Mitől különbek a „speciális” sók?

Jelölések szempontjából bőven találtunk kifogásolni valót. 45 termékből 40-nél indult hatósági eljárás. 32 esetben figyelmeztetésben részesültek az élelmiszer-vállalkozók főként jelölési jogsértések miatt. A többi 8 terméknél tapasztalt súlyosabb hiba miatt közel fél millió forint bírság került kiszabásra, például nem jelölt csomósodást gátló adalékanyag, jelenléte illetve jódot nem tartalmazó termék „jódozott” megnevezése miatt.

A részletes teszteredményekért kattints IDE!

A hazai boltokban található teljes kínálat átfogó vizsgálata érdekében nemcsak kereskedelemben, hanem internetes rendelés útján, valamint helyszíni ellenőrzéssel egybekötve végeztük a hatósági mintavételt. Végül 45 féle speciális só vizsgálatára került sor.

Felmerül a kérdés, miben különbözik a mostani vizsgálat az előzőtől? Alapjaiban véve a speciális sók vizsgálata megegyezik a korábbi, hagyományos sók ellenőrzésének folyamatával és módszerével. Laboratóriumban ellenőriztük a dúsított termékek ásványi anyag-tartalmát, fizikai és kémiai jellemzőit, a hozzáadott adalékanyag mennyiségét, valamint az érzékszervi tulajdonságokat. A jelölésükre, köztük például az egészségre vonatkozó vagy gyógyhatásra utaló állításokra ezúttal is kiemelt figyelmet fordítottunk.

Az „Étkezési só” megnevezésű termék minőségére vonatkozóan kötelezően betartandó szabályozás nincs hatályban, Magyar Szabványként viszont megtalálható „Étkezési só (Nátrium-klorid)” címen. Ennek alkalmazása ugyan nem kötelező, de amennyiben a termék jelölésén vagy gyártmánylapjában a vállalkozó hivatkozik rá, akkor meg kell felelnie a benne előírtaknak. Ha nem hivatkozik rá, akkor a specifikáció, illetve gyártmánylap az iránymutató. A Szabvány tartalmazza a tengeri, asztali, párolt, finomított, vákuum, jódozott só minőségi követelményeit és vizsgálati módszereit.

Kezdjük is mindjárt a jelöléssel!

A vizsgálatok első lépéseként bekértük a hazai előállítású termékek gyártmánylapját a gyártóktól, illetve a külföldi termékek esetében a specifikációkat. Ezek alapján is vizsgáltuk, hogy a jelölés valóban megfelel-e a vonatkozó jogszabályban előírtaknak.

Leggyakoribb hibaként fordult elő, hogy a tápértékjelölést nem vagy hibásan tüntették fel. Azon termékek jelölésén, melyekhez ásványi anyagokat (pl. jódot illetve fluort) adnak, kötelező tápértékjelölést feltüntetni, az ásványi anyag mennyiségét pedig a napi ajánlott táplálkozási referenciaérték százalékában is meg kell adni.

A jódozás céljából hozzáadott vegyületek (kálium-jodid vagy kálium-jodát) bomló vegyületnek számítanak, ezért a jódozott sók jódtartalma folyamatosan csökken. Ezért sem jelölheti jódozott termékét korlátlan minőségmegőrzési idővel az előállító, de elsősorban a vonatkozó jogszabály írja elő kötelező jelölési elemként a minőségmegőrzési idő feltüntetését, mely alól csak a természetes sók kaptak kivételt ebben a kategóriában. A korlátlan minőségmegőrzési idővel jelölt termékek közül kettő nem volt nyomonkövethető, mivel a csomagolásukon nem szerepelt tételazonosító jelölés. Ezek a termékek azonnali hatállyal kivonásra kerültek a kereskedelmi forgalomból.

Súlyos hibának számít, ha a termék jelölésén nem jelölik a hozzáadott adalékanyagot. Azokat a termékeket, amelyek csomagolásán nem volt feltüntetve a csomósodást gátló anyag, illetve a jódozott só megnevezése ellenére nem tartalmazott jódot, a kereskedelmi forgalmazástól eltiltottuk, melyek következtében a felelős vállalkozások saját hatáskörükben azonnal kivonták a forgalomból a hibás tételeket.

Fontos kiemelni, hogy több termék jelölésén különböző tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állítás is szerepelt. Ezek feltüntetése viszont csak szigorú feltételek teljesülése mellett megengedett. Kifogásoltuk azokat a termékeket, amelyek jelölésén olyan állítások szerepelnek, melyek nem engedélyezettek illetve valóságtartalmát nem tudták igazolni a felelős vállalkozók, továbbá a só gyógyhatásaira utaltak. A jóddal és a fluoriddal kapcsolatban kizárólag a 432/2012/EU rendelet szerint engedélyezett állítások, illetve ezekkel azonos értelmű állítások tüntethetők fel, mint például:
„A jód hozzájárul az idegrendszer normál működéséhez.”
„A fluorid részt vesz a fogak mineralizációjában.”

A jódozott sókat kálium-jodiddal (KI) vagy kálium-jodáttal (KIO₃) dúsítják. Az általunk vizsgált jódozott sók jódtartalma átlagosan 1500-3000 µg/100g közötti.  Egyes nem jódozott sók is tartalmaznak jódot akár 1000-1500 µg/100g mennyiségben. A fluoriddal dúsított sók esetében 18 illetve 24,2 mg/100g mennyiséget mértünk, ezek megfeleltek a jelölésen szereplő értéknek.

