Az állati fehérjeporok jelölési hibái

A jelölések ellenőrzéséhez a hazai gyártású termékek esetében bekértük a termékek gyártmánylapját. A nem hazai gyártású termékeknél a felelős élelmiszer-vállalkozástól beszerzett termékspecifikáció alapján vizsgálódtunk, ezenfelül ellenőriztük az összetevőkre vonatkozó specifikációkat is.  Ezt követően – a vonatkozó jogszabályokat figyelembe véve – megnéztük, hogy a termékek jelölése megfelel-e az előírásoknak, például az uniós jelölési rendelet elvárásainak.

Magyar nyelvű jelölés hiánya

Három termék csomagolásán egyáltalán nem tüntettek fel magyar nyelvű jelölést, egy termékre részleges magyar nyelvű kiegészítő címkét ragasztottak fel, további egy fehérjepor esetében pedig a dobozban mellékelt címke tartalmazta a magyar nyelvű jelölési információkat.

Termék nem megfelelő kategorizálása

A fehérjeporokat jellemzően hagyományos élelmiszerként forgalmazzák, nem étrend-kiegészítőként. A sportolóknak szánt élelmiszerekről a Bizottság készített egy jelentést.

Összesen három terméken szerepelt arra vonatkozó utalás, hogy a termék étrend-kiegészítő, azonban ezeket is hagyományos élelmiszerként árusították, miközben étrend-kiegészítőként már az NNGYK (egykori OGYÉI) felé is fennállna egy bejelentési kötelezettség.

Egy fehérjeporral kapcsolatban a weboldalon feltüntették, hogy étrend-kiegészítő, azonban a termék jelölésén nem szerepel ilyen felirat.

A termék megnevezésével kapcsolatos problémák

Egy termék jelölésén szereplő megnevezés nem egyezett a dokumentációban szereplő megnevezéssel és az abban feltüntetett fehérjetartalom-értékkel: utóbbit a laboratóriumi vizsgálat eredménye is alátámasztotta. A termék a jelölésén szereplő megnevezés és a tápértéktáblázat szerint 88%-os fehérjetartalommal rendelkezik, ugyanakkor a dokumentációk alapján ennél kisebb mennyiségű fehérjét tartalmaz.

Egy terméken a „hidrolizátum” kifejezés feltüntetését kifogásoltuk a megnevezésben és az összetevők között, ugyanis a vállalkozás által megküldött termékspecifikáció szerint a fehérje izolátum csak részleges enzimatikus hidrolizáción ment keresztül. A helyes megnevezése: részben hidrolizált tejsavófehérje izolátum.

Egy termék megnevezésében a „tejsavófehérje-por” kifejezést tüntették fel, ami azért nem volt megfelelő, mert a megküldött termékspecifikációban hidrolizált tejsavófehérje izolátum szerepel.

Egy fehérjepor megnevezésében szerepelt a „hydro whey” szókapcsolat, ami azt sugallja a fogyasztó számára, hogy a termék csak tejsavófehérje hidrolizátumot tartalmaz, azonban az összetevők között tejsavófehérje izolátum is volt.

Két termék megnevezésében feltüntetett „tejsavó fehérje-keverék” kifejezés nem volt megfelelő, mert az összetétel és a megküldött termékspecifikáció alapján csak egyféle tejsavófehérjét tartalmaztak. A „keverék” jelző alatt többféle tejsavófehérje jelenlétét feltételezi a fogyasztó, így nem elég pontos, hogy a termék valódi összetételét leírja, valamint alkalmas a fogyasztó megtévesztésére is.

Egy fehérjepor jelölésén kifogásoltuk a „természetes csokoládé ízesítésű” kifejezés feltüntetését, mivel azt sugallja, hogy csokoládékészítményről van szó, valamint azt is feltételezhetjük, hogy a termék összetevőként csokoládét tartalmaz. Az aromát illetően pedig nem bizonyították a dokumentációk, hogy „természetes aroma” lenne. Amennyiben a csokoládéízt aromával érik el, a helyes megnevezés: csokoládé(s) ízű.

