A mai modern berendezésekkel könnyen lehet áttetszően tiszta búzasört főzni. A legkedveltebb búzasörök mégis a hagyományosan opálos színű italok. A színük miatt hívják ezeket a söröket fehér söröknek. Pedig vannak egészen különleges, sötétbarna színű búzasörök is.
A belgák a búzasört többnyire egy rész nyers búzából és egy rész árpamalátából főzik. Az ital a búzától lesz zavaros, opálosan fehér színű. Ezt a sört a flamand területeken „wit”-nek hívják, de a belgák használják a búzasörre a francia „blanche”, azaz fehér szót is.
Németországban a legtöbb búzasört „Weissbier”-nek és „Weizenbier”-nek nevezik. Az első elnevezés a közhiedelemmel ellentétben nem feltétlenül a sör fehér színére utal, mint a belgáknál. A nevek inkább a földrajzi megkülönböztetést könnyítik meg. Bajorország déli területein, az Alpok és a Duna között használják a fehérsör szót. Itt még a barna színű búzasört is „schwarzes Weissbier”-nek, azaz fekete fehérsörnek hívják. A friss, gyümölcsös ízű italoktól teljesen különböző, mint egyetlen fanyar ízű búzasört, a „berliner Weissbier”-t Berlinben főzik. A nem túl népszerű és ezért egyre kevesebb helyen kapható berlinert tekintik a németek az igazi fehér sörnek.
Nem minden fehér, ami búza
A Dunától északra, a történelmi frank területeken és Németország többi részén a „Weizenbier” kifejezést használják a búzasörre. A „Weizen” szó búzát jelent és a belőle főzött sör lehet szűrt vagy élesztős, szűretlen.
A szűrt búzasör a „Kristallweizen”. Egyes sörivók szerint a szűrt búzasörben jobban ki lehet érezni a finom, gyümölcsös ízeket, mert nem fedi el az aromákat az üledék és a visszamaradt élesztő. Ezt persze a bajorok sohasem ismernék el. Az opálos, üledékes búzasör a „Hefeweizen”, ami a „Hefe”, azaz élesztő szóról kapta a nevét.
A legtöbben a búzasört friss, világos színű, nyári italként ismerik, de vannak sötétebb árnyalatú, vagy egészen barna búzasörök is. Ezek a barna malátától kapják a színüket. A „Dunkelweizen” és a „Weizenbock” sörökben érezhető tejkaramellás íz a barna malátából származik. Ez utóbbi bak sörnek az alkohol tartalma is magasabb, 6,5- 8,5 százalék között van.
Ez is érdekelheti
Kövön sütött sör
Több évszázados főzési eljárásról kapta nevét a „Steinweizen” sör. Amíg nem voltak rézüstök, addig hatalmas fakádakban főzték a mesterek a búzasört. A fakádaknak nem volt tanácsos alágyújtani, de a sörlét fel kellett valahogy forralni. Ezt úgy oldották meg, hogy köveket (Steine) forrósítottak fel és ezeket tették a kádakba. Ezt az eljárást 1982-ben még felélesztette egy coburgi sörfőzde, de a cég azóta már nem gyárt sört.
Ma talán egyedül az USA Tennessee államában lévő Bosco-i Étterem és Serfőzde főz kövekkel búzasört. A főzőmester fatüzelésű kemencében, 370°C-ra forrósítja fel a rózsaszínű coloradói gránit tömböket. Amikor a vörösen izzó köveket beleteszik a sörlébe, az abban lévő cukrok azonnal karamellizálódnak. Ettől lesz különleges íze a Bosco-i Híres Lángoló Kő sörnek.
Forrás: Pogátsnik Olivér: A búzasör és készítésének alapjai, Söripar 1996/4. szám, Michael Jackson: Sör, M-ÉRTÉK Kiadó 2008., boscosbeer.com