúcs Ildikó Mária: Szent-Györgyi Albert politikai és közéleti tevékenysége Magyarországon, Eger, 2019.; www.edu.ek.szte.hu; Magyar etimológiai szótár