Tényleg jó(d)?

A jelölésen feltüntetett jódozott termékek mindegyikénél elvégeztük a jód-tartalom vizsgálatát. Négy termék esetében a mért érték a tűréshatárok figyelembevételével is alacsonyabb volt a jelöltnél. A vizsgálat során az is kiderült, hogy két jódozott megnevezésű termék egyáltalán nem tartalmazott jódot.

Só érzékszervi vizsgálata

A sók akkreditált érzékszervi bírálata során a külső megjelenésen kívül a szín, szag és íz tulajdonságokat is vizsgálták a bírálók. A szakemberek mind a 45 termék érzékszervi tulajdonságait megfelelőnek ítélték. Minden termék idegen szagtól és íztől mentes, jellemzően sós ízű volt.

A legtöbb só színe fehér vagy hófehér. A himalájai sók színe jellemzően halványrózsaszín, mely sötétebb rózsaszínig is terjedhet a benne lévő ásványi anyagok mennyiségétől függően. A Sel de Guérande szürke őrölt tengeri só eredetvédett termék, nevét többek között halványszürke színéről kapta, mely sajátos tulajdonságát érzékszervi vizsgálataink is igazolták. Ez a só a kristályosító medencék alján összegyűlt természetes agyagrétegen kialakuló sókristályokból áll.

Só műszeres vizsgálata

Víztartalom
Tapasztalhatjuk, hogy a só összetapad kiváló vízfelvevő képessége miatt, amit érzékszervi vizsgálataink során néhány terméknél mi is megállapítottunk, ezért fontos a száraz, vízmentes körülmények közötti tárolás biztosítása. Megnyugtató hír azonban, hogy laborvizsgálatok alapján a termékek víztartalma megfelelt a határértéknek.

Adalékanyag
Só esetében fontos szempont a jól szóródó tulajdonság. A finomabb szemcsés sók jobban megkötik a vizet.  Az ilyen típusú, általában finomított sókhoz csomósodást gátló adalékanyagot adnak. A nagyobb szemcseméretű sók jellemzően nem tartalmaznak csomósodást gátló anyagot, a 45 vizsgált termék közül 19 termék nem tartalmazta ezt az adalékanyagot a jelölés szerint. Viszont laboratóriumi vizsgálatunk során kiderült, hogy két olyan termék is tartalmazott ferro-cianid adalékanyagot, melyek jelölésén nem szerepelt az összetevők között a csomósodást gátló adalékanyag (mindkettő finomszemcsés, jól szóródó tulajdonságokkal rendelkezett). A többi esetben a mért ferro-cianid mennyiség nem haladta meg a 20 mg/kg határértéket.

A CSOMÓMENTES ÁLLOMÁNY ÉRDEKÉBEN AZ EURÓPAI UNIÓ TAGORSZÁGAIBAN MEGENGEDETT, HOGY JOGSZABÁLYBAN MEGHATÁROZOTT ADALÉKANYAGOT, ÚN. CSOMÓSODÁST GÁTLÓ ANYAGOT LEHET HOZZÁADNI AZ ÉTKEZÉSI SÓHOZ. MEGENGEDETT CSOMÓSODÁST GÁTLÓK PÉLDÁUL A KALCIUM-KARBONÁT (E 170), A NÁTRIUM-KARBONÁTOK (E 500), A MAGNÉZIUM-KARBONÁTOK (E 504) ÉS A KÜLÖNBÖZŐ FERRO-CIANIDOK (E 535-538).

A vizsgált 45 termékből 43 esetében megfelelőnek bizonyult a nátrium-klorid tartalom, de lássuk, mi minden van még a sóban.

A Szabvány által megjelölt fémekre – cink, réz, ólom, arzén, higany, kadmium – irányuló vizsgálatok is azt igazolták, hogy mindegyik termék fémtartalma megfelelő. A réz, arzén, higany és kadmium jelenlétét egy esetben sem mutattuk ki. Kalcium– és magnéziumtartalom szempontjából a vonatkozó határértéket meg sem közelítették a mért értékek, egy termék kivételével, mely kb. feleannyi kalciumot tartalmazott, mint a csomagolásán jelölt érték.

Káliumtartalom
Megvizsgáltuk a Szabvány által nem szabályozott kálium-tartalmat is. 21 termékben nem volt kimutatható a kálium jelenléte. A mintavétel napján a kereskedelemben fellelhető 2 féle csökkentett nátrium-tartalmú terméknél 9,95 m/m% és 13,7 m/m% kálium tartalmat mértünk. A többi termék kálium-tartalma elenyésző (0,02 – 0,39 m/m%) értéket mutatott.

Valóban számos ásványi anyagot tartalmaznak a sók, attól függően, hogy milyen mértékű tisztítási, finomítási folyamaton estek át a fogyasztói csomagolásba kerülés előtt. Viszont ásványi anyag tartalomra vonatkozó állítást csak akkor lehet feltüntetni a  jelölésen, ha azt az ásványi anyagot jelentős mennyiségben tartalmazza az adott só.