A kínálatban többféle májat tartalmazó húskészítménnyel is találkozhatunk, melyek hazánkban sokak által kedvelt élelmiszerek. A Magyar Élelmiszerkönyv pontosan szabályozza, hogy mennyi májat szükséges tartalmaznia egy terméknek ahhoz, hogy azt májkrémnek, májasnak vagy májpástétomnak lehessen nevezni. A részletekért olvasson tovább!
A Magyar Élelmiszerkönyv májtartalom alapján csoportosítja a különböző májat tartalmazó húskészítményeket.
Májkrémnek akkor nevezhető egy termék, ha legalább 25 tömegszázalék májat tartalmaz, azaz 100 gramm termékben legalább 25 gramm máj van. Ebben az esetben a májkrém mellett a „máj”, illetve „májas” elnevezések is használhatóak.
Májpástétom nevet akkor lehet használni, ha a termék legalább 35 tömegszázalék sertésből, szarvasmarhából vagy pulykából származó májat tartalmaz. Vízi szárnyasból, valamint csirkéből származó máj esetén 50 tömegszázalék májtartalmúnak kell lennie a terméknek ahhoz, hogy májpástétomnak lehessen nevezni.
Fontos előírás továbbá, hogy mind a májkrémek, mind a májpástétomok megnevezésben szerepelnie kell az adott állatfaj nevének, amennyiben a termék májtartalmának legalább 70 tömegszázaléka abból az állatfajból származik (pl. sertésmájkrém). Amennyiben egyik állatfaj májtartalma sem éri el az összmájtartalom 70 tömegszázalékát, akkor mennyiségük szerinti csökkenő sorrendben kell felsorolni a termék májtartalmát adó állatfajokat, például sertés, pulyka, libamájból készült termék.
Amennyiben egy termék májtartalma nem éri el a 25 tömegszázalékot, abban az esetben kötelező feltüntetni a máj mennyiségét a megnevezésben. Ekkor az előírt megnevezés: „húskészítmény …% májtartalommal”. Például: Húskészítmény 24% májtartalommal.
Más élelmiszerekhez hasonlóan a májkrémek csomagolásán feltüntetett információknak is meg kell felelniük a vonatkozó rendeletben meghatározott előírásoknak. A szabályozás ily módon biztosítja, hogy a vásárlók minél teljesebb tájékoztatást kapjanak az egyes élelmiszertermékekről. A rendelet alapján kötelező feltüntetni a jelölésen többek között az élelmiszer nevét, az összetevőit, valamint az allergiát vagy intoleranciát okozó anyago(ka)t, de szerepelnie kell a címkén például az élelmiszer nettó mennyiségének, a minőségmegőrzési időnek és a tápértékjelölésnek is.