Öt termék nevéhez kapcsolódóan az édesítőszerre/édesítőszerekre való utalást nem megfelelően tüntették fel:

• Egy fehérjepor megnevezésében többes számot használtak („édesítőszerekkel”), de csak egy édesítőszer volt a termékben, amelyet a dokumentáció is alátámasztott, így a helyes megnevezés „édesítőszerrel”.
• Két terméken nem tüntették fel az „édesítőszerekkel” kifejezést a megnevezésben, holott az összetevők között két különböző édesítőszer is szerepelt, amelyet a dokumentáció és a laboratóriumi vizsgálat is megerősített.
• Egy termék megnevezése hiányos volt: nem utaltak arra, hogy milyen jellegű termék (például csokoládéízű tejsavófehérjeitalpor), valamint az sem szerepelt, hogy édesítőszereket tartalmaz. E terméknél a weboldalon feltüntetett megnevezés sem tartalmazott információt az édesítőszerekre vonatkozóan.
• Egy fehérjepor csomagolásán nem volt magyar nyelvű tájékoztatás, az angol nyelvű jelölésen azonban szerepelt utalás az édesítőszer-tartalomra. A weboldalon történő tájékoztatás viszont hiányos volt, ugyanis a megnevezésben nem tüntették fel az „édesítőszerrel” kifejezést.

Aminosavak feltüntetésével kapcsolatos hibák

Két terméken kifogásoltuk a jelölt aminosav-tartalom feltüntetését, mert csak a termékhez külön hozzáadott aminosav mennyiségeket tüntették fel, nem pedig a termékben jelenlévő valamennyi aminosav mennyiséget (a tejsavó is tartalmaz aminosavakat).

Egy fehérjepor esetén az egyik aminosav (alanin) mennyisége nem egyezett meg a weboldalon és a termék jelölésén feltüntetett értékkel.

Két terméken jelölték két aminosav (L-glutamin, L-arginin) mennyiségét, azonban azt nem tüntették fel, hogy ez csak a hozzáadott mennyiség (a tejsavó is tartalmazza ezen aminosavakat).

Egy termék esetében a hozzáadott L-arginin aminosav mennyisége nem egyezett meg a tápérték-számítást igazoló dokumentumban szereplő, valamint a termék jelölésén feltüntetett értékkel.

Összetevők

Az uniós jelölési rendelet alapján összetevőnek minősül minden anyag vagy termék, amelyet az élelmiszer előállításánál vagy elkészítésénél használnak fel, és a késztermékben még jelen van, akár módosult formában is. E körbe beleértjük az aromákat, az élelmiszer-adalékanyagokat és élelmiszerenzimeket is, továbbá az összetett összetevők bármely összetevőjét.

Az összetevőket saját nevük szerint kell feltüntetni, az élelmiszer-adalékanyagokat és élelmiszerenzimeket az adott csoport nevével kell megjelölni, saját nevükkel vagy adott esetben E-számukkal kiegészítve. Ha egy összetevő egynél több csoportba tartozik, a szóban forgó élelmiszer esetében a fő funkciónak megfelelő csoportot kell feltüntetni.

Lecitinek a fehérjeporokban

A lecitineket (E 322) gyakran adják a fehérjeporokhoz emulgeálószerként, ezzel segítik a fehérjék és a folyadékok egyenletes keveredését, simább textúrát és állagot hoznak létre, valamint csökkentik a csomósodást.

A lecitint vagy a fehérjepor előállítása során adagolják a kívánt mennyiségben a termékbe, vagy a tejsavófehérje elkészítésekor adják hozzá. A vizsgált termékeknél szója- és napraforgólecitint használtak fel emulgeálás céljából. A vizsgált termékek közül mindösszesen két termék nem tartalmazott lecitineket.

Egy fehérjepor jelölésén kifogásoltuk a „hidrolizált tejsavófehérje izolátum” összetevő megnevezést. A termékspecifikáció átnézése során kiderült, hogy az összetevő részben hidrolizált, azonban ezt a tulajdonságát nem tüntették fel. Az összetevő helyes megnevezése például részben hidrolizált tejsavófehérje izolátum.

Egy termék jelölésén feltüntetett „fehérje izolátum enzimatikusan hidrolizált tejsavóból” összetevő megnevezése nem volt megfelelő, ugyanis azt sugallja, hogy a termék összetevője fehérje izolátum, azonban a termék hidrolizált tejsavó fehérjét, azaz egy hidrolizátumot tartalmaz.

