Vannak olyan fehérjék, amelyeket a szervezetünk nem képes előállítani, ezért szükség van a folyamatos pótlásukra. Nem mindegy azonban, hogy ezt hogyan valósítjuk meg. Cikkünkben összefoglaltuk, amit a fehérjekomplettálásról tudni érdemes.
A fehérjék folyamatosan épülnek be és bomlanak le szervezetünkben, ezért a test fehérjemennyisége állandóan változik. Fehérjék nélkül nincs élet, ezért oda kell figyelni azok pótlására és helyes bevitelére az ún. komplettálás alkalmazásával. A szervezet megfelelő működéséhez lényeges, hogy a nem teljes értékű tápanyagokat teljes értékű (komplett) fehérjékkel egészítsük ki, más szóval komplettáljuk. Valójában az ételeink elkészítése során komplettálunk, azonban nem mindegy, hogy ezt hogyan tesszük.
Komplettáljunk, de hogyan?
A fehérjék aminosavakból épülnek fel, amelyek között vannak nem létfontosságú és létfontosságú, esszenciális aminosavak.
Létfontosságú (esszenciális)aminosavak: izoleucin, leucin, lizin, metionin, fenilalanin, treonin, triptofán, valin és gyermekkorban a hisztidin.
Nem esszenciális aminosavak: alanin, arginin, aszparagin, aszparaginsav, cisztein, glutaminsav, glutamin, glicin, prolin, szerin, tirozin és hisztidin felnőtt korban.
Azokat a fehérjéket, amelyek valamennyi esszenciális aminosavat megfelelő mennyiségben tartalmazzák, komplett fehérjének nevezzük. Legjobb forrásai az állati eredetű termékek, mint például húsok, húskészítmények, halak, tej, tejtermékek, tojás. Azokat a fehérjéket, amelyek nem tartalmazzák az összes esszenciális aminosavat megfelelő mennyiségben, inkomplett fehérjéknek nevezzük. Ide tartoznak például a gabonafélék, zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek, olajos magvak fehérjéi.
A komplettálás feltétele, hogy a különböző fehérjeforrások egyidőben, ugyanabban az étkezésben kerüljenek a szervezetbe. Amennyiben ez nem valósul meg, abban az esetben késve komplettálásról beszélünk. Fontos kiemelnünk, hogy a fehérjék kombinálása megvalósítható úgy is, ha az egyenként inkomplett fehérjeforrásokat együttesen fogyasztjuk a megfelelő körültekintéssel.
Tudta?
Az emberi szervezetnek szüksége van a folyamatos fehérjebevitelre, amely függ az életkortól és a szervezet egészségi állapotától. A test napi fehérjeszükséglete 0,8-1,2 g/testtömegkilogramm.
Forrás: Galambosné Goldfinger Erzsébet: Élelmiszer-alapismeretek (2014), Henter Izabella, Dr. Mramurácz Éva, Szabó Zsuzsanna: Táplálkozástani és élelmezéstani ismeretek (2013), Gubicskóné Kisbenedek Andrea, Szabó Zoltán: Élelmiszer-tudományi ismeretek (2015)