Korábbi cikkünkben Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője mondta el, hogy a karamellás ízen kívül, a tápértéket tekintve gyakorlatilag nem különbözik egymástól a cukornádból készített barna színű és a cukorrépából előállított fehér színű kristálycukor. Most a Szupermenta annak járt utána, hogy milyen terhelést jelent a környezet számára a cukor előállítása.
Az infografikán azt mutatjuk be, hogy a nádcukor előállítása mekkora terhet jelent a környezetre a répacukorhoz képest. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a megdöbbentő különbségek ellenére, a nádcukor előállítása egészen a közelmúltig így is olcsóbb volt, mint a répacukoré. A hazai üzletekben mégis többszörös az árkülönbség a nádcukor javára. Pedig a nádcukor hatalmas utat tesz meg a termőföldtől az asztalig. A környezettudatos fogyasztónak azonban érdemes elgondolkodni azon is, hogy a nádcukor 130-szor annyi vizet igényel, mint a répacukor. Vagy azon, hogy majdnem 39-szer annyi szénmonoxid termelődik a trópusi cukor szállítása közben, mint a répacukor szállításánál.
Ez is érdekelheti
Egyes internetes oldalak és cukorforgalmazó vállalkozások az egészséges életmód részeként próbálják eladni a messziről érkezett nádcukrot. Gyakran hivatkoznak arra, hogy a nádcukor sokkal több vitamint tartalmaz, mint a finomított, fehér színű, répa kristálycukor. Nos, ez egyáltalán nem igaz. A szakirodalmi adatok szerint egyik cukorféle sem tartalmaz A-, D- és C-vitamint.