Egy esetben az összetevők között feltüntetett „instant hidrolizált tejsavófehérje” megnevezését kifogásoltuk, mivel a termékspecifikáció szerint a tejsavófehérje-összetevő részlegesen hidrolizált tejsavófehérje-izolátumból áll. Az összetevő helyes neve például: instant részben hidrolizált tejsavófehérje.

Egy termék jelölésén és a dokumentációkban szereplő összetétel nem egyezett meg, és több adalékanyag nem volt jelölve a terméken: hiányzott az ízfokozó adalékanyag (E 640 glicin és nátriumsói), valamint a tejsavófehérje izolátumban lévő napraforgólecitin (E 322 lecitinek).

Egy termék esetén a weboldalon közzétett összetevők között nem szerepelt a „zsírszegény kakaópor”, ami azonban a termék csomagolása és a dokumentáció alapján is egyértelműen megtalálható annak összetevői között.

Egy fehérjepor összetevői között több helyen sem a megfelelő módon tüntették fel a napraforgólecitint. Ezt az adalékanyagot a termékben betöltött elsődleges funkciójának megfelelően csoportnévvel kell feltüntetni, például „emulgeálószer (napraforgólecitin)”, azonban a csoportmegnevezés hiányzott a jelölésről. Ugyanezen terméknél a jelölésen feltüntetett információk nem teljesen egyeztek a késztermékspecifikációban szereplő információkkal: a dokumentáció alapján az egyik tejsavófehérje-összetevő nem tartalmaz napraforgólecitint, míg a jelölés szerint tartalmazza ezt az adalékanyagot.

Egy másik termék jelöléséről szintén hiányzott a csoportmegnevezés a „szójalecitin” összetevőnél. Ebben az esetben is a termékben betöltött elsődleges funkciójának megfelelően kell csoportnévvel feltüntetni, például „emulgeálószer (szójalecitin)”.

Egy termék eredeti csomagolására egy magyar nyelvű kiegészítő címkét ragasztottak, de ez a jelölés nem tartalmazott minden kötelező információt: nem szerepeltek az összetevők, az allergén információk, a termék felhasználására vonatkozó utasítások és a tápértékjelölés sem. Ezekről az információkról csak az eredeti jelölésen lehetett tájékozódni angol, német és francia nyelven.

Egy fehérjepor jelölésén szereplő „tejsavófehérje hidrolizátum” a dokumentációk alapján napraforgólecitint is tartalmazott, ezt azonban a jelölésen nem tüntették fel.

Két termék esetén a „xantán”-ként jelölt összetevő megnevezése nem volt megfelelő; helyesen: „xantángumi”.

Egy termék összetevői között szerepelt a „színezék (ammóniás égetett cukor)”, azonban ez a megnevezés nem megfelelő. Helyesen: ammóniás karamell.

Egy termék esetén a weboldalon feltüntetett összetevők között szerepelt a „colour: curcumin” (lefordítva: „színezék: kurkumin”), azonban a termék eredeti (angol) nyelvű jelölése és a dokumentációja szerint sem tartalmaz ilyen összetevőt.

Egy fehérjepor jelölésén és a dokumentációkban szerepelt a „krémesítő keverék”, mely egy összetett összetevő. Ez tartalmazott „növényi fehérje” nevű összetevőt is, a megnevezése azonban így nem pontos, mivel meg kell adni az adott növény fajtáját is.

Kakaópor megnevezése nem megfelelő

Hét terméknél a kakaópor mint összetevő nem felelt meg a Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-2000/36 számú előírásában a „zsírszegény kakaópor” megnevezés meghatározásának, mivel más neveket használtak a feltüntetéskor; például sovány kakaópor, alacsony zsírtartalmú kakaópor, zsírcsökkentett kakaópor. Egy termék esetén pedig a weboldalon szereplő tájékoztatásban nem tüntették fel a pontos megnevezést.

Tápértékadatok nem megfelelő feltüntetése

A legtöbb hibát a tápértékjelölés feltüntetésével kapcsolatosan tapasztaltuk. Összesen 19 terméknél állapítottuk meg, hogy a tápértékjelölésre vonatkozó szabályoknak nem felelnek meg.

