Avagy a bacon történetéről röviden
A bacon szalonna kellemes, meghatározó íze miatt a magyar gasztronómiában is közkedvelt alapanyaggá vált. Eredetével kapcsolatban többféle teória is felmerült már.
Hiteles tényekkel alá nem támasztott, miszerint a magyar mangalicát Nagy-Britanniában „bakonyi sertés” néven árulták a kereskedők. A szigetország lakói a szalonnát egyszerűen bakonyinak nevezték, viszont nehezen birkóztak meg a szó kiejtésével, így feltételezhető, hogy emiatt alakulhatott át a szalonna elnevezése „bacon”-né. Csak mondjuk ki: Bakony-bacon, és máris érezhető a hasonlóság, mely szerint feltételezhető hogy a “bacon szalonna” bakonyi szalonnát jelenthet.
A bakony környéki sírokban talált malaccsontok is árulkodnak arról, hogy a térségben már a korai vaskorban is foglalkoztak disznótartással. Kutatók szerint a bakonyi sertésként elhíresült siskafülű fajta tenyésztése hazánkban a honfoglalásig vezethető vissza.
A bakonyi sertés kereskedelem a 18. századra vált jelentőssé, viszont az 1700-as évek végétől fokozatosan kiszorították a balkáni kondorszőrű fajták. Keveredésük pozitív eredménye a mangalica lett, de ez egyben a tiszta vérű bakonyi fajta eltűnését is eredményezte.
Ez is érdekelheti
A fentiekhez hasonló keveredéseket manapság nem találhatunk a sertésfajták között, mivel a mai tudatos állattenyésztésben már hibrid fajtákat használnak.
Magát a bacont Európában oldalszalonnából, hátszalonnából, hátszínből készítik és nem minden esetben füstölik, míg Amerikában hasaalja-szalonnából állítják elő és a füstölés szinte elmaradhatatlan része a gyártás folyamatának.
Esetleg a bükkfa áll a háttérben?
Más feltételezés szerint az angol „bacon” szó és a Bakony voltaképpen a bükkfa, pontosabban annak magjával függhetett össze. A régi időkben még szabadon tartották a haszonállatokat is, és húsukat nemesítő, olajban gazdag táplálékon táplálták.
Forrás: http://szofejto.blog.hu/2010/10/19/bakonyi_e_a_bacon
Fotó: szofejto.blog.hu