Három termék jelölésén a feltüntetett tápértékadatok és energiatartalom-értékek hibásak voltak: nem számoltak a rost energiaértékével, és a rosttartalom meghatározásánál nem vették figyelembe a zsírszegény kakaópor rosttartalmát sem.

Egy fehérjepor tápértékjelölése több tekintetben sem felelt meg az előírásoknak. 1 adagra, azaz 30 g-ra vonatkozóan a vitaminok és ásványi anyagok esetén feltüntetett százalékos értékek megnevezése nem referencia beviteli érték (RI), hanem napi táplálkozási referenciaérték (NRV). A vitaminokra és ásványi anyagokra vonatkozó napi táplálkozási referenciaértékek (NRV) 100 grammra vonatkoztatva hiányoztak, csak adagra jelölték azokat.

Egy termék jelöléséről hiányzott a napi táplálkozási referenciaérték (NRV %) magyarázata.

Egy fehérjepor jelölésén nem megfelelő sorrendben tüntették fel a tápanyagokat, és egyes tápanyagok neve sem szerepelt helyesen.

Egy terméken nem táblázatos formátumban tüntették fel a tápértékadatokat, valamint egyes tápanyagok megnevezése sem volt helyes.

Egy másik termék jelölésén szintén a táblázatos forma helyett sorban rendezve tüntették fel a tápértékadatokat, ezenfelül a tápértékadatok előtt szerepelt a „hatóanyagok” kifejezés. Ez azonban nem volt helyes, mivel a tápértékjelölésben tápanyagok voltak felsorolva (zsír, szénhidrát, fehérje stb.), nem hatóanyagok.

Négy termék esetében a feltüntetett energiatartalom értékeket kifogásoltuk, ugyanis nem megfelelően számították ki. Az uniós jelölési rendeletben megtalálhatóak azok az átváltási együtthatók, amelyeket alkalmazni kell az egyes tápanyagok energiatartalom értékeinek meghatározásához, amelyből összesítést követően kiszámolható a késztermék energiatartalma.

Két fehérjepornál a weboldalon lévő tápértékjelölést magyar nyelven nem tüntették fel, valamint az egyik weboldalon szereplő tápértéktáblázatban feltüntetett 100 grammra és az 1 adagra vonatkoztatott „zsír, telített zsírsavak, szénhidrátok, cukrok, rost, fehérje, só” mennyisége sem felelt meg a termék eredeti jelölésén lévő tápértéktáblázatban feltüntetett értékeknek.

Egy termék eredeti csomagolására került egy magyar nyelvű kiegészítő címke, de ezen nem szerepelt a tápértékjelölés.

Három fehérjepor esetén megállapítottuk a dokumentációk alapján, hogy a gyártáshoz felhasznált összetevők százalékos arányát tükröző mennyiség szerinti tápértékadatok bizonyos tápanyagoknál (zsír, szénhidrát, fehérje, só) eltértek a jelölésen feltüntetett értéktől.

Öt fehérjepor-készítményt tartalmazó műanyag, hengerformájú doboz palástfelületén úgy tüntették fel a tápértékjelölést, hogy forgatás nélkül nem lehet egyetlen nézőpontból minden információt egyszerre elolvasni, azonban az uniós jelölési rendelet szerint a tápértékjelölésnek ugyanazon látómezőben kell szerepelnie.

Egy terméknél – a különböző ízesítésekre vonatkozóan – a tápértékadatokat külön-külön nem adták meg, valamint egyes tápanyagok megnevezését nem megfelelően tüntették fel a fehérjepor jelölésén.

Egy termék esetén a weboldalon nem a megfelelő érték szerepelt a csomagolásban lévő adagok mennyiségét illetően.

Két fehérjepor jelölésén nem szerepelt magyar nyelven a csomagolásban lévő adagok száma, azonban az uniós jelölési rendeletben erre is van előírás.

Allergénekkel kapcsolatos feliratok, jelölések

A „mentes” felirat feltüntetésénél nem szabad megfeledkezni az uniós jelölési rendeletben előírt, a megtévesztő jelölés tilalmára vonatkozó feltételekről, amelyek értelmében:
– a felirat feltüntetése esetén annak igaznak kell lennie,
– a felirat nem tévesztheti meg a fogyasztót és nem állíthatja, hogy az élelmiszer különleges tulajdonságokkal bír, amennyiben a szóban forgó tulajdonságokkal minden hasonló élelmiszer rendelkezik,
– lényeges, hogy a felirat egyértelmű és a fogyasztók számára könnyen érthető legyen.

Egy fehérjepor jelölésén szerepelt, hogy a termék olyan üzemben készül, amely miatt a következő allergének jelenhetnek meg benne: tej, glutén, tojás, szója, rákfélék, kén-dioxid, diófélék. Ugyanakkor a termék eredeti angol nyelvű jelölésén szerepelt a „gluten free” (gluténmentes) megjegyzés, tehát a két kijelentés együttes feltüntetése megtévesztő.

Egy másik termék esetén a „gluten free” (gluténmentes) kifejezés és a „termék nyomokban potenciális allergén anyagokat tartalmazhat (tojás, szója, glutén)” állítások együttes feltüntetése szintén megtéveszti a fogyasztókat.

Egy fehérjepor idegen nyelvű (angol, német és francia) jelölésén feltüntetett allergének eltértek a magyar nyelvű jelölésen szereplő információktól: angol nyelven szerepelt utalás a glutén, szója, tojás és mogyoró esetleges jelenlétére, de a magyar nyelvű jelölésről hiányzott a glutén és a szója, mint lehetséges allergén.

Egy termék esetén a weboldalon nem tüntették fel a keresztszennyeződésre történő hivatkozásokat, amelyek a fehérjepor eredeti jelölésén szerepeltek: angol, német és francia nyelven feltüntették, hogy a termék tartalmazhat glutént és tojást, a termék magyar nyelvű jelölése viszont ezt az információt nem tartalmazta, továbbá a honlapon sem szerepelt a keresztszennyeződésre figyelmeztető felhívás.

Egy termékkel kapcsolatban a weboldalon feltüntetett információk több helyen eltértek a termék angol nyelvű jelölésén szereplőktől: keresztszennyeződésre utaló allergén jelölés nem volt a honlapon, a termék angol nyelvű jelölésén viszont igen. Ezenfelül az összetevők felsorolásában nem jelölték megfelelően az allergéneket, ugyanis nem kiemelten, hanem az összetevő lista után sorolták fel, azonban ez nem felel meg az uniós jelölési rendeletnek.

Négy fehérjepor csomagolásán az allergéneket nem megfelelően tüntették fel, mivel a „kettőzött” allergén információ nem felel meg a vonatkozó jelölési előírásoknak.

Származás jelölésével kapcsolatos hiba

Három terméken a származással kapcsolatos információ feltüntetése nem felelt meg a rá vonatkozó uniós előírásnak. Az uniós jelölési rendelet szerint „elsődleges összetevő”-nek nevezzük az élelmiszer olyan összetevőjét vagy összetevőit, amelyek az adott élelmiszer több mint 50%-át teszik ki, vagy amelyet a fogyasztó rendszerint az adott élelmiszer nevével azonosít, és amely esetében legtöbbször mennyiségi jelölés szükséges. A tejsavófehérje alapú porok esetében az elsődleges összetevők a tejsavófehérje-hidrolizátum és a tejsavófehérje-izolátum (ezen összetevők megnevezése eltérő lehet az adott gyártási eljárás alapján pl. részben hidrolizált tejsavófehérje izolátum stb.).  Ha az adott élelmiszer származási országát feltüntetik, és az eltér az elsődleges összetevői, vagyis ebben az esetben a fehérje-összetevők származásától, akkor a termék jelölésén az elsődleges összetevők származási országát is fel kell tüntetni, vagy eltérőként kell jelölni.

Mit jelent ez a fenti szabályozás? – Egy példán keresztül szemléltetjük!

Az egyik termék jelölésén a „származási hely: EU” felirat szerepelt. E termék előállításakor kétféle tejsavófehérje-összetevőt használtak fel: tejsavófehérje hidrolizátumot és tejsavófehérje izolátumot. A tejsavófehérje hidrolizátum egy nem EU-s országból származik, míg a tejsavófehérje izolátum egy EU-s országból. Tehát a „származási hely: EU” feliratot ki kell egészíteni azzal a megjegyzéssel, hogy a tejsavófehérje hidrolizátumnak, mint nem EU-s eredetű összetevőnek mi a származási helye, vagy azt kell jelölni, hogy nem EU.

További részletek elérhetőek a Bizottsági útmutatóban.

Jelölésen szereplő vállalkozás neve és/vagy címe nem megfelelő

Két terméknél nem megfelelően tájékoztattak a vállalkozás címéről: az egyik esetben nem volt pontos a cím, a másik esetben pedig hiányzott a cím a weboldalon lévő tájékoztatóból, pedig a termék jelölésén szerepelt ez az információ.

Tárolással kapcsolatos információ hiánya

Két fehérjepor esetében kifogásoltuk a tárolási információ feltüntetésével kapcsolatos tájékoztatást. Az egyik terméknél a weboldalon nem szerepeltették a tárolási információt, a másik termék esetében pedig a tárolási feltételekre vonatkozó leírás nem a minőségmegőrzési idő, hanem az összetevők felsorolása után szerepelt.

A minőségmegőrzést jelentősen befolyásolhatja, ha ezen információ hiányában a fogyasztó nem megfelelően tárolja a terméket. Az uniós jelölési rendelet alapján az élelmiszernek a csomagolás felbontása utáni megfelelő tárolása, valamint felhasználása érdekében adott esetben a tárolási feltételeket és/vagy a felhasználhatósági időt is fel kell tüntetni.

Minőségmegőrzési idő nem megfelelő feltüntetése

Hat terméknél nem megfelelően szerepeltették a minőségmegőrzési időt: bár minden terméken utaltak – akár dátummal is – a minőségmegőrzésre, de az nem felelt meg maradéktalanul az uniós jelölési előírásnak. Például hiányzott az utalás arra vonatkozóan, hogy a jelölésen hol található a minőségmegőrzési idő dátuma, hiányzott a „Minőségét megőrzi:…” kifejezés feltüntetése vagy nem megfelelő kifejezést használtak (pl. „Minőségét megőrzi a feltüntetett hónap végéig” kifejezést kell feltüntetni, ha a dátumban nem szerepel a nap megjelölése).

Jelölésen feltüntetett információk olvashatósága

Az uniós jelölési rendelet kimondja, hogy az élelmiszerekkel kapcsolatos kötelező tájékoztatást feltűnő helyen kell megjeleníteni úgy, hogy könnyen láthatóak, jól olvashatóak legyenek az ott szereplő információk. Három fehérjepor nem felelt meg ennek, ugyanis fénylő papírra, fehér betűkkel írták a jelölés szövegét, ami megnehezíti az olvashatóságot.

Weboldalon történő rendelés

A hatósági vizsgálat során hét esetben weboldalon keresztül történt a mintavétel. A fenti előírásokat öt esetben nem sikerült maradéktalanul betartania a webáruházat üzemeltető vállalkozásoknak.

Többek között a következő problémák merültek fel:

• a weboldalon nem szerepelt a termék teljes megnevezése,
• a weboldalon bizonyos információkat nem tüntettek fel magyar nyelven, csak angolul,
• bizonyos összetevő hiányzott a weboldalon szereplő összetevők közül, valamint olyat is feltüntettek, amelyet – a dokumentáció és a termék jelölése alapján – egyértelműen nem tartalmaz a fehérjepor,
• a weboldalon nem tüntették fel az allergénekkel kapcsolatos tájékoztatást, azonban a termék jelölésén szerepelt erre vonatkozó információ,
• a terméket étrend-kiegészítőként jelenítették meg, azonban nem ebbe a kategóriába tartozik,
• a weboldalon szereplő, a terméket forgalmazó vállalkozás esetén hiányzott annak címe,
• a weboldalon a tápértékadatokat nem az uniós jelölési rendelet előírásai szerint tüntették fel és a mennyiségek sem feleltek meg a termék eredeti jelölésén lévő tápérték-táblázatban feltüntetett értékeknek,
• olyan egészségre vonatkozó állításokat tüntettek fel, amelyeket a vonatkozó uniós rendelet nem engedélyez.

Állítás a termékeken

Az állításokat a tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló uniós rendeletnek megfelelően szükséges feltüntetni a csomagoláson.

Hibás tápanyag-összetételre vonatkozó állítások

Mi a tápanyag-összetételre vonatkozó állítás? Olyan állítás, amely kijelenti, sugallja, vagy sejteti, hogy az élelmiszer a táplálkozásra nézve kedvező tulajdonságokkal rendelkezik, azaz jelentős mértékben tartalmaz, vagy esetleg nem tartalmaz, csökkentett, vagy növelt mértékben tartalmaz tápanyagokat, élettanilag aktív anyagokat.

A „hozzáadott cukrot nem tartalmaz” állítás, amely szerint az élelmiszer nem tartalmaz hozzáadott cukrot, valamint a fogyasztó számára vélhetően ugyanezzel a jelentéssel bíró bármely állítás csak akkor alkalmazható, ha a termék nem tartalmaz hozzáadott mono- vagy diszacharidokat vagy egyéb, az édesítő hatása miatt használt élelmiszert. Amennyiben az élelmiszer természetes módon tartalmaz cukrokat, a címkén a következő állítást kell szerepeltetni: „természetes módon előforduló cukrokat tartalmaz”.

Egyik termék jelölésén a „Hozzáadott cukrokat nem tartalmaz. Természetes módon előforduló cukrokat tartalmaz” állítás szerepelt, továbbá a weboldalon a „0 hozzáadott cukorral” tájékoztató szöveget is feltüntették. A termék dokumentációjának áttekintése során kiderült, hogy a termék előállításához használt aroma cukrot tartalmazott. Mivel a termék tartalmazott hozzáadott cukrot, így nem csak természetes módon előforduló cukrokat tartalmazott, ezek az állítások így nem voltak helytállóak.

Hibás egészségre vonatkozó állítások

Mi az egészségre vonatkozó állítás? Bármely olyan állítás, amely kijelenti, sugallja vagy sejteti, hogy az adott élelmiszer, élelmiszercsoport vagy annak valamely alkotóeleme és az egészség között összefüggés van.

A tápanyag vagy az élelmiszer – általában az egészségre vagy az egészséggel kapcsolatos jó közérzetre gyakorolt – általános, nem részletezett kedvező hatásaira való hivatkozás csak akkor közölhető, ha azt az uniós rendelet meghatározott listájában szereplő konkrét egészségre vonatkozó, engedélyezett állítás is kíséri. Olyan eshetőség is van, hogyha nem szerepel az engedélyezett állítások listáján egy adott állítás, hanem értékelés alatt áll, akkor az feltüntethető azzal a feltétellel, hogy a gyártónak igazolnia kell annak helyességét. Az értékelés alatt álló állítások listája elérhető az EFSA (European Food Safety Authority – Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) honlapján, ahol egyúttal a teljesítendő feltételeket is részletezik.

Például a „sportolók számára kifejlesztett, nagy izomerő kifejtését elősegítő, elsősorban sportolóknak, nehéz fizikai munkát végzőknek szánt” felirat mivel egészséggel kapcsolatos, de nem részletezett kedvező hatásra utal, így általános egészségre vonatkozó állításnak minősül. Egy általános állítást pedig mindig egy engedélyezett, vagy egy még értékelés alatt álló, konkrét egészségre vonatkozó állításnak kell kísérni.

Amennyiben tehát az ígért hatás igazolhatóan érvényesül a gyártó utasítása szerint elkészített, fogyasztásra kész termékben, és az „támogató” állításként megjelenik a címkén, úgy a fenti jelzők jogszerűen feltüntethetőek a vonatkozó előírásokat betartva. Fontos, hogy a termék jelölésén úgy kell szerepeltetni az általános állítást és a közölt támogató állítást, hogy a kettő közötti kapcsolat egyértelmű legyen a fogyasztók számára. Tehát tisztázni kell, hogy a kedvező élettani hatás pontosan mely összetevőnek köszönhető. Az engedélyezett állítások listájáról származó konkrét állításoknak össze kell függeniük az általános hivatkozással. Például: „A fehérje hozzájárul az izomtömeg növekedéséhez.”

Összességében kijelenthető, hogy sok jelölési hiba fordult elő a vizsgált termékcsoportnál. Számos önkéntes feliratot, megjegyzést, állítást is feltüntetnek a termékeken, amelyeket azonban nem mindig alkalmaznak megfelelően. Bizonyos keretek között van lehetőség a gyártó/forgalmazó részéről az önkéntes jelölések megjelenítésére, de csak a vonatkozó jogszabályi előírások pontos betartásával, különben a fogyasztói félrevezetés is felmerülhet.